Back to top

Biogazdálkodás vagy virágsávok?

Göttingen mellett a helyi egyetem Agroökológiai Tanszé­kének és a Vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont kutatói mezőgazdasági földterületeket tanulmányoztak, amelyeken háromféle őszibúza-mező volt. Egy biogazdálkodású, egy virágsávokkal beültetett hagyományos és egy virágsávok nélküli hagymányos mező. A mezők szélein két éven át vizsgálták a vadméhek gyakoriságát.

Illusztráció
Illusztráció
A különböző termékeken mért adatok egyszerű összehasonlítása arra engedett következtetni, hogy a virágsávokkal ellátott hagyományos vetésterület több méhet vonzhat, mint a biogazdálkodással művelt területek. Ám ezzel még nincs vége. Az adatokat közelebbről megvizsgálva azért ez nem ilyen egyszerű, mivel az egyszerű összehasonlításkor azt nem vették számításba, hogy a hagyományos földeken a virágsávok csak nagyjából a terület 5 százalékát foglalják el, így területarányosan persze itt kevesebb a méhek száma a bioföldekhez képest.

Összefoglalva, a hagyományosan megművelt földekhez képest jellemzően több vadvirágot tartalmazó biogazdálkodás a méhek odavonzását tekintve sokkal sikeresebb.

Azonban a biofarmokon csak fele annyi búza terem, tehát ha a búza mennyiségét is figyelembe vesszük, akkor az azonos mennyiségű terméshez egy 10 hektáros biofarmot egy 5 hektár búzaföldet és 5 hektár virágsávot tartalmazó hagyományos területtel kell összehasonlítani. Ez esetben viszont a hagyományos területen 3,5-szer több lesz a vadméhek száma. Ebben az esetben a biogazdálkodás valószínűleg nem a legjobb mód a vadméhek segítésére.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/22 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erős érvek a szója mellett

Soha ennyi érv nem szólt még a szójatermesztés mellett, mint most – hangsúlyozta Bene Zoltán, a Karintia Kft. ügyvezetője a Portfolio Agrárium 2023 Konferencián, Kecskeméten.

Növénytermesztés az űrben: az első növény asztronautáktól napjainkig

Az első próbálkozások az 1940-es években kezdődtek és napjainkra már óriási fejlődésen mentek át az űrben történő növénytermesztési kísérletek. De miért kell az űrben növényt termeszteni? És milyen növények alkalmasak az ottani termesztésre?

A méhek játszani is szeretnek

A poszméhekről kiderült, hogy nem csak dolgozni szeretnek, de szívesen játszanak is.

Kétszáznyolcvan millió forintos fejlesztést hajt végre az orosházi Königin Trade Kft.

Kétszáznyolcvan millió forintos fejlesztést hajt végre a méhészeti eszközök és egyéb élelmiszeripari gépek gyártásával foglalkozó orosházi Königin Trade Kft.

El kell kerülni a gabonapiaci válság további mélyülését

A gabonafélék és az olajos magvak tekintetében súlyos piaci zavar tapasztalható Magyarországon, hónapok óta áll a hazai piac. Veszélybe kerülhet 3 millió hektár szántóföld hasznosítása, mivel a termelők teljes kiszolgáltatottságban vannak.

A propolisz egészségügyi előnyei: gyulladáscsökkentéstől a bőrproblémákig

A propolisz egy gyantaszerű anyag, amelyet a méhek méhviasszal kombinálva állítanak elő. A propoliszt tömítőanyagként használják a méhek a kaptárépítéshez, de az ember számára is hasznos lehet. Méhszurok néven is ismert.

Biogazdálkodás: távol az uniós elvárásoktól

A címben szereplő megállapítás a Bioterra Romániai Biogazdálkodók Egyesülete és a Pro Agricultura Egyesület által március 4-én, a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen szervezett Romániai Biogazdálkodók 18. konferenciáján hangzott el.

Négyszeresére növelte a kormány a kárenyhítési alap forrásait

A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban - közölte Nagy István agrárminiszter. A magyar kormány ennek érdekében az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte.

A Balatonnál megkezdődik a szúnyoggyérítés

Megkezdődik a csípőszúnyogok gyérítése a Balatonnál március 27-28-án - közölte a munkát szervező Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke az MTI-vel kedden.

A méhbiológia alapjai 2. - A párzás

A méhek párzása a levegőben, repülés közben történik. A fiatal anya gyakran már a kelését követő napon kirepül kaptárjából. Nem párzási céllal, hanem tájoló repülést végez. Ezt később többször megismétli. Az első néhány repülés 1-3 percig tart, hogy megismerje saját kaptárjának helyét, a későbbiek 5-10 percig, amikor már messzebbre távolodik.