Back to top

Lovak bértartása - A havi nyolcvanezer sok vagy kevés?

A városban lakó lovasok, legyen a lovaglás a hobbijuk, vagy legyenek akár versenyzők is, arra kényszerülnek, hogy lovukat egy más által üzemeltetett istállóban, lovardában tartsák. Ez a bértartás lehet pusztán koszt-kvártély az állat számára, de magában foglalhat egészen komoly idomítást, edzéseket is. Ki mit keres, ki mit kínál…

Aki keres: Bányavölgyi Donáta lovas­színész, a Nemzeti Lovas Színház művésze, aki Nik-Nak nevű lovával a Nemzeti Vágta rendszeres indulója is. Nik-Nakkal azután találkozott, hogy Donáta egy baleset folytán elveszítette korábbi lovát. Budapesti lakosként helyben, vagy a főváros környékén keresett lovardát, ahol elhelyezhetné Nik-Nakot. „Nagyon nehéz lovardát találni, és borzasztóan megemelkedtek a tartási árak. Úgyhogy, bár azt hirdetem, hogy mindenki üljön lóra, azért hozzá kell tenni, nem egyszerű egy lovat fenntartani.

A budapesti lovardák, ahol tényleg megfelelő az infrastruktúra, borzasztóan drágák: a városban és környékén százezer forinttól indulnak a tartási díjak, de ez már vidékre is egyre jellemzőbb. Én jelenleg nem nagyon tudok olyan lovardát, ahol százezer forint alatt lenne a bértartás.”

Ahogy Donáta meséli, ha otthon tartaná a lovát, akkor is minimum 30 ezer forint lenne az állat fenntartásának a költsége, de ebben még nincs benne, hogy edzésekre járnának vagy versenyeznének.

Bányavölgyi Donáta és Nik-Nak
Bányavölgyi Donáta és Nik-Nak

Donáta tapasztalata szerint a bértartásban az alapszolgáltatás az, hogy a ló megkapja a takarmányt, és friss boksz várja mindig. De nincs például benne az állat lemozgatása, esetleg képzése. „Sok esetben plusz költség, mondjuk egy fedeles­hasz­nálat, vagy jártatógép-használat is.”

A bértartás költségeinek emelkedésére Donáta szerint az is hatással volt, hogy egyre többen igényelnek ilyen szolgáltatást: ahogy szaporodott a bértartott lovak száma, úgy nőtt az ár is. Persze a takarmányárak emelkedése és a lovászhiány is a költség- és árnövekedést generálja.

– 10 évvel ezelőtt, amikor megkaptam az első saját lovamat, tizenötezer forintot fizettem először a bértartásért. Most, hogyha egy egyszerű vidéki lovardába megyünk, ahol félrideg tartásban vannak a lovak, az minimum 40 ezer forint. És ez tényleg nagyon a vidék.

Ahol már bármilyen infrastrukturális felszereltség van, ott szerintem 80 ezer forint alatt nem lehet bértartást találni.

Mindezek ellenére Donáta azt mondja, ha valaki beleszeret egy lóba, mint ő Nik-Nakba, akkor, ha mód van rá, vegye meg. Ha erre nincs lehetősége, akkor keressen egy lovardát, ahol lovasoktatás is zajlik.

Takács Péter a 6 éves Trixi nevű lovával
Takács Péter a 6 éves Trixi nevű lovával

Aki kínál: Takács Péter, egykori ifi és junior területi bajnok, országos bajnokságon döntős díjugrató, ma lótenyésztő, lovardatulajdonos a Somogy megyei Taszáron. Versenyen elért tenyésztői eredményei is jelentősek. Annak idején a Mernyei TSZ színeiben lovagolt, versenyzett, a saját és édesapjával közösen tenyésztett lovaival sikeresen szerepelt kanca- és ménvizsgákon. Isti nevű lovával győzött a 6 éves lovak tenyészszemléjén, részt vettek a fiatal lovak világbajnokságán, a felnőtt országos bajnokságon pedig 4. helyezést értek el. Ezután Istit értékesítette, aki későbbi lovasával, ifj. Tóth Lászlóval a válogatott tagjaként érte el legnagyobb sikereit, egyebek mellett a Nemzetek Díja sorozatban, vagy Aachen­ben az Európa-bajnokságon.

A taszári lovardát 1993-ban nyitotta meg. Elsősorban lovakat akart tenyészteni, illetve versenyeket rendezni.

A lovardát azóta is folyamatosan – egyebek mellett pályázati források bevonásával – fejleszti. A lovarda infrastruktúrája ma a következő:

  • Istálló 20 boksszal és 20 állással,
  • ridegtartásra kialakított fedett rész,
  • 6 lovas jártatógép,
  • 18 x 27 méteres fedeles lovarda,
  • 50 x 80 méteres folyami homok talajú vesenypálya,
  • 40 x 35 méteres folyami homok talajú melegítő pálya,
  • 15 hektár tereplovaglásra alkalmas terület,
  • 10 x 12 méteres szabványos trágyatároló.

Fotó: Csatló Norbert
– A lovarda takarmányigényét részben a 65 hektáros gazdaságban, bérmunka igénybevételével termelem meg – mondja Takács Péter. A földterületből 15 hektár rét, 8 hektár pedig a szénát adó lucerna, a többin szántóföldi növényeket termesztünk: kukoricát, zabot, búzát, napraforgót, repcét. A termés mellett pedig a gabonafélék szalmáját is hasznosítjuk alomként.

A 15 hektárnyi rét alkalmas tereplovaglásra, és legelőként is használjuk. A rétet az állapotától függően, egyszer vagy kétszer kaszáljuk, utána legeltetjük.

Jelenleg az istállóban 18 ló van, köztük 5 saját, a többi bértartásban van Taszáron. Lovagolni tanulók, kisgyerekek, hobbilovasok, versenyzők is megfordulnak itt. A tanulókkal külön lovasedző foglalkozik, Péter pedig a saját tanítványait, versenyzőit edzi. Versenyeket is szoktak rendezni: regionális bajnokságokat, póniklubos versenyeket.

A lovarda bértartási szolgáltatásai között megtalálható a rideg csikótartás, amelyet 6 hónapos kortól hároméves korig kínálnak. A bruttó 45 ezer forintos havi díjért a csikók számára napközben szénát és szalmát biztosítanak, mellette ad libitum legelhetnek, este pedig abrakot kapnak. Az ivóvízről önitató gondoskodik.

A fedeles lovarda, előtte a versenypálya
A fedeles lovarda, előtte a versenypálya

A lovarda természetesen sportlótartással is foglalkozik. Ezek az állatok külön bokszban élnek, nappal pedig egyedi karámozással vannak a legelőn. Napi háromszor kapnak szénát, az ivóvíz folyamatosan előttük van. Reggel-este a bokszban a széna mellé az állatok abrakot kapnak.

– A sérült állatok, vagy azok, amelyek valami más okból nem mehetnek a legelőre, legalább két órát töltenek a jártatóban.

Ha valaki belovaglást, lelovaglást is kérne, meg tudjuk oldani, de általában a bértartók nem kérnek ilyen szolgáltatást. Ennek egyszerű oka van, közel van Kaposvár, ahonnan a tulajdonosok naponta ki tudnak jönni a lovukhoz – mondja Takács Péter.

Az árakról szólva pedig azt mondja, a bruttó 80 ezer forintos alaptartás tartalmazza az abrakot, szénát, szalmát, a ló ellátását, a karámozást, illetve a jártatógépet. A tulajdonosok kérhetnek plusz szolgáltatásokat is, például futószárazást, szabadon átmozgatást, körmölést, patkolást – bár utóbbiakat mindenki a saját kovácsával szereti elvégeztetni. Péter saját tapasztalata alapján, 120 cm ugrómagasságig nem ad a lovaknak tápot.

Első látásra a havi tartási díj (2022 első negyedév) magasnak tűnik, de ha megnézzük az utóbbi két évben az áremelkedéseket, már nem is olyan magas.

– A terményárakon felül ott a szállítási költség, de a szalmát még így is nehéz megszerezni, mert a gazdák inkább a Pécsi Erőműnek adják el – sorolja Takács Péter. A lovászok bére is kihat az árakra. Ma nettó kétszázezer forint alatt nem lehet lovászt találni még itt a délvidéken sem, ahol egyébként a bérek gyengébbek, míg néhány éve a bérük ennek a fele volt. Így ma egy teljes munkaidős és egy váltós lovászunk van, és a család is besegít az állatok körül.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gubicza lányok a lovak vonzásában

A fiatal díjugrató tehetségekről szóló sorozatunkban rendhagyó módon nem „csak” egy lovast, hanem egy egész családot mutatunk be. Gubiczáék története pontosan hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor a gyerekek édesanyja, Alexandra elment a Pasaréti Honvéd Lovardába, hogy felelevenítse régi lovastudását, amit édesapja jóvoltából szerzett még a gyermekei születése előtt.

Martin Plewa tartott kurzust Kaposváron

Nagy megtiszteltetés érte a lovastusa szakágat, hogy Martin Plewa ismét elfogadta meghívásunkat, és a húsvét előtti hétvégén háromnapos terepstílusbíró-képzést tartott Kaposváron.

A zablamentes díjlovaglás úttörői

A zablamentes lókiképzés nem új találmány, évszázados tapasztalatokra épül világszerte. A Zablamentes Világszövetség nemzetközi szervezet célja, hogy ezt a kiképzési módszert a modern lovassportokban népszerűsítse, ehhez valamennyi szakágban szakmai háttérrel rendelkező „nagykövetekkel” dolgozik, akik az FEI-szabályzat alapelveit követve, de zablamentes kantár választásával alapfokról nagydíj szintig mutatják be lovaikat, illetve programjaikat.

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?

A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. Nálunk elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat.

A jobb idővel a paraziták is aktívabbak

A kullancsok nemcsak az emberre, de társállatainkra is sokféle veszélyt jelentenek. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok közül több veszélyes kórokozókat hordoz. Vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.