Szerző:
Waum Konrád Hunor
A Márton-napi időszakban ismét előtérbe került a libahús a német üzletek kínálatában, a karácsonyi szezonban pedig továbbra is jelentős kereslet várható. A vásárlók azonban komoly árkülönbségekkel találkozhatnak attól függően, hogy honnan származik a termék, és milyen körülmények között nevelték az állatokat.
A lengyel importból érkező fagyasztott libák kilogrammja már 7 euró körüli ártól elérhető, miközben a német gazdaságokból származó friss áruért akár 18–22 eurót is elkérhetnek. Ez több mint háromszoros árkülönbséget jelenthet, amellyel a helyi termelők egyre nehezebben tudnak versenyezni.

Németország libahúsfogyasztásának mintegy 90 százalékát importból fedezi. A legfontosabb beszállítók között Lengyelország és Magyarország is szerepel, így a német piac a magyar libaágazat számára is jelentős értékesítési lehetőséget kínál.
A tavalyi madárinfluenza-járvány következtében számos állományt, köztük tenyészállatokat is fel kellett számolni. Ezek kiesése nemcsak az akkori termelést érintette, hanem a következő szezonban rendelkezésre álló kislibák számát is visszavetette.

Az árkülönbség mögött a tartási és hizlalási módszerek eltérései is állnak. Németországban a libákat jellemzően hosszabb ideig nevelik, a szabadtartás pedig széles körben elterjedt. Ez magasabb takarmányozási, munkaerő- és tartási költségekkel jár, ugyanakkor nagyobb mozgásteret biztosít az állatoknak.
Az olcsóbb importlibák egy része ezzel szemben intenzív hizlalásból származik. Az úgynevezett gyorshizlalás során az állatok akár tíz hét alatt elérhetik a vágósúlyt, ami jelentősen csökkenti az előállítás idejét és költségeit.
Érdemes figyelni a termék származási helyére és a tartási módra vonatkozó jelöléseket. A szabadtartásra vagy biotartásra utaló, szabályozott megnevezések ugyanis konkrét követelményeket jelentenek az állatok élelmezésére és tartására vonatkozóan.
A német vásárlók számára így egyre inkább az ár és a származási hely közötti választás jelenti a döntést. A helyben nevelt liba magasabb ára mögött hosszabb hizlalási idő és magasabb termelési költségek állnak, miközben az olcsóbb importtermékek kedvezőbb áron teszik elérhetővé az ünnepi fogást. A két termék közötti árkülönbség jól érzékelteti, milyen nehéz helyzetbe kerülhetnek a magasabb költségekkel dolgozó német gazdaságok.
Forrás: agrarheute.com
Szerző:
Waum Konrád Hunor



