0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A szegedi mérnöki kar hat évtizede

A Szegedi Tudományegyetem fennállásának 100., mérnöki karának 60 évvel ezelőtti megalapítását ünnepelték május végén. Az ünnepi tanácskozáson részt vett többek között Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Felkai Beáta, az Agrárminisztérium főosztályvezetője és Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora.

Az eseményre több társintézet vezetőit és képviselőit is meghívták, valamint az egykori élelmiszeripari kar főigazgatóit és dékánjait. Képviseltette magát az ülésen a Magyar Tudományos Akadémia, a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége, a Csongrád-Csanád Megyei Mérnöki Kamara és a Pick Szeged Zrt. is. A Mérnöki Kar 60 évéről Bíró István dékán tartott ünnepi köszöntőt és visszatekintést.

A Szegedi Egyetem kolozsvári gyökereit felidézve Bíró István elmondta, hogy ott tanult középiskolásként Galamb József, a Ford T-modell világhírűvé vált megalkotója. Ami pedig a mostani ünnepséget illeti, ahhoz az kellett, hogy 1961. december 2-án kormányhatározat mondja ki: Szegeden felsőfokú élelmiszeripari technikumot kell létesíteni, és aki ott végez, az műszaki egyetemen folytathatja tanulmányait. A képzés 1962-ben kezdődött meg, a Marx téri épületben.

Nagy előrelépést hozott az 1970-es év, amikor Budapest és Szeged székhellyel létrehozták a szegedi élelmiszeripari főiskolát.

A mostani dékán elismeréssel, néha meghatódva idézte fel elődjeit és munkásságukat. Közülük különösen meghatározó jelentőségűnek tekinti Horváth Károly főigazgatót és Gábor Miklósnét, mert ők ketten rakták le azokat az alapokat, amelyekre azóta is biztonsággal építkezni tudnak.

Újabb fontos állomás volt a kar történetében 1986, amikor az intézet a Kertészeti Egyetem a Szegedi Főiskola karává vált. Főigazgatója 1988–1990 között Balogh Sándor volt, akit 1991–1995 között Dinya László követett. Közben, 1991-ben, megindították a vállalkozó-menedzser szakot is. Keszthelyi-Szabó Gábor 1996–2003 között irányította az intézményt. A mostani ünnepi tanácsülésről ő hiányzott.

A kar 1998-ban tagozódott be a József Attila Tudományegyetembe, majd 2000-ben létrejött a szegedi integráció. Fenyvessy József 2003-2006 között vezette az intézményt, amit 2006-ban emeltek egyetemi kari rangra. Ezt követően, 2006-tól Véha Antal dékánsága következett.

A gépészmérnöki alapszakot 2011-ben indították el, a következő évben pedig megkezdődött az MSc-oktatás, és elindult a műszakimenedzser-képzés. Keszthelyi-

Szabó Gábor 2013–2017 között dékánként működött közre. Közben

2015-ben létrehozták a mechatronikai alapszakot és beindult az élelmiszerbiztonsági és -minőség-ellenőri mesterképzés. Szintén ekkor indult el a duális szakképzés.

Az intézetet 2017 óta irányítja Bíró István dékánként. Azóta a kar a Bonafarm Csoporttal közösen létrehozta a Dr. Huszka Tibor Szakmai Klubot, Orosházán kihelyezett gépészmérnöki képzést indítottak 2019-ben, 2020-ban pedig megkezdődött a mesterképzés a mechatronikai mérnöki szakon és a békéscsabai karon.

Bíró István dékán ünnepi beszédében azt mondta, nem nagyon érzékelte az elmúlt éveket, azt viszont tudja, hogy ebből az időtartamból 36 évig – a története 60 százalékát teszi ki – mindig változott az intézet struktúrája. Eleinte szűk mezsgyén haladtak és fejlődtek, de az elmúlt 24 év szerinte egyértelműen a fejlődés jegyében telt. A mérnöki karon jelenleg öt szakot oktatnak.

A mérnökképzésben arra törekednek, hogy a hallgatók számára vonzó szakokat kínáljanak. A siker feltételének azt tekinti, hogy a tanulók elvárása találkozzék azoknak a vállalatoknak az igényeivel, amelyekkel közösen 7 éve valósítanak meg duális képzést.

A mérnöki kar filozófiája, hogy nem életpályamodellt kínál a hallgatóknak, hanem életpályát. A jelenlegi helyzetben a mérnöki kar megtalálta helyét az integrált szegedi egyetemen, mert továbbra is képes a fejlődésre.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság