Back to top

Pillangósokat előtérbe

A régi „paraszti”, vegyszermentes gazdálkodás mára a múlté. A kisebb méretű és változatos kultúrák mozaikszerű elhelyezkedése helyett az 1955-től kezdődő és napjainkig tartó nagymértékű mezőgazdasági kemizálás, nagytáblás növénytermesztés, homogén, elsivárosodott környezet lett a mérvadó hazánkban. Ennek hozadékaként a pillangósvirágú növényeink is háttérbe szorulnak a termesztésből.

Márpedig a takarmányozás, de a vadtakarmányozás szempontjából is különösen értékesek ezek a növények, főként apróvadfajaink számára.

A lucerna például még az Alföld száraz térségeiben is megél, a nedvesebb talajokra pedig a vörösherének van szüksége.

A pillangósokat akár nadrágszíjszerű parcellákba is érdemes lenne elvetni, megtörve általuk a homogén környezetet, egyúttal elősegítve a biodiverzitást. A vadföldek kialakítása tehát mindenféle természeti szempontból hasznos lenne, valamint a méhlegelők létrehozása is, amivé akkor válik egy terület, ha a természetes folyamatokat megpróbáljuk előtérbe helyezni. Vagyis biodiverz gyepről akkor beszélünk, ha az ember általi beavatkozásokat (mint a kaszálás) minimalizáljuk, és természetes állapotában hagyjuk élni az adott területet.

Mindez azonban ellene megy a gazdasági érdekeknek.

Azonban mostanra az Európai Uniós mezőgazdasági támogatások keretin belül két program is, az AKG (agrár-környezetgazdálkodás) és az ÖKO (ökológiai célprogram) megvalósítja azt, amit eddig a termelésnövelés elve elnyomott. A növényvédő szerek jelentős többségének a betiltása és a változatos élőhely esélyt adhat több védett állatfaj állománycsökkenésének a megfékezésére, illetve a vadászható apróvadfajok tendenciózus populációhanyatlásának visszaszorítására. A két célprogram megvalósítását Magyarország is támogatja, így a közelmúltban számos termelő megkaphatta a támogató határozatokat.

A pillangósvirágúakkal való mozaikos élőhely kialakítása és a szegélyek meghagyása lehetővé tenné, hogy a mezei nyúl, a fácán és talán a fogoly is megtalálja búvó-, táplálkozó- és fészkelő helyét. Nem mellesleg a lucernásokban lényegesen kisebb mezei vadkár jelentkezik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Magyarországon figyelték legtöbben a madarakat

A rendezvényhelyszínek számát és a résztvevők számát tekintve is első helyen végzett Magyarország a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

Gazdafórum a Szigeti Farmon: terítéken a zöldítés

A Kalocsa melletti Szigeti Farmon tartott gazdafórum fő témái a közös agrárpolitika változásai voltak, élükön a zöld alapszabályokat (Zöld Felépítmény) tartalmazó agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG), és az új elemként induló, önkéntes agro-ökológiai programokkal (AÖP). A szeptember végi tanácskozásra mintegy 90 helyi és dél-alföldi termelő érkezett.