Back to top

Erdész időutazás

Erdőről beszélni, gondolkozni csak nagy időtávlatokat figyelembe véve érdemes. Az ember időablaka ugyanis túl szűk ahhoz, hogy belesve megláthassuk a lényeget, és jó döntéseket hozhassunk.

Amikor Müller Géza hajdani erdész kollégám Sárréti Írásokban megjelent munkáit fellapozom, mintha időutazásban lenne részem. Géza bácsi vadásznaplójának színes ceruzával készített vízimadárrajzai akár ma is készülhettek volna. A Holt- Sebes-Körös és mellékereinek, a Toprongyosnak és a Korhánynak zugaiban próbálok tájékozódni útitársam és vezetőm, Szani Zsolt erdészeti igazgató segítségével. Az ereket követő magaslatokon, a vízfolyások zátonyain tölgyesek és cseresek között kanyargunk, de egyik pillanatról a másikra megváltozik a táj.

A lapos terület zsombékjairól fészkeléshez készülő nyárilúdcsapat szállt fel jöttünkre, majd tovább repülnek a Begécsi-rét és -tavak felé. Csak fordulnak egyet, de mire visszatérnek, mi már újra az erdő takarásában járunk.

A Korhány partján álló cseresbe tartunk. Közel 10 éve jártam utoljára ezen a vidéken. A kollégáim akkor vázolták fel, hogyan kellene a természet adta eszközökkel felújítani a kiöregedő, ritkuló erdőket.

Tirják László: a meglévő erdők átalakítása is feladatunk
Tirják László: a meglévő erdők átalakítása is feladatunk
Időutazás visszafelé, majd újra a jelenbe. Visszakerestem az akkor készült fotóimat: érdeklődő, vitatkozó, a jövő feladatain töprengő és bizakodó embereket láttam a radványzugi és a kisvátyoni erdőkben. Következett 10 esztendőnyi aprólékos bejárás, jelölés, vitatkozás, hogyan „gondolhatja” az erdő.

Az erdei élet közössége is bizonyára számtalanszor tanácsot tartott, és megvitatta az erdészek döntéseit, a fadöntéseket is. Az ember megszerezte az erdő termésének egy részét, meleg otthon lett belőle, bölcső, szekrény és bizonyára kis-sárréti fejfa is. Ugyanakkor a fák szaporulatai fényhez, táplálékhoz jutottak.

Új hódítások, térfoglalások indultak el. Most, hogy egyszerre tűnik szemem elé egy évtized aprólékos munkájának és fejlődésének eredménye, teljesen megértem kollégám büszkeségét. Szerencse, hogy feleségem is velünk tartott, így megörökíthetett egy pillanatot az erdészek nehezen észrevehető sikerélményéből. Nagy kár, hogy ide még a szakközönség is csak ritkán juthat el, mi is a rendkívül aszályos télnek és tavasznak köszönhettük, hogy meg tudtuk közelíteni a helyszínt. Itt átlagos időjárás esetén a Korhány az úr, hiszen a Körös-Maros Nemzeti Parkban vagyunk, a Kis-Sárréten.

Jövetelünk eredeti célja, hogy találkozzunk dr. Tirják Lászlóval, a park igazgatójával. A DALERD Zrt. által kezelt erdőkkel csaknem körbe véve, egy kis magaslaton, a nemzeti park erdészeinek tervei alapján több mint 20 hektár erdőt hoztak létre az elmúlt télen. „Nem létrehoztuk, csak letettük az alapkövét egy új erdőnek. Pontosan úgy, ahogy a vidék legnagyobb birtokosai, a Tisza grófok az 1920-30-as években tették” – mondta.

A büszkeség diszkrét tárgya, időutazáson Szani Zsolt erdészet igazgatóval (jobbra)
A büszkeség diszkrét tárgya, időutazáson Szani Zsolt erdészet igazgatóval (jobbra)

A grófi családnál kezdte a pályáját a már említett Müller Géza bácsi is. Időutazás hátrafelé, de egy újabb út az időben előre. Mik a rövid távú elképzelései a nemzeti parknak az új erdővel kapcsolatban, és ha már erdészek vagyunk, mik a hosszú távú tervek a Holt-Korhány partján, nem messze a begécsi szikes gyepektől? „A területet délről a Holt-Korhány, északról legelő, keletről és nyugatról erdők határolják. A déli hátasabb része enyhén lejt északi irányba a legelők felé, közepén régi ér nyomvonala található, északi részén már szikbe hajló.

Klímája erdős sztyepp, de mind a növényvilág, mind a klíma tekintetében érzékelhető a közeli Bihar-hegység hatása. A termőhelyfeltárás a terület háromnegyed részén mélyben sós, réti talajokat mutatott ki, míg kisebb-nagyobb foltokban szikeseket, úgynevezett szolonyeces réti talajokat.

Részlet Müller Géza jegyzeteiből
Részlet Müller Géza jegyzeteiből
Ilyen helyeken a mikrodomborzatnak rendkívül nagy a jelentősége. Terveink szerint a hátasabb, jobb területre szórt makkvetés került decemberben, míg a változatosabb északi részen, az intenzív ápolásra lehetőséget adó soros makkvetés készült, hiszen ott várhatóan lassabban fognak növekedni a csemeték, és több pótlásra is lehet szükség” – magyarázta. A vetés körül üresen hagyott 10 méteres sávban, a későbbiekben lépcsőzetes erdőszegélyt alakítanak ki a tájra jellemző cserje- és elegyfajok minél nagyobb választékából. Az esetleges pótlásokhoz szintén ezen elegyfajokat használják majd. A régi grófi időket idéző megoldásként az egész területet búzával felülvetették.

Az első esztendőben a búza fogja távol tartani a szántóföldi gyomokat a fiatal erdőtől, a búza betakarítása pedig magas vágóasztallal anélkül megoldható, hogy az erdősítésben kár keletkezne. A Kárpát-medence vízjárta folyóvölgyeiben széltében elterjedt, évezredes termelési kultúra elevenedik meg.

„Kérdeztél a távlati célokról is. A létrejövő szabad rendelkezésű erdő átmenetet fog képezni az ér melletti keményfás galériaerdőből a sziki tölgyesek felé, majd ligetessé válva beleolvad a Begécsi-rétbe. 15-20 év múlva az akkori erdészek feladata lesz majd az átalakító üzemének megtervezése és aprólékos, következetes megvalósítása. A természetvédelmi rendeltetésnek megfelelő önfenntartó erdő létrejötte a cél.”

A makkvetést bejárva nem láttam vaddisznó károsítását, csupán a vadlibák nyomait véltem felfedezni. „A terület vadgazdálkodója a DALERD Zrt., így a vadkár megelőzése közös érdekünk. Ennek megfelelően együttes erőből húztunk az erdősítés köré kerítést, még mielőtt a vaddisznók rákaptak volna a friss makkvetésre. A libákat a sarjadó búzavetés vonzza.”

Zsombékról kelő nyári ludak
Zsombékról kelő nyári ludak
Az erdő szegélyébe és a majdani pótlásokba a fafajok közül a kislevelű hársat, a fehér és fekete nyárat, a gyertyánt, a korai és mezei juhart, a magyar kőrist, a madárcseresznyét, a mezei szilt és a vadkörtét tervezték ültetni. A cserjefajok közül pedig a vesszős fagyalt, a veresgyűrű- és húsos somot, az egybibés galagonyát, a mogyorót, a varjútövis bengét, a csíkos kecskerágót és a kánya bangitát.

Fontosnak tartják, hogy az ilyen sűrű, zárt erdőszegély kedvezőbb mikroklímát teremtsen a leendő erdőnek, emellett izolálja a környező más típusú életközösségektől.

A Körös-Maros Nemzeti Park kezelésében lévő 33 066 hektár területből 2281 hektáron folytat erdőgazdálkodást, eddig 154 hektár új erdőt telepítettek. Természetvédelmi célú tevékenységük az idegenhonos fafajokkal rendelkező erdők szerkezetátalakítása, amit 532 hektáron végeznek. Befejezésül megköszönöm mindkét kollégám kalauzolását, és kívánom, hogy járhassunk még emelt fővel a fák árnyékában, a most bemutatott erdőfelújításban és új erdőtelepítésben. Élhessük újra az erdész időutazást!

Puskás Lajos
okl. erdőmérnök

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A karolin réce

A karolin vagy karolinai réce – egyes helyeken kisasszonyréce – őshazája Észak-­Amerika, onnan került Európába. A gácsér feje és a meghosszabbodott tarkó fénylő fekete. A háta a farokig bársonyos fekete, torka fehér, melle gesztenyebarna fehér pontokkal, a szárnyoldalak sárgásbarnák.

Bill Gates és Jeff Bezos az USA legnagyobb földbirtokosai között

Az Egyesült Államok legnagyobb földbirtokosainak többsége nem gazdász. Például Bill Gates (Microsoft) 2021-ben is az egyik legnagyobb szánóföld tulajdonos az Egyesült Államokban. A legnagyobbak között azonban csak a középmezőnyben van jócskán lemaradva az Amazon alapítója, Jeff Bezos mögött.

Rossz állapotban van a Szajnába tévedt fehér delfin

A francia hatóságok úgy döntöttek, hogy megpróbálják vitaminokkal felerősíteni az belugát. Korábban próbálták etetni is, ám az állat nem fogadta el a felkínált halat.

Eltűnőben a hím tengeri teknősök

Az elmúlt négy nyáron Floridában kizárólag nőstény tengeri teknősök keltek ki. Ennek oka pedig a klímaváltozás.

Kutyakölyöknek nézték a kis farkasokat

Az olasz hatóságok kérik, hogy aki kölyökkutyát talál az erdőben, ne vigye haza, mert az farkas. Az elmúlt hetekben ugyanis kétszer is előfordul, hogy jószándékú kirándulók "mentették" meg a vadállatokat.

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.