Back to top

Állatok tavaszi ébredése

A biokert egészéhez a talaj és a növények egészségén kívül hozzátartoznak az itt élő állatok is. Manapság a klasszikus haszonállatok tartására már egyre kevesebben vállalkoznak, pedig a biogazdálkodás egyik legfontosabb alapelve, a körforgás, nélkülük nem képzelhető el. Ha erre nincs is lehetőség, a kertekbe látogató, ott élelmet, élőhelyet kereső vadon élő állatok javíthatnak a helyzeten.

A madáretetők alatt a tavasz előrehaladtával megjelenhetnek a nem várt gyomnövények, amik a madáreleséggel kerülhetnek kertünkbe
A madáretetők alatt a tavasz előrehaladtával megjelenhetnek a nem várt gyomnövények, amik a madáreleséggel kerülhetnek kertünkbe

A kertben előforduló állatok trágyatermelésére, ami a tápanyagkörforgás szempontjából lenne fontos, ugyan nem számíthatunk, de a növényvédelemben hasznos segítőink lehetnek. Azt a kevés feladatot, amit fészkelőhelyeik biztosítása, téli etetésük jelent, bőven ellensúlyozzák a kerti kár­tevők ritkításával és a megfigyelésükkel okozott örömmel. Még a jellemzően magevő madárfajok is rovarokkal etetik utódaikat, így a kertben például a verebek is hasznos segítőinkké válhatnak. Sőt, a gyümölcsösök kártevőjeként számontartott seregély is ugyanilyen hasznos.

Falánk rovarevő és csigafogyasztó a sün, éjjeli táplálékkeresése során sok kártevőtől is megszabadít minket.

Érdemes tehát nagy figyelmet fordítani minden, a kertben megforduló állatfajra, és ha jelenlétük a kert és a kerti termesztésünk számára előnyös, akkor minden segítséget megadni nekik a megtelepedésre, a kert rendszeres látogatására.

Madárodú, fecskefészek

A tél végén megváltozik a kertben élő állatok mozgása. Ezt elsősorban a madarak viselkedésén könnyű megfigyelni. Egyre gyakrabban hallatszik a cinegék éneke.

Februárban azonban a költési időszak még várat magára, így ilyenkor ideális kihelyezni az odúkat, műfecskefészkeket, kitisztítani a régebben használtakat. Néha még ma is hallható tévhit, hogy a fecskék fészkét csak a költési időben kell háborítatlanul hagyni.

Ez tévedés, és figyelembe véve a fecskék hazai állományának zsugorodását, nemhogy leverni nem szabad fészkeiket, hanem ahol csak erre lehetőség van, még műfészkek kihelyezésével is érdemes segíteni megtelepedésüket. A lehulló ürülék okozta kellemetlenségek ellen a jól ismert “fészekpelenka”, egy fészek alá rögzített vízszintes lap, megoldást jelent. Ha a kertben a madarak találnak olyan helyet, ahol sarat is gyűjthetnek, akkor ez jelentősen segíti fészkelésüket, a fészkek építését, javítását. Ehhez a megfelelő vizes felületek helyét, akár a kerti tó ellaposodó szélét már el lehet kezdeni kialakítani vagy karbantartani, ha már korábban is volt ilyen szegélyünk.

Odúk kihelyezésével segíthetjük a kertünknek hasznos természetes ellenségek jelenlétét
Odúk kihelyezésével segíthetjük a kertünknek hasznos természetes ellenségek jelenlétét
A többi énekesmadárfaj számára a fészkeléshez segítséget jelenthet, ha az előző évről hagyunk elszáradt szálas növényzetet, amit az építéshez használhatnak fel.

Több faj is kibéleli a fészket, amihez vékony, szálas anyagokat gyűjtenek. Szívesen felhasználják háziállataink hullott szőrét is, ami a tavaszi vedlési időszakban amúgy is jelentős mennyiségben képződik.

Ezeket esetleg összegyűjthetjük, és kisebb csomókban a bokrok, fák ágaira kötözhetjük. Ha van rá lehetőségünk, hogy a kert magasabb fáira, keletre néző melléképületek falára odúkat helyezzünk ki, akkor ennek is most van az ideje. A túl későn kirakott odú többnyire már használatlan marad, vagy ritkán a második költésre veszik csak igénybe, ha az előző fészek megsemmisült. Nem kell azonban akkor sem levennünk, ha teljesen lakatlan marad, mert ha jó helyre tettük ki, akkor a következő tél folyamán már felfedezik az etetőre járó madarak, és nagyobb eséllyel fogják azt fészkelőhelynek választani. De előfordul az is, hogy már a tél hidege ellen is melegedő, éjszakázó helynek használják.

Pelék és egerek

Nagy pele
Nagy pele
A kert fekvésének megfelelően nemcsak madarak, hanem kisemlősök is elfoglalhatják ezeket áttelelésre. Ha pelék (hazánkban leggyakrabban a nagy és a mogyorós pele) költöznek bele, akkor semmiképpen ne zavarjuk őket, mert ha túl korán ébrednek fel a hibernációból, az szinte biztosan a pusztulásukhoz vezet. Erdőben, erdőhöz kapcsolódó kertekben a közönséges vagy a sárganyakú erdei egerek is beköltözhetnek.

Ha célzottan a kisemlősök számára szeretnénk kitenni az odút telelőhelynek, akkor fordítsuk bejáratával a fa törzse, vagy az épület fala felé, ügyelve arra, hogy legyen egy jó ujjnyi rés a két felület között.

Az odú bejárati nyílása 2,5-3,5 cm között legyen, ami a leggyakoribb fajok számára (ideértve a leggyakoribb kerti madárfajokat és az említett emlősöket is) megfelelő. Más fajok, például az ugyancsak gyakran megfigyelhető házi rozsdafarkú a nyitottabb fészkelőhelyet kedveli, ezért számukra nagy, szögletes nyílású odút kell kitenni, az úgynevezett C típusút, amiket a bejárata a előlap felét teszi ki, 7-10 cm magas és nagyjából 15 cm széles.

Jönnek a magevő madarak

Akik a tél folyamán etették a madarakat, észrevehetik, hogy az etető látogatottsága elkezd megváltozni. Ahogy kezd melegedni az idő, és a nappalok hosszabbodnak, látszólag kevesebben mozognak az etető körül. Érdemes azonban várni még az etetés befejezésével. A mozgás csökkenése leginkább a cinegék gyakoriságának változását jelenti, de helyettük ilyenkor szoktak megjelenni a magevő fajok. Zöldikék, tengelicek, erdei pintyek a leggyakoribbak, és számukra kritikus ez az időszak. A természetes táplálékforrásaik ilyenkorra kezdenek kimerülni, a parkok, rétek előző évi növényzetének száraz magjai már nem nyújtanak elegendő eleséget. Ezért fordul elő, hogy a korábban jórészt cinegék látogatta etetőkben inkább a magevők veszik át az uralmat. Sokuk áttelelő ugyan, de vannak köztük vonulók, akik vagy tőlünk készülődnek északibb területekre, vagy a kora tavaszi hetekben érkeznek meg délebbi telelő helyeikről. Ahhoz, hogy a vándorlás és a fészeképítés, tojásrakás nagy energiaigényét fedezni tudják, szükségük van az etetők nyújtotta segítségre.

Általában a madarak mozgását és a tavaszodás koraiságát figyelve március végéig, de sokszor akár április közepéig is érdemes tovább etetni. A fiókanevelés időszakában azonban már erre nem lesz szükség.

A madarak mellett a sünök is hasznos növényvédelmi segítőink a biokertben
A madarak mellett a sünök is hasznos növényvédelmi segítőink a biokertben
A kertészeknek azonban arra is figyelniük kell, hogy a megvásárolt magkeverékek, különösen a napraforgó, sok gyommagot is tartalmaz. Ezek többnyire a kaszathéjakkal együtt az etetők alatt szóródnak szét, ami később olyan gyomok megjelenését eredményezheti, amelyek a kertben korábban nem voltak jelen. A megfigyelések szerint leggyakoribb a parlagfű, de előfordul szőrös disznóparéj és más késő nyári gyomnövény is ilyen helyeken, ezért az etetők környékének figyelése, a gyomjövevények eltávolítása egész éves feladat lesz, ha nem akarjuk, hogy a kert távolabbi részében is elterjedjenek. Ez azonban ne tartson vissza senkit a téli madáretetéstől, mert a kelő gyomokat könnyű észrevenni, és néhány mozdulattal könnyen eltávolíthatók.

Ne bolygassuk még az avart

A kertben azonban nemcsak madarak és a már említett kisemlősök, hanem sünök is megtelepedhetnek. Ezek az állatok a pelékhez hasonlóan télre hibernálódnak, ilyenkor kora tavasszal még nem kezdik meg az aktív életszakaszukat. Ha a bokrok alján, a kert sarkában hagytuk az őszi lombot összegyűlni, vagy a korábbi évek levágott és összehordott ágaiból képződött egy halom, akkor azt lehetőleg még ne bolygassuk meg, és semmiképpen se gyújtsuk meg. Különösen akkor ne, ha tudjuk, hogy kertünkben élnek sünök is.

Kora tavasszal a moha és a száraz fűcsomók alatt sünök pihenhetnek. Várjunk még egy kicsit a gereblyézéssel
Kora tavasszal a moha és a száraz fűcsomók alatt sünök pihenhetnek. Várjunk még egy kicsit a gereblyézéssel
A lehullott lomb megtartása a sünök védelmétől függetlenül is hasznos. Takarja, védi a talajt, lassú lebomlása táplálja is azt. Télre számos állat elrejtőzik benne, amit a rigófélék, kertekben leggyakrabban a fekete rigó, de arra alkalmas helyen az ökörszem vagy a vörösbegy is rendszeresen átforgat táplálékot keresve télen és kora tavasszal.

De ha nem is hagyjuk a lombot eredeti helyén, hanem összegyűjtjük és a komposztra halmozzuk, akkor is hasonló szerepet fog betölteni a tél során. A frissen összerakott, még le nem bomlott levélkazalban ugyanúgy áttelelhetnek sünök, élelmet kereshetnek benne a talajon táplálkozó madarak, mint a bokrok alján hagyott levélszőnyeg esetében. Ezért a komposzt kora tavaszi mozgatását is csak a már földszerűvé vált halmok esetén szabad megtenni, mert a téli álmot alvó sünök a friss halmokban ilyenkor könnyen sérülhetnek, vagy túl korai ébredésük, a pelékhez hasonlóan, a pusztulásukat okozhatja.

Ha kertünk kialakításakor, a kert használatakor szeretnénk azt madarak és más állatfajok számára vonzóvá tenni, akkor nem elég csak a telelésüket és fészkelésüket segíteni, hanem a kert művelésében a növényvédő szerek visszaszorítására is törekednünk kell. A növényzet és a kert tereinek kialakításakor egész évben vonzóvá kell azt tennünk, nemcsak a magunk, hanem a kedvelt fajok számára is.

Fotók: Pusztai Péter, Divéky-Ertsey Anna

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei

Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

Két faj összesen 65000 milliárd forintnyi kárt okozott

Nemcsak rovarok vagy emlősök okozhatnak jelentős gazdasági kárt az ökoszisztémában, hanem akár hüllők és kétéltűek is. Egy friss felmérés szerint egy sikló- és egy békafaj több milliárd dolláros kártételt okozott világszerte.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.