Több mint 50%-kal csökkent a hazai fecskeállomány az elmúlt két évtizedben, vagyis legalább minden második madár eltűnt a magyar vidék ereszei alól. Ennek oka egyebek mellett az élőhelyek átalakítása, a táplálék csökkenése, a klímaváltozás, valamint a kedvezőtlen társadalmi változások, mint a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása.
A folyamat megfordítása közös érdekünk, hiszen a fecskék egyebek mellett megtizedelik a nyárra sok esetben kritikussá váló szúnyogok számát.
Az állománycsökkenés megállítására több módszer is alkalmas, mint például a természetes fészkek és telepek fokozott védelme, a fészekleverések hatósági bejelentése, a március–április környékén kihelyezett műfészkek, ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelése, parti fecskék esetében költőhelyül szolgáló homokfalak felújítása, valamint sárgyűjtő helyek létesítése. Utóbbi kialakításához a szakemberek azt javasolják, hogy kis forgalmú utak földes padkáján, gyártelepek udvarán asztalnyi területet iszapoljunk be, majd addig locsoljuk a vizet, amíg a talaj többet már nem tud beszívni. Ezt követően – az időjárástól, a csapadékviszonyoktól függően – néhány naponta locsoljuk a területet, hogy folyamatosan lágy sarat találjanak a fészeképítők.
Mérési adatokon alapuló becslések alapján minden fecske legalább egy kilogramm, a muslicától a nagyobb légy mérettartományába tartozó repülő rovart fogyaszt el a költési időszakban. Magyarországról 2010 óta megközelítőleg kétmillió fecske hiányzik a nyár második felében, ami azt jelenti, hogy legalább kétmillió kilogramm, vagyis mintegy kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetünkben.
