Back to top

Tavaszi kártevők az almafákon

A mérsékelt égöv egyik legjelentősebb gyümölcsfaja az alma. Számos kártevője már kora tavasztól károsít. Áprilisban a kedvező időjárás hatására, nemcsak a gyümölcsfák, hanem azok kártevői is gyors fejlődésnek indulnak. A gyümölcsöskertekben ilyentájt megkezdődnek az éves növényvédelmi munkák.

A szürke alma-levéltetű nyáron gyomnövényekre telepszik át
A szürke alma-levéltetű nyáron gyomnövényekre telepszik át
A tenyészidőszak legelején, a rügyfakadástól virágzásig tartó időszakban elvégzett növényvédelmi munkák legfontosabb célja a kórokozók elsődleges fertőzéseinek, illetve a kártevők áttelelő alakjai továbbfejlődésének megakadályozása. Az egyes évjáratok időjárása, azon belül a csapadék mennyisége is hatással van a károsítás mértékére. Szárazabb évjáratokban a rovar- és az atkakártevők, csapadékosabb években pedig a gombás és a baktériumos betegségek támadnak nagyobb mértékben.

Az almafákra tavasszal a következő kártevők jelentik a legnagyobb veszélyt.

A bimbólikasztó bogár az almásokban általánosan elterjedt faj, károsításának mértéke elsősorban a bogarak mennyiségétől és a virágrügyek számától függ.

Apró ormányosbogár a bimbólikasztó
Apró ormányosbogár a bimbólikasztó
A száraz, meleg időjárás elősegíti elszaporodását, ilyen évjáratok után tömegesen megfigyelhető az almafákon. A legsúlyosabb károkat lassú kitavaszodás, elhúzódó virágzás idején okozza, főleg, ha nem védekezünk ellene időben. Jellegzetes kárkép a bogarak tojásrakását követően észlelhető: a fertőzött bimbók nem nyílnak ki, és a lárvák károsítása nyomán elbarnuló, elszáradó szirmok (különösen a teljes virágzásban álló almafákon) igen feltűnőek.

Ha egy ilyen megduzzadt, de ki nem nyílt bimbót szétbontunk, akkor sárgás színű hernyót, majd bábot találunk benne. A kár­tevőnek évente egy nemzedéke fejlődik, a bogarak telelnek át a fakéreg repedéseiben.

Elszíneződött, elszáradt virágbimbók jelzik a bimbólikasztó jelenlétét
Elszíneződött, elszáradt virágbimbók jelzik a bimbólikasztó jelenlétét
Tavasszal, amint a levegő hőmérséklete eléri a 13-15 °C-ot, az almafákra repülnek, ahol a rügyekben táplálkoznak. Ha sok virágrügy fejlődik, akkor a kártevő tevékenysége nem okoz jelentős problémát, így kémiai védekezésre nincs szükség. Az erősen károsított fákon viszont a rügyek egérfül állapotában van szükség permetezésre.

A takácsatkák apró, szabad szemmel még éppen látható (körülbelül fél milliméteres), szúró-szívó szájszervvel rendelkező pókszabású állatok. Színük a fejlettségüktől, táplálkozási viszonyaiktól és az évszaktól függően sárgás-zöldestől a barnás-vörösesig változik. A vöröses színük miatt népiesen vöröspókoknak is nevezik őket. A lárva és a kifejlett egyed egyaránt károsít. Szívogatásuk különösen tavasszal lehet veszélyes, mert ezzel csökken a terméskötödés.

Leggyakoribb kártevő atka hazánkban a piros gyümölcsfa-takácsatka
Leggyakoribb kártevő atka hazánkban a piros gyümölcsfa-takácsatka
Közülük a piros gyümölcsfa-takácsatka az almafák egyik veszélyes kora tavaszi kártevője, s egyben a leggyakoribb takácsatkafaj. Az atkák szívogatása következtében a leveleken eleinte elszórtan apró, sárgás foltok jelennek meg. A levelek később ezüst-, illetve bronzszínűvé válnak, besodródnak és száraz időben lehullanak. Évente 4-6 nemzedéke van, és a 0,13-0,15 mm-es, felül enyhén lapított, piros téli tojások telelnek át a rügyek mellett, a vesszők, gallyak kéregrepedéseiben.

Erős fertőzés esetén a sűrűn egymás mellett helyezett tojások tömege feltűnő pirosas foltokat képez. Tavasszal kikelve a leveleken szívogat.

Kora tavaszi kártétele megakadályozható, ha sikerül hatásosan védekeznünk a téli tojásokból kikelő fiatal lárvák ellen, az alma pirosbimbós fejlődési állapotában. A kezelést lehetőleg speciális atkaölő szerrel (pl. Nissorun 10 WP, Ortus 5 SC) végezzük el. A téli metszés és a faápolás során számos telelő tojás távolítható el, de a gyümölcsfák nyugalmi időszakában végzett lemosó permetezéssel még a rügyfakadás előtt elpusztíthatjuk a telelő tojások egy részét.

A zöld alma-levéltetű nem vándorol el az almafáról
A zöld alma-levéltetű nem vándorol el az almafáról
A kártevő atkák közül a gubacsatkák családjához tartozó almatermésűek levélatkája a fiatal gyümölcsfákat veszélyezteti. Károsítása nyomán a levelek kanalasodnak, a levélfonák elbarnul, súlyos esetekben a károsított levelek hullani kezdenek és leállhat a hajtásnövekedés. Az orsó alakú, opálos színű, négylábú atka kifejlett egyedei telelnek a rügyekben és a rügyalapi részeken. Telelőhelyeiket a rügyfakadáskor hagyják el, és a fakadó levelekre vándorolnak.

A kártevő ellen általában csak a virágzás után kell védekezni, a takácsatkák ellen használt speciális atkaölő szerekkel.

A levéltetvek közül a közönséges levélpirosító alma-levéltetű már kora tavasszal, áprilistól a fiatal levelek csúcsi részét szívogatja, ezért a levélszél besodródik és eltorzul, majd a torz rész élénkpirosra színeződik. Ez a faj a fejlődése során mindvégig az almafán marad. A zöld alma-levéltetű szinte kizárólag almástermésűeken fordul elő, már áprilisban megfigyelhető. A zöld színű tetvek a hajtások tengelyén és a levelek fonáki részén, a főér mentén szívogatnak. A károsított levél hosszirányban kissé meggörbül. Súlyos kártétel esetén a hajtások elhalnak. A szürke alma-levéltetű károsítása nyomán a levelek hosszirányban bepödrődnek. A levelek fonáki részén viszonylag nagy testű, hamuszürke egyedek telepei láthatók. A megtámadott hajtások rövidebbek maradnak, a gyümölcs apró és deformált lesz.

Nevéhez méltón pirosra színeződnek és besodródnak a levelek a levélpirosító alma-levéltetű szívogatása nyomán
Nevéhez méltón pirosra színeződnek és besodródnak a levelek a levélpirosító alma-levéltetű szívogatása nyomán

A levéltetvek tojás alakban telelnek át az almafákon. A tojásokból már márciusban kikelnek az úgynevezett ősanyák. A kis leveleket szívogatják, pár nap alatt kifejlődnek, majd elevenszüléssel ősanyalárvákat hoznak létre, amelyek a levelek fonákán tovább szívogatnak.

A közönséges levélpirosító alma-levéltetű és a zöld alma-levéltetű nem migrál nyári növényekre, azaz egygazdás faj. A szürke alma-levéltetű június közepéig károsít az almafákon, majd útifűfélékre vált át. A fő tápnövényére, az almára szeptember végén repül vissza.

A védekezés első lépése a levéltetűtojások ritkítása. Bár a tél végi metszéssel és a lemosó permetezéssel (pl. Nevikén, Catane) megtizedelhetjük a tojások számát, április elejétől a sikeresen áttelelt tojásokból kikelt ősanyalárvák szívogatásukkal már károsítanak a leveleken.

A zöldbimbós állapotban az ősanyalárvák ellen végrehajtott védekezéssel az egész nemzedéksor kifejlődését akadályozhatjuk meg (pl. Pirimor 50 WG-vel). Tömeges megjelenésükre száraz, meleg időben, az egérfüles fejlődési állapot után kell számítani.

A fa koronájában és a gyökerén is élhetnek vértetvek
A fa koronájában és a gyökerén is élhetnek vértetvek
A vértetű az almafák egyik legveszélyesebb kártevője, különösen a fiatal fák számára. A hajtásokat, ágakat és a gyökereket szívogatja. Az ágakon, sebzéseken viaszszerű, pelyhes váladék hívja fel figyelmet a kártevő jelenlétére. A tetvek nyálukkal rákszerű burjánzásokat és torzulásokat okoznak a fán. Szívogatásuk következtében a fák legyengülnek, a fertőzött ágak megfagyhatnak. Ha az időjárás engedi, az első egyedek akár február elején elindulhatnak a telelőhelyekről a vesszőkre. Már tavasszal gyors ütemben szaporodik, az áttelelt telepek rövid idő alatt megnagyobbodnak, miközben újabbak keletkeznek. Évente sok, általában 6-10 nemzedéke fejlődik.

A kártevő részben a fák föld feletti részein a károsítás helyén, részben a gyökérnyakon és a gyökéren telel át. A gyökéren telelő egyedek egy része tavasszal, a hőmérséklet emelkedése után a föld feletti részekre vándorol, a többiek továbbra is a gyökereken maradnak, ahol tovább szaporodnak.

Nagyon nehéz ellene a védekezés. A telepek mechanikai eltávolításával, az áttelelést biztosító gyökérsarjak kivágásával védekezhetünk megtelepedése ellen. A kisebb gócokat egyszerűen levághatjuk. A védekezés során fontos a sebkezelések szakszerű és gondos elvégzése. A tél végi lemosó permetezés elpusztítja a fán áttelelt egyedek egy részét. Nagymértékű károsítás esetén mindenképpen szükség van kémiai védekezésre.

Illusztráció
Illusztráció

A sodrómolyok áttelelt lárvái kora tavasszal a rügyeket odvasítják, később összesodorják a fiatal hajtásokat, megrágják a leveleket és a virágokat.

Elsősorban az almán, de a csonthéjas gyümölcsökön, sőt a bogyósokon is rendszeresen károsítanak. Almában nagyobb jelentőséggel bír az almailonca, a kerti sodrómoly, a ligeti sodrómoly és a dudva sodrómoly, amelyek ellen már rügypattanáskor érdemes elkezdeni a védekezést.

Mivel kertenként más-más lehet a fajok előfordulása, illetve nem egyformák az időjárási viszonyok, a védekezést nem lehet helyi megfigyelés nélkül eredményesen elvégezni. A lepkék rajzása szexferomoncsapdákkal jól megfigyelhető, amivel a megjelenő imágókat ritkíthatjuk. Ezáltal a megtermékenyített nőstények egyedszáma csökken, ami mérsékli a károkat. Ha sok a kártevő, szükség lehet kémiai védekezésre a kontakt szerek valamelyikével. A tavaszi kezelések gyakran egybeesnek más kártevők (levéltetvek, bimbólikasztó bogarak) elleni kezelésekkel, ezért ilyenkor kombinált védekezést végezzünk.

Apró piros foltok alakulnak ki az almán a kaliforniai pajzstetű hatására
Apró piros foltok alakulnak ki az almán a kaliforniai pajzstetű hatására
A pajzstetvek (kaliforniai pajzstetű, közönséges teknőspajzstetű, közönséges kagylóspajzstetű) lárvái és kifejlett alakjai egyaránt károsítanak a hajtások és a fás részek kérgének szívogatásával. A megtámadott részeken sok kis pajzsocskából álló hamuszürke réteg figyelhető meg. Ezek a pajzstetvek könnyen eltávolítható telepei. A pajzsok átmérője 1-5 mm, és különböző színűek lehetnek.

Erős fertőzöttség esetén a fák csúcsi része elhal, majd az egész fa elpusztul. A kaliforniai pajzstetű és a közönséges kagylóspajzstetű a termést is károsíthatja, a szívogatásuktól keletkező „lázfolt” a kártevő eltávolítása után is megmarad.

A metszés során távolítsuk el és semmisítsük meg a pajzstetvekkel erősen fertőzött részeket. Nyugalmi állapotban, az olajos lemosó permetezéssel (pl. Nevikén Extra, Catane) megtizedelhetjük a lárvaalakban (pl. kaliforniai pajzstetű, közönséges teknőspajzstetű) telelő fajokat. A tenyészidőszakban a védekezéseket a repülő hímek és a mozgó lárvák ellen kell irányítani.

Az aknázómolyok lepkéi március-áprilisban kezdenek megjelenni, ezért a sziromhullás időszakában már célszerű kihelyezni a fajspecifikus (pl. lombosfa-fehérmoly) szexferomoncsapdákat a rajzásuk megfigyelésére, és a védekezési időpontok megállapítására.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A KITE őszibúzafajta-választéka

A hagyományoknak megfelelően legszebb állapotukban igyekezett bemutatni a kalászos gabonákat – köztük az őszi búzákat – a KITE. Nádudvaron május közepén, Dalmandon május végén tartotta a bemutatót az integrátor, az általa ajánlott nagy termőképességű fajtákat mutatták be.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.

A színes gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet csökkenteni a depressziót és a szorongást

A gyümölcsöknek és zöldségeknek határtalan egészségügyi előnyi vannak. Ezek a tápláló élelmiszerek alacsony zsír- és sótartalmúak, ugyanakkor tele vannak növényi rostokkal, amelyek megakadályozzák a székrekedést, és segítik a víz és a tápanyagok felszívódását az ételből.

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.

Budapesten, Borsodban és Szabolcsban lesz szúnyoggyérítés

A következő napokban Budapest nyolc kerületében, valamint tíz Borsod-Abaúj-Zemplén és 128 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen gyérítik a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-t.

Félmillió élővirág, ezerhatszáz felvonuló az idei debreceni virágkarneválon

Az idén ismét a hagyományos formájában rendezik meg a debreceni virágkarnevált augusztus 20-án: a karneváli menetben félmillió élővirággal feldíszített tizenkét virágkocsit, és ezerhatszáz felvonulót láthat majd a közönség - jelentették be a szervezők a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján a Nagyerdőben.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

A Nádor és a Kondás Martonvásáron

„Az idei őszibúza-fajtabemutató ugyan nem a legszebb, de nem is a legrosszabb a martonvásáriak életében” – így foglalta össze véleményét Vida Gyula, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója június elején, a kis híján Medárd napján tartott bemutatón.