Nagyon sokáig volt zárva a kert, mert az állapota nem engedte meg, hogy biztonságos körülmények fogadják az érdeklődőket, fogalmazott Orlóci László az ünnepélyes átadón, amelyen bemutatták a tervezett fejlesztéseket is. Az ELTE Füvészkert igazgatója elmondta, hogy a használaton kívüli romos épületeket lebontják, a kert úthálózatát, valamint a régen Bagoly Tanodaként működő faházat felújítják, a bejáratnál látogatói fogadóépületet alakítanak ki.
A régi magas kéményből virtuális kilátó lesz, a kémény tetejéről kamerák segítségével az egész környék panorámája látható válik. A kert hasznosítását tovább bővítik, például egy meglévő épületben létrehozzák a Füveskertet, ahol a látogatók helyben termesztett gyógynövényekből saját maguk készíthetnek egyebek mellett krémeket, szappanokat. Készült egy kerttervező applikáció is, amely a Google Play áruházból letölthető. A már meglévő Békaliliom tanösvény a kert természeti értékeit mutatja be és létrehoztak egy teljesen új kertrészletet, egy új ligetet, ahol ötven páfrányfenyőt ültetettek el a megnyitón résztvevők.
A megnyitón Tuzson Bence önkormányzati képviselő és államtitkár is kiemelte, hogy a gödi Huzella Kert egyedülálló érdekessége a hazai botanikus kerteknek, felújítása fordulópont, nem csak a település, hanem az ELTE Füvészkertje számára is. Az egykor élettel teli terület korábban háttérbe szorult, eltűnt az egyetemi oktatásból, a közösségi életből, a kert gyors romlásnak indult a 2000-es évek az elején. A kert gondozását 2011-ben vette át a Füvészkert, akkor fogalmazták meg az első elképzeléseket, terveket a kert rendezésére és átalakítására, idén pedig neki is kezdtek a munkáknak. Elsőször a kert és a növényállomány rendbetételéhez fogtak hozzá, a kidőlt vagy veszélyt jelentő fákat feldarabolták. Következhet az élettér létrehozása, amely egyedi lesz a hazai botanikus kertekben, olyan központot alakítanak ki, amely kikapcsolódást kínál kicsiknek és nagyoknak, közelebb hozza a természetet és embert, miközben a tudomány is újra helyet kap a kert életében.
A terület különlegességét tovább növeli a speciális vízháztartása. A kertben lévő tavakat több ott fakadó forrás táplálja, amelyek a legaszályosabb időben sem apadnak el.
Tuzson Bence hangsúlyozta, hogy komoly erőfeszítésbe és munkába kerül, de jövő év végére a Huzella Kert nemcsak természeti szépségeivel, hanem a természethez illeszkedő épített környezetével is Magyarország egyik legszebb kertjévé válik majd.
A Huzella Kert
A birtok első tulajdonosáról nem maradt fenn korabeli hiteles forrás. Helytörténeti kutatások szerint a villát és tájképi kialakítású parkját 1885-ben említik először Sződ község térképén. A kertben elhelyezkedő kastélyszerű épületet feltehetően 1850 és1865 között építették, több egymást követő szakaszban. Fennmaradó dokumentumok szerint gróf Széchenyi Ödön 1865-ben vásárolt egy birtokrészt Alsógödön, majd miután a gróf végleg Törökországba költözött, a birtokot Arany János fia, Arany László vásárolta meg. Az 1800-as évek legvégén került az ingatlan Huzella Elek tulajdonába. 1930-ban hazai és külföldi anyagi támogatással fia, Huzella Tivadar professzor megalapította az Alsógödi Biológiai kutatóállomást.
Azt követően először Növénybiológiai Kutatóállomásként működött. 1959-ben felépült a Magyar Tudományos Akadémia Duna-kutató állomása, amely 2014-ig működött a kert területén. Az 1960-as években a villa épületét a felismerhetetlenségig átépítették, sajnos minden korábbi díszétől megfosztva.
A Huzella Kertet Göd város önkormányzata az 54/2007 számú rendeletével helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította. A kert fenntartását 1951 óta az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem végzi, a feladatokat 2011. január 1-jétől az ELTE Füvészkert vette át, amely 2017-ben tervet dolgozott ki a hasznosítására a Gödi Huzella Kert fejlesztési terv címmel.
