Back to top

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.

Cikkünk a Kerti Kalendárium májusi számában jelent meg.

Az idei tél nagyon fukarul bánt a csapadékkal. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján az elmúlt három hónap csapadékösszege 40-80 mm-rel marad el a sokéves átlagtól, a középső országrészben és az Északi-középhegység térségében mindössze 15-25 mm esett. Ebből adódóan a talajok nem töltődtek fel nedvességgel a tél folyamán. Ilyen időjárási körülmények között nagyon fontos, hogy csak annyi és olyan talajmunkát végezzünk biokertünkben, ami feltétlenül indokolt. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha lehet, és talajunk lehetővé teszi, ne ássunk, csak lazítsunk. A talajmunkák szerepe, hogy a szerkezetét lazítsuk és levegőztessük az esetlegesen tömörödött talajt. Ehhez azonban nincs szükség az ágyások évenkénti felásására. Ásáskor kiforgatjuk a talaj felső 20 cm-es rétegét, még az esetleg benne maradt nedvességet is elpárologtatjuk, nem beszélve arról, hogy a talajéletet is alaposan felforgatjuk.

Ha mindenképpen meg akarjuk mozgatni a talajt, akkor a biokertész legfőbb eszköze az ásóvilla.

Ezzel az eszközzel lazítani tudjuk a talajt, valamint a gyomnövények gyökereit, így azok könnyebben eltávolíthatók. Emellett a derekunkat is jobban kíméli. Az ásóvilla használata után se feledkezzünk meg a gereblyéről és a talajfelszín lezárásáról. 

Az első fűnyírásból keletkező fűnyesedéket semmi esetre se tegyük ki zsákban a kapu elé. Szétterítve kicsit szárítsuk meg a napon és utána terítsük ki a veteményes felszínére. Ezzel is csökkenteni tudjuk a csupasz talajfelszín párologtatását, takarékoskodunk nedvességtartalmával. Ha van esetleg szalmabálánk, vagy könnyen hozzájutunk, érdemes azzal takarni a frissen fellazított talajfelszínt.

A Gertrúd Frank-féle vegyeskerti gyakorlatban az egész veteményest kora tavasszal bevetik spenóttal.

Itt a spenótot nemcsak levélzöldségként hasznosítjuk, hanem talajtakaró, zöldtrágyanövény és talajfertőtlenítő szerepe is van. Amikor a növényt leszedjük zöldségnek, csak a levelét vágjuk le, gyökerét hagyjuk a talajban. Majd az előtt forgassuk be (ne húzzuk ki!), amikor a következő kultúra kerül a helyére. Ezzel szerves anyagot juttatunk a talajlakó hasznos élőlényeknek, takarjuk és a szél ellen fogjuk is a talajt. Ezen kívül a spenót enyhe kéntartalma lebomlás közben a talajból fertőző gombák ellen is hatékony. 

A palántázott növények könyen kinövik a károsítókat
A palántázott növények könyen kinövik a károsítókat

A palántázásnak a biokertben sok előnye van, az egyik a biztos kelés, koraibb érés. A fejlettebb növénykék ezen kívül nehezebben fertőződnek, és gyakran kinövik a kártevőket, jobban el tudják nyomni a helyben kelő gyomokat is.

Viszont a technológiából adódóan, főképp, ha többszöri tűzdeléssel neveljük meg a palántát, a növények vízigénye a termesztés során nagyobb lesz, mint a helyrevetésnél. Minden tűzdelésnél, átültetésnél sérül a növényke főgyökere, gyökérzete, újra és újra regenerálódnia kell, ami energiát von el a fejlődéstől. Ez igaz a kiültetés utáni időszakra is, a gyökerei már nem hatolnak olyan mélyre. Ezért érdemes, ha van elég hely, a palántákat közvetlenül a végső cserépméretbe vetni, vagy csak egyszer tűzdelni a végső cserépméretbe. Figyeljünk arra is, hogy kiültetés után se kényeztessük el a növénykéinket a locsolással. Ha naponta megkapja a kellő csapadékmennyiséget, gyökere a talaj felső rétegeiben ágazik csak szét, szárazságtűrése erősen csökken.

Ökológiai gazdálkodásban a másik kritikus pont palántaneveléskor, a tőzeg használata. Szerkezete és vízmegtartó képessége miatt a palántanevelő közegek alapelemének számít.

A tőzeg azonban nem megújuló alapanyag, kitermelésével ökoszisztémák tűnnek el és hatalmas tájsebek keletkeznek. Ezért próbáljuk meg elkerülni használatát. Magvetésre és palántanevelésre alkalmazzunk saját keveréket, amit 1 adag érett komposzt, 3 adag kerti talaj és 1 adag homok összekeverésével állíthatunk elő. Vannak gazdák, akik a homok helyett teljesen vagy részben kőzetport tesznek a keverékbe. 

Palántanevelés során találkozhatunk a palántadőlés nevű jelenséggel, amit talajból fertőző kórokozók okozhatnak fiatal csíranövényeknél. Ez gyors lefolyású betegség, ami foltokban lép fel. Megfigyelések szerint a második pár valódi levél kifejlődésekor a palánták már természetes rezisztenciával rendelkeznek, ezután a palántadőlés nem veszélyezteti az állományt.

Mivel ökológiai gazdálkodásban mesterséges közeget nem alkalmazhatunk, és a tőzeg arányának csökkentése is cél, a talaj használatával ezekkel a kórokozókkal is találkozhatunk.

Ellenük többféle hasznos, antagonista gomba szervezetet tartalmazó preparátum fellelhető a kereskedelmi forgalomban. Gyakran alkalmazzák például a Pythium oligandrum hatóanyagú Polyversum készítményt, ami a csírakori betegségek mellett lombon okozott gombabetegségek ellen, permetezés formájában is alkalmazható.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

Ezt kell tudni a hamarosan induló Agro-ökológiai Programról

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

Ivóvízhiány fenyeget Horvátország déli részén

Horvátország déli részén ivóvízhiány alakulhat ki, mivel ez karsztos terület, és édesvíz-ellátottsága jobban függ a helyi csapadékmennyiségtől - figyelmeztetett a horvát hidrometeorológiai intézet (DHMZ), amiről a Vecernji List című horvát napilap számolt be szerdán.

Mit tehetünk a napégés megelőzésére?

Augusztusban válik igazán szembetűnővé az erős napsugárzás és nagy meleg hatása a növényekre. Almán, szőlőn, paprikán figyelhetünk fel a napégésre, ami kierjedt barnás foltokat okoz a termésen. A kertben nyaraltatott szobanövények levele is károsodhat, csakúgy, mint a világos levelű díszbokrok, díszfák lombja.