Back to top

Kelesztő öntözéssel a repcerekordért

Minden növény termesztésében az alázat a legfontosabb technológiai elem. Ezzel fogadott Megyaszón Sárossy Ferenc, a Harangod-cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa. Aki az utóbbi évtizedek során nem tanulta meg, hogy nem a természet igazodik hozzánk, az jó eséllyel rosszul jár. Az ember tudásának kell olyan szintre elérnie, amivel ki tudja szolgálni a természet, azon belül a növények és állatok igényeit.

„Ha változik a klíma, akkor mi is változtatunk”. Sárossy Ferenc kezében egyetlen tő repce, 9 terméshozó elágazással
„Ha változik a klíma, akkor mi is változtatunk”. Sárossy Ferenc kezében egyetlen tő repce, 9 terméshozó elágazással
Nem túl nagy dologról van szó, mert a növényzet mindig mutatja, mire volna igénye – csak meg kellene tanulni a növények nyelvét érteni. Most például a legfontosabb dolog, hogy változik a klíma. Nem célszerű azon vitatkozni, hogy ezt mi okozza, hanem el kell fogadni a tényt, és aszerint cselekedni. Ezekkel a gondolatokkal kezdtünk beszélgetni az őszi káposztarepce termesztéséről.

Ha valaki pontosan emlékszik, akkor tudja, hogy az elmúlt év második fele hihetetlenül száraz volt, annak minden következményével együtt.

Nagyon sokan elvetették az őszi káposztarepcét, de több helyen, sajnos, még csak a csírázás sem indult meg a talajban. Ennek következtében részben még az őszön, részben tél végén, kora tavasszal ki kellett művelni mintegy 40 ezer hektár őszi káposztarepcét,

mert olyan hiányos volt az állomány, hogy elfogadható termést nem várhattak tőle. Még legalább ugyanekkora területen sokan gondolkoztak, hogy mit csináljanak. Ők a ligetes kelésű növényzetet végül is meghagyták, amiben közrejátszott, hogy volt időszak, amikor a tőzsdén 400 ezer forintért lehetett lekötni az őszi káposztarepcét.

Megyaszón a vezetők és a szakemberek sajátos, de követésre méltó logikát vallanak: ha változik a klíma, akkor ők is változtatnak a termesztéstechnológián. Ami egy-két évtizeddel ezelőtt az olaszoknál volt jellemző, az napjainkra nálunk lett megszokott. Ami pedig azelőtt Afrikában jellemezte az időjárást, az most az itáliaiakat sújtja. Következésképpen, ami két évtizeddel ezelőtt Magyarországon volt megszokott, az ma áttevődött Dél-Lengyelországba. Tudományos szakmai vélemény, hogy évente 8–10 kilométerrel északabbra tolódnak a klímahatárok. Ebből a megyaszói csapat azt a következtetést vonta le, hogy nem feltétlenül kell ragaszkodni ahhoz, amit fiatalon tanultak, mert mostanra lényegesen megváltoztak a szabályok.

Sarokpont volt, hogy az őszi káposztarepcét szeptember 10-ig el kell vetni, az a jó termés alapja. A gazdaságban értékmérővé vált a szakemberek között, hogy a klíma változásának a hatására ki mennyire tudja felfogni, mit kell tenni az új helyzetben.

Ebben a munkában Sárossy Ferenc számára az őszi káposztarepce volt az etalon. Észak-Magyarországnak azon a vidékén, ahol a cég működik, augusztus 10. táján szokott kiadósabb eső érkezni, amikor már befejezték az aratást, és már meg is ünnepelték. Az eső rendszerint megismétlődik augusztus 20. után; igaz az esetek nagy részében ez országosan így alakul. Tavaly ez, sajnos, elmaradt. A szeptember általában gyümölcsérlelő, vagyis száraz időjárással köszönt be, és az tartja magát októberig. Aki ilyen helyzetben szeptemberben száraz talajba, vagy kimondhatom, homokba vet, annál nagy kétségek vetődnek fel a termesztés sikerét illetően.

Ám ha elég tudatos egy gazda, és augusz­tus 10. után a lehető leggyorsabban elműveli a talajt, vetőágyat készít a repce alá, majd az augusztus 20. utáni eső áztatta földbe veti a repcét, annál szeptember elején már szemmel látható lesz az állomány. A korábban érkezett csapadékot felhasználva a repce növekedni, fejlődni tud.

Mivel a növény már kikelt, ha ilyenkor jön szárazság, akkor a gyökérzete „fut” a talajba a víz után, mélyebbre megy. Ilyen helyzetben jó gyökérzet alakul ki, a repce azzal megy a télbe, és ilyen állapotban nagyobb a valószínűsége, hogy nem fagy ki a növény.

Sőt, a tavaszi indulás ilyenkor pregnánsabb, egyszerűbb lesz, következésképpen eredményesség is elvárható. Igaz, amennyiben „túl ideális” a nyári időjárás, akkor túlfejlődik a repce, még szárba is szökkenhet, ami nemkívánatos. A korábbi években ez valós gond volt, viszont napjainkra megváltozott a helyzet, mert nagyon sok regulátort forgalmaznak a különböző integrátorok, amikkel a repce fejlődése kézben tartható. Mindez nem is kerül sokba! A tél végén jól induló repce aztán sokkal jobban elágazik, ami a nagy termés egyik alapismérve, és az ilyen növény sokkal agresszívabban tudja felvenni a talajból a tápanyagot.

Ahol a vetés után kelesztő öntözést kapott az őszi káposztarepce vetésterülete, ott irgalmatlanul szép növényállomány alakult ki
Ahol a vetés után kelesztő öntözést kapott az őszi káposztarepce vetésterülete, ott irgalmatlanul szép növényállomány alakult ki

Ami pedig a mostani helyzetet illeti, abban alapvetően közrejátszott, hogy az előző év során 100–120 ezer forintról tonnánként 180 ezer forintra ugrott a repce felvásárlási ára. Azóta még tovább emelkedett, még előnyösebb helyzetbe hozva a növények közötti versengésben az őszi káposztarepcét.

Ezúttal 730 hektáron vetették ezt a növényt. Sárossy Ferenc kicsit mosolyogva azon morfondírozott, vajon miért nem vetett még annál is többet. Ugyanis az elmúlt időszakban tovább nőtt a repce ára, és a világon körbetekintve megerősödött az a meggyőződése, hogy még a repce mostani tőzsdei ára sem az utolsó szó ebben a témában.

Tavalyelőtt részben véletlenül ugyan, de 20 hektáron az öntözőfürt alá került a repce. Nem úgy tervezték, a véletlen hozta, de rögtön meglátszott, hogy ahol a vetés után kelesztő öntözést kapott az őszi káposztarepce, ott irgalmatlanul szép növényállomány alakult ki.

Az egészet nem tudták értékelni, mert a jég elverte, de a gyakorlott gazdászszemnek így is sok mindent elárult a növényzet.

Völgyzárógát, olcsó megoldás az öntözéshez
Völgyzárógát, olcsó megoldás az öntözéshez
A kulcsszó most az öntözés. A Harangod Mag 3 ezer hektárjából 1000 hektár már a legkorszerűbb lineárokkal öntözhető, és további területeket terveznek berendezni öntözésre – ha kell támogatás nélkül, saját erőből. A Hernádból 108 méter magasra emelik a vizet, onnan pedig 60 centiméteres csővezetéken kerül víztározókba, évente mintegy 1 millió köbméter. A szivornyahatás értelmében – mint amikor a hordóból gumicsövön szívják ki a bort – a feladat nem igényel túl sok energiát, önmagát szállíttatja az öntözővíz. Kialakítottak három völgyzáró gátat, úgy hozták létre a tározót. Ez a megoldás ugyancsak nem tartozik a drágák közé. A Hernád soha nem szárad ki. Kassa környékén sok víztározó van, és onnan mindig eresztenek vizet. Gesztelynél az útkereszteződés alatt látható a vízmérce. Ha azon közepes szintet mutat a jelzőtábla, akkor a Hernádból biztosan lehet vizet kivenni. Ez a vegetációs időszak 90 százalékára érvényes, tehát nemcsak elvben, hanem a gyakorlatban is tudnak öntözni.

Előző évben a felvásárlási ár nagyon megszépítette az őszi káposztarepcét. Ennek az lett a következménye, hogy még jobban odafigyelnek a termesztésére.

Tavaly 4 tonnás lett náluk az átlaga, amivel igencsak versenyképessé vált a növény. Ennek hatására a 600 hektárhoz hozzácsatoltak még 130 hektárt, vagyis most összesen 730 hektáron díszlik repce.

Csakhogy míg az országot járva a megmaradt repce még épp elfogadható magasságot mutat, addig Megyaszón az embermagasságot is meghaladja a növényzet.

Tavaly őszön négy táblába vetettek őszi káposztarepcét, és ahol módjukban állt, ott kelesztő öntözést alkalmaztak. Ez azt jelenti, hogy egy menetben haladt el a lineár, és amit addig kijuttatott – ez körülbelül 13–15 milliméter –, annyi vizet kapott a tábla, és benne a vetőmag. Ennek hatására egyenletes lett a kelés, és eddig újabb öntözésre nem volt szükség. Igaz, a növényzet fejlődése azt prognosztizálja, hogy a virágzás után, a becőkötődés idején még egyszer, ezúttal nagyobb öntözővíznormával végigmennek rajta a lineárok. De nem mindegy, hogy mikor öntözünk, a kelesztő öntözés később nem pótolható. A 13–15 milliméteres kelesztő öntözés sokkal hatásosabb a növény számára az esetleges későbbi öntözésnél.

Most – mivel ígéretesek az állományok, ugyanúgy, mint tavaly – nem fognak takarékoskodni a lomb- és a fejtrágyával, a szakemberek szabad kezet kaptak a kijuttatásukhoz.

A repce május 10-én igézően szép képet mutatott Megyaszón. Mi lesz a sorsa? Erre sem a szokásos választ kaptam. Sárossy Ferenc úgy döntött, bármennyire jó is most a repce ára, semmit nem ad el előre. Előbb betakarítják. Mostani megítélésük szerint hektáronként 4,5–5 tonnára bizton számíthatnak. Ha több lesz, vagy ha rekord, nos, akkor sem sértődnek meg. Mivel két éve vásároltak három nagyteljesítményű New Hollandot, bíznak benne, hogy szinte pergésmentesen be tudják takarítani a repcét. Arra számítanak, összesen 3–3,5 ezer tonna repcemag kerül a raktárukba. A mostani állapotok szerint nem nekik kell kilincselniük vevőkért. Meghirdetik, és aki a legjobb feltételeket kínálja, az viheti el Megyaszóról az őszi káposztarepcét. A tanulság pedig marad náluk: a kelesztő öntözés olykor csodánál is nagyobb dolgokra képes.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Egyre többfelé tapasztalható nagyfokú aszály

Az ország nagy részén rendkívül száraz időjárás gyorsította fel a gabonák és a repce érését, és a nyári növények is nagyon megsínylik a júniusi aszályt és a forróságot. Sajnos az előttünk álló napokban is csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani. Számottevő visszaesés a hőmérsékletben csak a jövő hét közepén valószínű, akkor kissé növekszik a záporok esélye is.

Fokozottan tűzveszélyes időszak, csütörtöktől már Pest és Veszprém megyében is

A tartós kánikula okozta szárazság és az ebből adódó, fokozott tűzkockázat miatt június 30-tól Pest és Veszprém megyében is életbe lép a fokozottan tűzveszélyes időszak - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.

A KITE őszibúzafajta-választéka

A hagyományoknak megfelelően legszebb állapotukban igyekezett bemutatni a kalászos gabonákat – köztük az őszi búzákat – a KITE. Nádudvaron május közepén, Dalmandon május végén tartotta a bemutatót az integrátor, az általa ajánlott nagy termőképességű fajtákat mutatták be.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

A holland miniszterelnök elítélte a mezőgazdasági dolgozók napok óta tartó tüntetését

Mark Rutte holland miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a mezőgazdasági dolgozók a múlt szerda óta tartó tüntetés keretében útblokádot alkalmaztak és politikusokat fenyegettek meg - számolt be a DutchNews hírportál kedden.

Negatív aratási rekordok várhatóak Békés megyében

Az aszály miatt negatív aratási rekordok várhatók őszi árpából Békés megyében; az őszi búza hozama is alig fele a tavalyinak, ráadásul a sok apró szem a vetőmag ellátottságra is kihathat majd - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei igazgatósága által az MTI-nek kedden elküldött adatsorokból.

Tűzvészek pusztítják Tunézia gabonatermést - a gazdák inkább idő előtt kezdik az aratást

Idő előtt kezdték meg az aratást a gazdák Tunéziában, mivel az extrém hőség országszerte gabonatüzekkel fenyeget. Inkább kevesebb és rosszabb minőségű terményt takarítanak be, mintsem elvesszen mindenük.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.