A brojlercsirke-tenyésztés növekedése azért nagy jelentőségű, mert a csirke fontos és viszonylag gyorsan előállítható fehérjeforrás. De a csirketartás – és általánosságban az összes állattartási ágazat – a gazdaság egésze szempontjából is fontos, mert az élelmiszerellátás mellett hozzájárul többek között a gazdasági teljesítményhez, az adókhoz, valamint a munkahely- és jövedelemteremtéshez.
A különböző állattartó ágazatok igen nagy kihívás előtt állnak, mivel a rohamosan növekvő népesség igényeinek a kielégítése érdekében növelniük kell termelési kapacitásukat. Csakhogy ez nem olyan egyszerű, ugyanis különböző víz- és földhasználati korlátozásokat, a termelőket korlátozó rendeleteket is figyelembe kell venni. Az állattartásban is szem előtt kell tartani a fenntarthatóságot, tehát úgy kell termelni, a népesség és az állatállomány táplálékigényét úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a természeti erőforrások jövőbeni felhasználását – mégis eredményes legyen.
Többek között e problémák kiküszöbölésére vezette be a zöldítést a Közös Agrárpolitika 2015-ben. A zöldítés a környezetet kevésbé terhelő mezőgazdasági gyakorlatokat jelenti. Hasonló okból kezdeményezte az Európai Unió az európai zöld megállapodást (European Green Deal). A megállapodás intézkedései több területet lefednek, például az éghajlat-politikát, az energiaügyet, az ipart, a pénzügyeket, a regionális fejlesztéseket és természetesen a mezőgazdaságot is.
A mezőgazdaságot érintő célkitűzések közül különösen fontosak a szervestrágya-
használat előnyben részesítését és a műtrágyahasználat csökkentését célzó törekvések, hiszen a szerves trágya és más szerves anyagok megfelelő alternatívát jelenthetnek a műtrágyák helyettesítésére. Ezáltal az állattartási ágazatok fontos szerephez jutnak a talajerő-utánpótlásban, ugyanis a talajképződés egyik legfontosabb tényezője a szerves anyag, melynek tápanyagtartalma (nitrogén, foszfor, kén) jelentősen befolyásolja a termelékenységet.
A klímaváltozás miatt egyre inkább előtérbe kerülnek ezek a tulajdonságok, hiszen magasabb hőmérsékleten a szerves anyagok gyorsabban bomlanak le, emiatt pedig több CO2 szabadul fel, tovább fokozva a felmelegedést. A szerves anyagok bomlását idézik elő olyan antropogén tényezők is, mint az intenzív forgatásos talajművelés vagy az egyoldalú és túlzott műtrágyahasználat. Ugyanis, bár a műtrágyák nagy mennyiségben, könnyen hozzáférhető formában és gyorsan biztosítják a tápanyagokat a termesztett növényzet számára, környezetvédelmi szempontból több negatív hatással járhat túlzott használatuk. A talaj szervesanyag-készletének bomlása mellett a túlzott műtrágyázás hozzájárulhat a talajszerkezet romlásához, és szennyezheti a víztesteket is, kimosódást és savasodást okozva.
Napjainkban a termőföldek tápanyagellátását komoly gondok terhelik. Egészen a ’80-as évekig pozitív volt a talajok tápanyagmérlege, vagyis több tápanyag került beléjük, mint amennyi fel lett használva. Viszont a ’90-es évek óta folyamatos leépülés figyelhető meg, negatívvá vált az egyenleg. A műtrágya-felhasználás csökkenését egyesek a környezetvédelmi előírások szigorodásával magyarázzák, mások a birtokviszonyok rendszerváltás utáni változásával: az állattenyésztés és a növénytermesztés eltávolodása egymástól rontotta az egyes vállalatok jövedelmezőségét, viszont a tulajdonviszonyok változása következtében az állatállomány nagysága is visszaesett.
Pedig a keletkező szerves trágya mennyisége nem elégíti ki a tényleges szervesanyag-utánpótlási igényeket, a kiadható szerves trágya mennyiségének folyamatos csökkenése következtében pedig felértékelődik a humusztartalom megőrzése. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2004 és 2015 között Magyarország 4,333 millió hektáros szántóterületének átlagosan mindössze
6,01 százalékát szervestrágyázták. Ha belegondolunk, hogy 3-4 évente volna szükség szervestrágyázásra, nem meglepő, hogy a szervesanyag-készletek csökkenő tendenciát mutatnak.
A szerves trágya kijuttatása gazdálkodási és környezetvédelmi szempontból is fontos. A szervesanyag-veszteség pótlása hosszú távú célokat szolgál, hiszen a talaj az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, márpedig a termékenysége főként a szerves anyag mennyiségének a függvénye.
A nagy állattartó telepeken olyan nagy mennyiségben képződnek különböző szerves trágyák (istállótrágya, hígtrágya, trágyalé), hogy környezetkímélő elhelyezésük egyre nagyobb kihívás.
Azonkívül az állatitermék-előállítás koncentrációjával egyre nagyobb feldolgozók jönnek létre, amelyek tovább koncentrálják a melléktermék- és hulladékképződést, aminek az ártalmatlanítása egyre nagyobb probléma. Olyan nagy mennyiségben keletkezik ilyen jellegű melléktermék, hogy már elegendő lehet különböző alternatív feldolgozási módok kidolgozásához, lehetővé téve a melléktermékek hasznosítását.
A szerves melléktermékek talajba juttatásával tulajdonképpen kettős feladatot látunk el, hiszen szakszerű kijuttatás esetén egy lépésben megoldható a trágya ártalommentes elhelyezése és a talaj termékenységének a növelése.
A baromfitrágya kezelése azért is fontos, mert a haszonállatok közül a baromfi ürülékének a legnagyobb a nitrogéntartalma, továbbá rost- és nedvességtartalma is magas – viszont éppen ezek a jellemzők nem kedveznek a komposztálásnak.
Ilyen kedvezőtlen tulajdonságú melléktermékek komposztálására alkalmas a Hosoya fermentációs rendszer. A technológia egy háromfázisú rendszer, melynek első két fázisa aerob fermentáció, a harmadik pedig a végszárítás. A folyamat végig szabályozott és ellenőrzött körülmények között folyik.
A friss trágya szárazanyag-tartalma a fermentáció kezdetén 25-30 százalék a harmadik fázis végén pedig 80-85 százalék szárazanyag-tartalmú, nagy mennyiségű organikus elemet tartalmazó granulált terméket kapunk. A végtermék szagtalan, könnyen szórható, gyommagvaktól és patogénektől mentes, és a hőkezelés során a káros ammóniagázok is megsemmisülnek. További előnyös tulajdonsága, hogy a végtermék, a komposztált és pelletált brojlercsirketrágya szállítása egyszerűbb, mint a friss állati trágyáé.
Az állattenyésztés során keletkező trágya visszaforgatása fontos volna azért is, mert a jelenlegi termelési rendszerek folyamatai során keletkező, illetve a felhasználás után létrejövő hulladékot nem forgatják vissza a folyamatba, ami ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból sem fenntartható. Ezeknek az anyagoknak az újrahasznosítását, újrafelhasználását vagy egyéb módon történő hasznosítását környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag a leghatékonyabb módon kell elvégezni.
De nem csak emiatt van szükség szemléletváltásra. Az intenzív forgatásos talajművelésen, a műtrágyás tápanyagpótláson és az állatok gyógyszeres kezelésén alapuló eljárások kiváltására egyre nagyobb igény mutatkozik napjainkban. A felsorolt problémákra megoldást jelenthet a körforgásos gazdálkodásra való átállás, ami az állattenyésztési és növénytermesztési szektorok működésének összehangolásával zárt anyagkörforgást tesz lehetővé.
Vagyis ha az állatok takarmányát saját területen termesztik, akkor az állattartás során képződő trágyát visszaforgatják a talajba a termékenység fenntartása érdekében.
Ennek szellemében dolgozik a Master Good Kft. és Baromfi-Coop Kft. is. A teljes termékpályát lefedő (takarmányalapanyag-termelés, takarmánygyártás, szülőpártartás, keltetés, brojlernevelés, -feldolgozás és -továbbfeldolgozás) cégcsoport tovább bővítette a tevékenységét: 2014-ben megkezdte egy baromfitrágya-feldolgozó üzem létrehozását.
A vállalat célja, hogy a baromfitelepeiről, a vágóüzemből és a továbbfeldolgozó üzemből származó valamennyi mellékterméket megfelelően ártalmatlanítsa, és nagy hozzáadott értékű termékeket állítson elő belőlük.
A GINOP-2.2.1-15-2017-00043 azonosító számú „Többcélú organikus biofermentum termékcsalád kidolgozása és piaci bevezetése” című pályázat keretében a Debreceni Egyetem, a Baromfi-Coop Kft. és a MULTIMIX Kft. 2017. novemberében megkezdte egy új típusú, a legkorszerűbb biotechnológiai eszközöket alkalmazó üzem kifejlesztését.
Az új üzem évi 60 ezer tonna baromfitrágya feldolgozására, adalékanyagokkal való komplettálására és granulálására alkalmas. Ugyancsak e projekt részeként kutatási és diagnosztikai laboratóriumot és műszerparkot létesítettek a Debreceni Egyetemen és a Baromfi-Coop Kft. nyírkércsi központjában.
A projekt keretében a baromfitrágya-granulátumokkal kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok egy részét a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetben (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar) végezték, ahol a meglévő granulált termékek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait vizsgálták, valamint tenyészedényes csíratesztekkel, ellenőrzött és szabályozott körülmények között többféle talajtípuson, különböző szántóföldi és kertészeti kultúrákban elemezték a tápanyagellátás talaj-növény rendszerre gyakorolt hatását. A tenyészedényes csíratesztek során a legtöbb granulátum hatását műtrágyával is összehasonlították annak megállapítására, hogy a szerves trágya megfelelő alternatíva-e a műtrágya helyettesítésére.
Tehát az állattartásban keletkező, de az állattartási technológiák számára hasznosíthatatlan produktumok – mint a brojlercsirketrágya – komposztálása és hasznosítása segít a zöld és fenntartható mezőgazdasági rendszerek kialakításában, és megfelel a zöldítés, az európai zöld megállapodás és az új Közös Agrárpolitika főbb irányvonalainak.
Kiss Nikolett Éva, Prof. Dr. Tamás János, Dr. Nagy Attila
Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet
(A felhasznált irodalom a szerzőknél megtekinthető.)
