Back to top

Valódi problémára valódi megoldás

A robotfejésre alkalmatlan tehenek jelenleginél értékteremtőbb és jövedelmezőbb hasznosításának modelljét dolgozta ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idei egyetemi ötletversenyének győztes csapata.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke CowOp elnevezésű fődíjas összeállítással
Győrffy Balázs, a NAK elnöke CowOp elnevezésű fődíjas összeállítással
Fotó: NAK
Az állatorvos-hallgatók eredeti gondolata szakmai gyakorlaton született. Lényege, hogy a nagyüzemből kiselejtezett állatok még nagyon jól teljesíthetnének egy olyan gazdaságban, ahol manuálisan végzik a gépi fejést.

A jelenlegi gyakorlat az, hogy a robotfejésre alkalmatlan tehenek - amelyek nem állnak be a fejéshez - a vágóhídra kerülnek, ahonnét a húsuk alacsonyabb áron kerül értékesítésre, mint a kifejezetten erre a célra tenyésztett húsmarháké, miközben fejőstehénként jóval többet érnének.

Az Állatorvostudományi Egyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hallgatóiból összeállt fődíjas csapat megoldásának lényege egy jól kiépített és ellenőrzött, működőképes rendszer, amely lehetővé teszi a nagyipari tejtermelésből kiselejtezett tehenek, illetve a vemhes üszők zökkenőmentes adás-vételét a nagyipari és a háztáji gazdaságok között, egy mindkét fél számára előnyös üzleti kapcsolat keretében, olyan szolgáltatással kiegészítve, amely garanciát vállal az állatok genetikai értékéért és egészségi állapotáért.

Együtt a színpadon. Az eredményhirdetést networking, azaz kapcsolatépítési lehetőség követte. A szakmai mentorálás a verseny egyik legnagyobb értéke
Együtt a színpadon. Az eredményhirdetést networking, azaz kapcsolatépítési lehetőség követte. A szakmai mentorálás a verseny egyik legnagyobb értéke
Fotó: NAK
Az ötletesen bemutatott üzleti modell nagy tapsot kapott a NAK TechLab 24 órás innovációs ötletversenyének döntőjében május 7-én. A hackathonon – azaz ötletmaratonon – hét, különböző szakon tanuló hallgatókból álló csapat keresett innovatív megoldásokat előre megfogalmazott problémákra.

A NAK TechLab egyetemi ötletversenye az agrárium, illetve az agrár karrierút népszerűsítését tűzte ki célul, de nemcsak agrár-, hanem például közgazdász szakokon tanulók is részt vehetnek benne.

A hallgatói csapatok idén is a hazai agrárium égető kihívásaira – például antibiotikumok és növényvédő szerek korlátozása, éghajlatváltozás, szárazság, környezetterhelés, munkaerőhiány - dolgoztak ki eredeti javaslatokat.

Született javaslat a napelemekkel táplált precíziós epertermesztésre, az állattenyésztés területén az energia-, illetve takarmány-felhasználás optimalizálására. De olyan összeállítás is akadt, amely beltéri, vertikális méhészettel, illetve rovar alapú élelmiszerek piaci bevezetésével versenyzett, mondván: "Hetven évvel ezelőtt minden homár a kukában végezte, ma viszont a legkifinomultabb éttermekben kínálják."

Munkában a zsűri. Győrffy Balázs mellett dr. Juhász Anikó, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Maróti Miklós, az AgroVIR ügyvezetője, valamint Posta Donát, a SMAPP Lap startup alapítója
Munkában a zsűri. Győrffy Balázs mellett dr. Juhász Anikó, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Maróti Miklós, az AgroVIR ügyvezetője, valamint Posta Donát, a SMAPP Lap startup alapítója
Fotó: NAK
A fiatalok a 24 órás verseny során intenzív üzlet- és termékfejlesztési, IT, pénzügyi és prezentációs felkészítést, valamint agrárszakmai mentorálást kaptak, amelyek segítségével tökéletesíthették ötleteiket.

A döntőben szakmai zsűrinek mutatták be kidolgozott koncepciókat. A zsűrit dr. Juhász Anikó, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Győrffy Balázs, a NAK elnöke, Maróti Miklós, az AgroVIR ügyvezetője, valamint Posta Donát, a SMAPP Lap startup-csapat alapítója alkotta, aki három évvel korábban versenyzőként vett részt a NAK TechLab hackathonon.

Az eredményhirdetés előtt Győrffy Balázs minden résztvevőnek gratulált. Hozzátette: voltak, akik az ötletekben, eredeti gondolatokban, és olyanok is, akik a kitartásban, a megközelítésben, illetve a reális problémafelvetésben emelkedtek ki a verseny során.

Azokat is biztatta, akik a döntő során negatív kritikát kaptak a zsűritől, hiszen az elmúlt évek során több olyan csapattal sikerült együttműködni a NAK TechLab keretében, akik végül az eredeti ötletüktől teljesen eltérő startup-ot valósítottak meg.

Az első helyezett CowOp tagjai egyebek mellett értékes műszaki és utazási utalvánnyal lettek gazdagabbak. A Corvinus Egyetem diákjaiból álló Plantinator beltéri különleges virágok termesztésének ötletével a Design Terminal különdíját érdemelte ki, az Állatorvostudományi Egyetemről érkezett ChromatAir pedig az AXIÁL Kft. bajai központját látogathatja meg, ahol egyebek mellett az automatizált raktár és más csúcstechnológiák működését ismerhetik meg.

A győztes CowOp prezentációja
A győztes CowOp prezentációja
Fotó: NAK
A NAK TechLab a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hosszú távú innovációs programja, aminek célja a magyar mezőgazdaság digitális modernizációja. 2019-es alapítása óta több mint 50 agrártechnológiai startup fejlesztésében segédkezett. A programnak köszönhetően számos kézzelfogható eredmény, új szolgáltatás, megoldás jött létre, amelyek hozzájárulhatnak az ágazat versenyképességének növeléséhez.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gubicza lányok a lovak vonzásában

A fiatal díjugrató tehetségekről szóló sorozatunkban rendhagyó módon nem „csak” egy lovast, hanem egy egész családot mutatunk be. Gubiczáék története pontosan hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor a gyerekek édesanyja, Alexandra elment a Pasaréti Honvéd Lovardába, hogy felelevenítse régi lovastudását, amit édesapja jóvoltából szerzett még a gyermekei születése előtt.

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?

A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. Nálunk elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat.

A jobb idővel a paraziták is aktívabbak

A kullancsok nemcsak az emberre, de társállatainkra is sokféle veszélyt jelentenek. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok közül több veszélyes kórokozókat hordoz. Vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba.

Holdkőzetben sikerült növényt termeszteni

Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán.

Végéhez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák

A tavaszi vetésterületek emelkedése további bizakodásra adhat okot az idei évre nézve – közölte Nagy István agrárminiszter. Az április második felében és május első napjaiban uralkodó időjárási körülmények összességében lehetővé tették a tavaszi szántóföldi munkák sikeres elvégzését Magyarországon.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.