Back to top

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Az ELTE Biológiai Intézet és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatói elektroretinográfiával mérték a dunavirág összetett szemének spektrális érzékenységét lárva és kifejlett állapotú egyedeken egyaránt. A kettő között jelentős különbségeket találtak - áll az ELKH MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

"A lárvák szeme a zöld spektrális tartományra volt érzékenyebb, míg a kifejlett kérészeké az ultraibolya fényre"

- magyarázza a közleményben Egri Ádám, az ELKH Ökológiai Intézet munkatársa, a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.

A folyó vízalatti világában, ahol a dunavirág fejlődik, az olykor zavaros, emberi szemmel nézve barnás színű környezetben a spektrum hosszabb hullámhosszú tartománya dominál, és a fényintenzitás is kisebb, mint a felszínen. Ez azt jelenti, hogy a zöld, sárga és vörös hullámhosszak vannak leginkább jelen. A lárva számára tehát előnyösebb, ha szeme elsősorban a zöld spektrális tartományra érzékeny.

A kutatók budapesti webkamerák felvételeit segítségül hívva azt is be tudták határolni, hogy pontosan milyen napállás-tartományban rajzik a dunavirág. Azt kapták, hogy a dunavirág jellemzően a horizont alatti 14 és 7 fokos napállás között rajzik tömegesen.

Azt is megmutatták, hogy ebben a napállástartományban maximális az égbolt ultraibolya/zöld fotonaránya. A kifejlett kérészek elsődlegesen ultraibolya-érzékeny szeme tehát a rajzási időablakhoz való alkalmazkodásra utal.

"Korábban kimutattuk, hogy a dunavirág legerősebben az ultraibolya és kék fényhez vonzódik, ez összhangban áll a mostani laborkísérleteink eredményeivel" - mondja Kriska György, az ELTE docense, aki a kérészek pusztulásával kapcsolatos vizuális ökológiai kutatásokat még 2012-ben elkezdte.

Jól ismert jelenség a dunavirág kérészek közvilágítási lámpáknál történő tömeges pusztulása. E hatás csökkenthető a kültéri lámpák spektrumának helyes megválasztásával. Azok a fényforrások, amelyeknek a fényében rövid hullámhosszak dominálnak (emberi szem számára kékes színű, például hideg fehér LED) sokkal több kérészt vonzanak, mint azok, amelyeknek a spektrumában elsősorban a hosszabb hullámhosszak vannak jelen (emberi szem számára sárgás, például meleg fehér LED, borostyánsárga LED).

"A dunavirág példája is erősíteni látszik azt az egyre inkább kialakuló képet, miszerint ökológiai szempontból a hosszabb hullámhosszú mesterséges fények okozzák a legkevesebb kárt az élővilágban, így célszerű ilyeneket alkalmazni" - mutatnak rá a közleményben a kutatók.

A dunavirág hazánkban védett kérészfaj. Életciklusa 1 év, a petékből április környékén kelnek ki a lárvák, amelyek szerves törmelékkel, élőbevonattal táplálkoznak, és egészen a késő nyári rajzási időszakig fejlődnek.

A rajzás sötétedés után kezdődik, amikor a lárvák felúsznak a felszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A hímek egy újabb vedlése után megtörténik a párzás, majd a megtermékenyített nőstények a folyó folyásirányával szemben repülnek néhány kilométert, hogy a vízbe rakott peték nagyjából ugyanoda kerüljenek, ahol az őket lerakó nőstények is kifejlődtek.

A dunavirág rajzása viszonylag rövid időablakban történik az alkonyati órákban, amikor az emberi szem számára már gyakorlatilag sötét van, valójában azonban még a nap szórt fénye dominál az égen. Relatíve ilyenkor a legnagyobb a kék és ultraibolya fény hányada az égboltfényben a hosszabb hullámhosszú komponensekhez viszonyítva. A fotósok által kék órának nevezett időszak nagyjából ekkor aktuális.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

A színes gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet csökkenteni a depressziót és a szorongást

A gyümölcsöknek és zöldségeknek határtalan egészségügyi előnyi vannak. Ezek a tápláló élelmiszerek alacsony zsír- és sótartalmúak, ugyanakkor tele vannak növényi rostokkal, amelyek megakadályozzák a székrekedést, és segítik a víz és a tápanyagok felszívódását az ételből.

Budapesten, Borsodban és Szabolcsban lesz szúnyoggyérítés

A következő napokban Budapest nyolc kerületében, valamint tíz Borsod-Abaúj-Zemplén és 128 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen gyérítik a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-t.

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.

„Boldogságukban” repülnek a hangyák

A hangyákat nem lehet teljesen egyértelműen hasznos vagy kártevő kategóriába sorolni. Hasznos tulajdonságaikon kívül van néhány káros, és mindenekelőtt bosszantó tulajdonságuk is – különösen akkor, ha ezrek zúgnak ki a földből és lepik el az otthonunkat szárnyas állapotban.