Brojlertrágya alapú komposzt és fenntarthatóság

A brojlercsirke-tenyésztés növekedése azért nagy jelentőségű, mert a csirke fontos és viszonylag gyorsan előállítható fehérjeforrás. De a csirketartás – és általánosságban az összes állattartási ágazat – a gazdaság egésze szempontjából is fontos, mert az élelmiszerellátás mellett hozzájárul többek között a gazdasági teljesítményhez, az adókhoz, valamint a munkahely- és jövedelemteremtéshez.

A különböző állattartó ágazatok igen nagy kihívás előtt állnak, mivel a rohamosan növekvő népesség igényeinek a kielégítése érdekében növelniük kell termelési kapacitásukat. Csakhogy ez nem olyan egyszerű, ugyanis különböző víz- és földhasználati korlátozásokat, a termelőket korlátozó rendeleteket is figyelembe kell venni. Az állattartásban is szem előtt kell tartani a fenntarthatóságot, tehát úgy kell termelni, a népesség és az állatállomány táplálékigényét úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a természeti erőforrások jövőbeni felhasználását – mégis eredményes legyen.

Többek között e problémák kiküszöbölésére vezette be a zöldítést a Közös Agrárpolitika 2015-ben. A zöldítés a környezetet kevésbé terhelő mezőgazdasági gyakorlatokat jelenti. Hasonló okból kezdeményezte az Európai Unió az európai zöld megállapodást (European Green Deal). A megállapodás intézkedései több területet lefednek, például az éghajlat-politikát, az energiaügyet, az ipart, a pénzügyeket, a regionális fejlesztéseket és természetesen a mezőgazdaságot is.

A mezőgazdaságot érintő célkitűzések közül különösen fontosak a szervestrágya-
használat előnyben részesítését és a műtrágyahasználat csökkentését célzó törekvések, hiszen a szerves trágya és más szerves anyagok megfelelő alternatívát jelenthetnek a műtrágyák helyettesítésére. Ezáltal az állattartási ágazatok fontos szerephez jutnak a talajerő-utánpótlásban, ugyanis a talajképződés egyik legfontosabb tényezője a szerves anyag, melynek tápanyagtartalma (nitrogén, foszfor, kén) jelentősen befolyásolja a termelékenységet.

A klímaváltozás miatt egyre inkább előtérbe kerülnek ezek a tulajdonságok, hiszen magasabb hőmérsékleten a szerves anyagok gyorsabban bomlanak le, emiatt pedig több CO2 szabadul fel, tovább fokozva a felmelegedést. A szerves anyagok bomlását idézik elő olyan antropogén tényezők is, mint az intenzív forgatásos talajművelés vagy az egyoldalú és túlzott műtrágyahasználat. Ugyanis, bár a műtrágyák nagy mennyiségben, könnyen hozzáférhető formában és gyorsan biztosítják a tápanyagokat a termesztett növényzet számára, környezetvédelmi szempontból több negatív hatással járhat túlzott használatuk. A talaj szervesanyag-készletének bomlása mellett a túlzott műtrágyázás hozzájárulhat a talajszerkezet romlásához, és szennyezheti a víztesteket is, kimosódást és savasodást okozva.

Napjainkban a termőföldek tápanyagellátását komoly gondok terhelik. Egészen a ’80-as évekig pozitív volt a talajok tápanyagmérlege, vagyis több tápanyag került beléjük, mint amennyi fel lett használva. Viszont a ’90-es évek óta folyamatos leépülés figyelhető meg, negatívvá vált az egyenleg. A műtrágya-felhasználás csökkenését egyesek a környezetvédelmi előírások szigorodásával magyarázzák, mások a birtokviszonyok rendszerváltás utáni változásával: az állattenyésztés és a növénytermesztés eltávolodása egymástól rontotta az egyes vállalatok jövedelmezőségét, viszont a tulajdonviszonyok változása következtében az állat­állomány nagysága is visszaesett.

Pedig a keletkező szerves trágya mennyisége nem elégíti ki a tényleges szervesanyag-utánpótlási igényeket, a kiadható szerves trágya mennyiségének folyamatos csökkenése következtében pedig felértékelődik a humusztartalom megőrzése. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2004 és 2015 között Magyarország 4,333 millió hektáros szántóterületének átlagosan mindössze
6,01 szá­zalékát szervestrágyázták. Ha belegondolunk, hogy 3-4 évente volna szükség szervestrágyázásra, nem meglepő, hogy a szervesanyag-készletek csökkenő tendenciát mutatnak.

A szerves trágya kijuttatása gazdálkodási és környezetvédelmi szempontból is fontos. A szervesanyag-veszteség pótlása hosszú távú célokat szolgál, hiszen a talaj az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, márpedig a termékenysége főként a szerves anyag mennyiségének a függvénye.

A nagy állattartó telepeken olyan nagy mennyiségben képződnek különböző szerves trágyák (istállótrágya, hígtrágya, trágyalé), hogy környezetkímélő elhelyezésük egyre nagyobb kihívás.

Azonkívül az állatitermék-előállítás koncentrációjával egyre nagyobb feldolgozók jönnek létre, amelyek tovább koncentrálják a melléktermék- és hulladék­képződést, aminek az ártalmatlanítása egyre nagyobb probléma. Olyan nagy mennyiségben keletkezik ilyen jellegű melléktermék, hogy már elegendő lehet különböző alternatív feldolgozási módok kidolgozásához, lehetővé téve a melléktermékek hasznosítását.

A szerves melléktermékek talajba juttatásával tulajdonképpen kettős feladatot látunk el, hiszen szakszerű kijuttatás esetén egy lépésben megoldható a trágya ártalommentes elhelyezése és a talaj termékenységének a növelése.

A baromfitrágya kezelése azért is fontos, mert a haszonállatok közül a baromfi ürülékének a legnagyobb a nitrogéntartalma, továbbá rost- és nedvességtartalma is magas – viszont éppen ezek a jellemzők nem kedveznek a komposztálásnak.

Ilyen kedvezőtlen tulajdonságú melléktermékek komposztálására alkalmas a Hosoya fermentációs rendszer. A technológia egy háromfázisú rendszer, melynek első két fázisa aerob fermentáció, a harmadik pedig a végszárítás. A folyamat végig szabályozott és ellenőrzött körülmények között folyik.

A friss trágya szárazanyag-tartalma a fermentáció kezdetén 25-30 százalék a harmadik fázis végén pedig 80-85 százalék szárazanyag-tartalmú, nagy mennyiségű organikus elemet tartalmazó granulált terméket kapunk. A végtermék szagtalan, könnyen szórható, gyommagvaktól és patogénektől mentes, és a hőkezelés során a káros ammóniagázok is megsemmisülnek. További előnyös tulajdonsága, hogy a végtermék, a komposztált és pelletált brojlercsirketrágya szállítása egyszerűbb, mint a friss állati trágyáé.

Az állattenyésztés során keletkező trágya visszaforgatása fontos volna azért is, mert a jelenlegi termelési rendszerek folyamatai során keletkező, illetve a felhasználás után létrejövő hulladékot nem forgatják vissza a folyamatba, ami ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból sem fenntartható. Ezeknek az anyagoknak az újrahasznosítását, újrafelhasználását vagy egyéb módon történő hasznosítását környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag a leghatékonyabb módon kell elvégezni.

De nem csak emiatt van szükség szem­léletváltásra. Az intenzív forgatásos talajművelésen, a műtrágyás tápanyagpótláson és az állatok gyógyszeres kezelésén alapuló eljárások kiváltására egyre nagyobb igény mutatkozik napjainkban. A felsorolt problémákra megoldást jelenthet a körforgásos gazdálkodásra való átállás, ami az állattenyésztési és növénytermesztési szektorok működésének összehangolásával zárt anyag­körforgást tesz lehetővé.

Vagyis ha az állatok takarmányát saját területen termesztik, akkor az állattartás során képződő trágyát visszaforgatják a talajba a termékenység fenntartása érdekében.

Ennek szellemében dolgozik a Master Good Kft. és Baromfi-Coop Kft. is. A teljes termékpályát lefedő (takarmányalapanyag-termelés, takarmánygyártás, szülőpártartás, keltetés, brojlernevelés, -feldolgozás és -továbbfeldolgozás) cégcsoport tovább bővítette a tevékenységét: 2014-ben megkezdte egy baromfitrágya-feldolgozó üzem létrehozását.

A vállalat célja, hogy a baromfitelepeiről, a vágóüzemből és a továbbfeldolgozó üzemből származó valamennyi mellékterméket megfelelően ártalmatlanítsa, és nagy hozzáadott értékű termékeket állítson elő belőlük.

A GINOP-2.2.1-15-2017-00043 azonosító számú „Többcélú organikus biofermentum termékcsalád kidolgozása és piaci bevezetése” című pályázat keretében a Debreceni Egyetem, a Baromfi-Coop Kft. és a MULTIMIX Kft. 2017. novemberében megkezdte egy új típusú, a legkorszerűbb biotechnológiai eszközöket alkalmazó üzem kifejlesztését.

Az új üzem évi 60 ezer tonna baromfi­trágya feldolgozására, adalékanyagokkal való komplettálására és granulálására alkalmas. Ugyancsak e projekt részeként kutatási és diagnosztikai laboratóriumot és műszerparkot létesítettek a Debreceni Egyetemen és a Baromfi-Coop Kft. nyírkércsi központjában.

A projekt keretében a baromfitrágya-granulátumokkal kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok egy részét a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetben (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar) végezték, ahol a meglévő granulált termékek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait vizsgálták, valamint tenyész­edényes csíratesztekkel, ellenőrzött és szabályozott körülmények között többféle talajtípuson, különböző szántóföldi és kertészeti kultúrákban elemezték a tápanyagellátás talaj-növény rendszerre gyakorolt hatását. A tenyészedényes csíratesztek során a legtöbb granulátum hatását műtrágyával is összehasonlították annak megállapítására, hogy a szerves trágya megfelelő alternatíva-e a műtrágya helyettesítésére.

Tehát az állattartásban keletkező, de az állattartási technológiák számára hasznosíthatatlan produktumok – mint a brojlercsirketrágya – komposztálása és hasznosítása segít a zöld és fenntartható mezőgazdasági rendszerek kialakításában, és megfelel a zöldítés, az európai zöld megállapodás és az új Közös Agrárpolitika főbb irányvonalainak.

Kiss Nikolett Éva, Prof. Dr. Tamás János, Dr. Nagy Attila

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet

(A felhasznált irodalom a szerzőknél megtekinthető.)