Az egyetem mezőgazdaságtudományi karán és látóképi bemutatóterületén előbb szakmai előadások hangzottak el, majd utóbbi helyszínen az erre vállalkozó cégek maguk mutatták be készítményeik hatásosságát. Az idei bemutató már a huszonkilencedik volt. Pepó Péter egyetemi tanár csak a covid miatt nem szervezte meg az összejövetelt, máskor mindig megtartotta.
A debreceni tanácskozás jó alkalom arra, hogy Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök- vezérigazgatója megossza értékelését a búza nemzetközi és hazai helyzetéről és kilátásairól. Rajta kívül szintén szakmai előadást tartott Árendás Tamás (Martonvásár) és Tóth Zoltán (Keszthely). Pepó Péter a növénytáplálás legfontosabb időszerű kérdéseit vizsgálta, amiről rövidesen külön tudósítunk a Magyar Mezőgazdaságban.
Vitán felül áll, hogy a legnagyobb érdeklődés mindig Lakatos Zoltán előadását kíséri, akit a idén örökös elnökének választott a Gabonaszövetség.
A piaci változásokat elemezve a szakember feltette a kérdést: hol a határ? Ez esetben természetesen a búza piaci áráról beszélt, aminek a mostani értékesítési árához hasonlóra élő ember nem emlékezhet. A rekordmagas ár okai összetettek, ugyanakkor könnyen érthetők.
Ami a világ búzamérlegét illeti, az USDA idén májusi elemzésében 774 millió tonna a betakarított termésre számítanak, miközben a fogyasztást 787 millió tonnára teszik, a tavalyi zárókészlet pedig a 2019-2020-as 298 millió tonnáról 267 tonnára mérséklődött. A legnagyobb hozamokra Argentínában (20 millió tonna), Ausztráliában (30 millió tonna), Kanadában (33 millió tonna), Kínában (135 millió tonna), Indiában (108 millió tonna) és az Európai Unióban – beleszámítva Angliát is – (151 millió tonna) számítanak. Említést érdemel még Pakisztán (26 millió tonna), Kazahsztán (13 millió tonna), Törökország (17 millió tonna) és az USA a maga 47 millió tonnájával.
Idén külön és figyelemmel kell értékelni Oroszország és Ukrajna helyzetét. Az oroszok két évvel ezelőtt 85 millió tonnát takarítottak be, tavaly 75 millió tonnát, idén pedig 80 millió tonnára számítanak. Ukrajnában tavaly 33 millió tonnával számoltak, idén papíron 21,5 millió tonnát várnak. Csakhogy az ukrán gabonatermő terület 40 százaléka jelenleg orosz megszállás alatt van.
Az EU-n belül a franciák 34 millió, a németek 22 millió, a lengyelek 12 millió tonnát várnak, Romániában közel 9 millió tonnára számítanak, Spanyolországban 6, Bulgáriában 6 és Csehországban 5 millió tonnát várnak, a magyar előrejelzés szerint 4,965 millió tonna betakarított búzát remélhetünk. Az angolok 15 millió tonnás terméssel számolnak.
Magyarországon 2013 óta minden évben meghaladta az átlagos búzatermés az 5 t/ha-t, de idén erre kevés reményünk van. Igaz ugyanakkor, hogy míg 2016-ig a vetésterülete meghaladta az 1 millió hektárt, de azóta fokozatosan csökken. Tavaly 891 ezer hektárt takarítottunk be, idén pedig 944 ezer hektárról szólnak az összesítések. Búzaexportőrök vagyunk. Akad olyan év, amikor csak 1 millió tonnát (2017-ben), és olyan, amikor több mint 3 millió tonnát értékesítettünk külföldön (2020-ban). Tavalyi kivitelünk 48 százalékát az olaszok, 20 százalékát az osztrákok, 14 százalékát pedig a románok vásárolták meg. Azonkívül szállítottunk még Bosznia-Hercegovinába, Németországba, Szlovéniába és Horvátországba is.
A párizsi árutőzsdén a búza különböző határidőkre szóló jegyzése további árnövekedést prognosztizál. Az étkezési búza tonnánkénti ára április 10-én lépte át a 350 eurós árszintet, és szeptemberi szállításra már 400 eurónál is többet fizetnek tonnájáért, a május közepi tőzsdei adatok alapján.
Erre jegyezte meg Lakatos Zoltán, hogy ez már olyan magas szint, ami piaci összeomlást is magával hozhat. És nemcsak a piacon drágul a búza, hanem már az étkezési búza termelői ára is az eget ostromolja: tanácskozás idején már 140 ezer forintról lehetett beszélni. Az inputoldal szerepe a drágulásban közismert.
A búza és a gabonafélék ára még a Donald Trump elnöksége alatt hozott intézkedések nyomán kezdett szárnyalni, amikor a kínaiak a sertéstartáshoz kiürítették Európa szemesgabona-készletét. Az ennek következtében kialakult helyzetet bonyolította tovább az orosz-ukrán háború, ami teljesen felborította a világkereskedelmet, és keresleti piac alakult ki.
Ebben a helyzetben a gazdák elkezdték visszatartani árujukat, még jobb értékesítési lehetőségekben bízva. Mindezek következtében az összes alapvető élelmiszer, aminek a gabonán alapul az előállítása, drasztikusan drágulni kezdett.
Az oroszok és az ukránok búzaexportja tette ki tavaly a világ kivitelének az egyharmadát, továbbá e két ország exportálta a nemzetközi kereskedelembe kerülő napraforgó 55 százalékát. Az utóbbi években egyre nagyobb szeletet szereztek a világkereskedelemben forgalmazott kukoricából, árpából és repceolajból. Idén a legnagyobb búzaexportőrök között – az eddig “megszokott tényezőkön kívül – zavaros helyzetet teremtett az ukrán export ellehetetlenülése és az orosz helyzet tisztázatlansága.
Lakatos Zoltán saját cégéről elmondta, hogy idén is 90-100 ezer tonna búza megőrlését tervezik. Tisztában vannak az ezzel járó felelősséggel, hiszen ez azt jelenti, hogy több mint 1 millió ember fogyasztja a Hajdú Gabonánál gyártott lisztet.
Itthon semmi ok az izgalomra, mondta az elnök-vezérigazgató, hiszen garatfelöntésben számolva legfeljebb 1 millió tonna a hazai igény, és 5 millió tonnát még a mostani aszályban is meg tudunk termelni.
Takarmányozási célra 7-800 ezer tonnát, vetőmagnak 300 ezer tonnát szánunk, így a magyar termés másik felét idén is exportálni fogjuk. Ezáltal akaratunk és szándékunk ellenére részesévé váltunk a folyamatnak, amiben a búza már nemcsak mindennapi kenyerünk, hanem mindennapi fegyverünkké vált.
