Back to top

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

A hucul lóról mindent el lehet mon­dani, de azt biztosan nem, hogy kü­lön­leges tartásmódot, bokszos istál­lókat igényelne. A jósvafői rideg tartású mé­nes­nek sincs nagyon szüksége emberi se­gít­ségre – persze mióta a ménes az Aggteleki Nemzeti Park területén él, folya­ma­to­san próbálták javítani a tartási felté­te­le­ket.

Infrastruktúra-fejlesztések

– Az a 718 millió forint vissza nem térítendő támogatással megvalósított infrastruktúra-fejlesztés, ami 2016-ban kezdődött és idén ért véget, magába foglalta a szakaszolt legeltetéshez szükséges mobil karám­rend­szer és mobil villanypásztorrendszer, vala­mint gépi eszközök beszerzését is – mondta el Juhász Zsolt tájegységvezető. – Mind­eköz­ben széna- és trágyatárolókat, illetve esőbeállót építettünk a ménes egyes cso­port­jainak helyet adó négy helyszínen.

Szinpetriben mintegy 1500 szénabála táro­lá­sára alkalmas szénatároló és egy 400 köbméter tárolókapacitású fedett trágyatároló készült csurgalékaknával.

A Szin melletti Csemer-völgyben, ahol a mének vannak elhelyezve, 50 ló számára esőbeállót és szénatárolót építtettünk és kutat fúrattunk, valamint a „MALOM” Gazdálkodási Köz­pon­tot fejlesz­tettük, ahol 250 négyzetméter alap­te­rül­etű gépszín és gépmosó épült, illetve takarmánytároló silókat állítottunk fel – itt van a telephelye a területkezeléshez szük­sé­ges erő- és munka­gépeknek, esz­kö­zök­nek. Jósvafő–Gergés-bércen – ahová az egyik lovas kocsis túránk is vezet – a ko­rábbi karámot a kancaménes kinőtte, ezért felújítottuk. Emellett bőví­tet­tük a régi fél­szer­istállót és új esőbeálló is készült 50 ló számára, ahol a téli ráetetéshez szükséges szénát tudjuk tárolni.

A hucul ló története

A hucul ló a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében élt lovakhoz áll genetikailag a legközelebb, a mára kihalt tarpán leg­kö­zelebbi rokona. A honfoglalás után a helyét az akhal tekéhez hasonló lovak vették át, és alakultak ki őshonos fajtáink, a hucul pedig a Kárpátok elzárt vidékein, keresztezés nélkül maradt meg a mai időkig. A hegyi környezetben való használat követ­kez­mé­nye, hogy a hucul ma hegyi kislóként ismert, a szelekciója a kezelhetőség, a mun­ka­készség, a teherbírás és a hegyi tere­pen való biztonságos járás felé ala­kí­totta.

A fajta szaporítása évszázadokon át csak a köztenyésztésben zajlott, majd katonai teherhordási célra kezdték tenyészteni. 1792-ben Radócon és Lucinán már volt mé­nesük, de ezeket „a fajta kor­sze­rűt­len­sége” miatt 1870-ben feloszlatták.

Az állo­mányt többnyire a parasztok között osz­tották szét, de a tenyésztés a fajta nép­szerűsége miatt hamarosan újraindult. Az I. világháború után az állo­mányt Len­gyel­ország, Románia, Uk­rajna között osztották fel, azonban Ukrajna nem vette át a neki járó részt, így ezekből az egyedekből 16 kétéves csikó Magyarországra került. A lucinai ménes mara­dékát 1922-ben Cseh­szlo­vákia szerzete meg. A két világ­háború között újra meg­in­dult a tenyésztés, ám a méneskönyvek a II. világháborúban meg­sem­misültek. Utána hazánkban senki nem foglalkozott a hucul tenyésztésével.

Az 1970-es évekre Anghi Csaba, a Fővá­rosi Állat- és Növénykert igazgatója gyűj­tötte össze a még megtalálható tisztavérű hucul lovakat. Ez a 10 kancából álló gyűj­temény került 1986 telén Jósvafőre, ahol a tenyészet központi helyét a falu fölötti fenn­síkon, a Gergés-lápán jelölték ki. Itt több külföldről behozott tisztavérű egyedre is támaszkodva újra megkezdődött a fajta tenyésztése.

Tenyésztési munka

Jósvafőn a kezdetektől fogva rideg­tartás­ban lévő ménesnek, a génmegőrzés és a fajta fenntartása mellett, jelentős szerepe van a nemzeti park természetvédelmi terü­let­kezelésében. A természetvédelemben a legeltetés olyan eszköz, amellyel meg­őriz­he­tő a gyepes élőhelyek (életközösségek) fajösszetétele, ehhez azonban a ter­mé­szet­vé­delmi célokkal összhangban lévő, meg­felelő intenzitású legeltetés szükséges. Ezt a szakaszos legeltetést mobil kará­mok­kal és villanypásztorokkal oldják meg.

Ádám László (balra) és Juhász Zsolt az istállótetőről lefolyó víz hasznosításának lehetőségeit beszélik meg
Ádám László (balra) és Juhász Zsolt az istállótetőről lefolyó víz hasznosításának lehetőségeit beszélik meg

A szakmai munka felelőse Ádám László kettesfogat-versenyző, ő mesélt az itteni huculokról.

– A ménes állománya 200 egyed körül mozog, a lovak száma – különösen ellési időszakban – állandóan változik. A mének létszáma a csikókkal együtt 50 körüli, a kancaménes pedig 90 tenyészkancából és az 1-2 éves csikókból áll.

Az idősebb csikók Gergés-bércről Szin–Csemer-völgybe ke­rül­nek, az elletés pedig Perkupán, egy bérelt istállóban zajlik, ahol évente húsz körüli kiscsikó születik.

Az új esőbeálló szénatárolóként is használható
Az új esőbeálló szénatárolóként is használható

A génmegőrzés kiemelt feladatunk, a jelen­leg tenyésztett hét vérvonal mind­egyi­ke apai vagy anyai ágon visszavezethető az Radóci ménesbeli alapítóménekig. Goral, Hroby, Ouşor, Pietrousu és Prislop ugyanis számos vérvonalat hoztak létre – a két há­ború között pedig elővigyázattal tenyész­tették a hucul lovat, hogy a tiszta vérvo­na­lakat megőrizzék. Jelenleg 4 mén: Kabala, Démon, Grossant és Rikkancs fedez a nemzeti park ménesében – meséli Ádám László, aki azzal zárta gondolatait, hogy: „A hucul ló olyan nemzeti kincs, amelyet ápolnunk és őriznünk kell annak érdekében, hogy továbbadhassuk a felnövekedő nem­zedékeknek!”

A védett gyepek megtartása, kezelése a lovak legeltetésével zajlik
A védett gyepek megtartása, kezelése a lovak legeltetésével zajlik

Az állatoknak azonban nemcsak a vér­vo­nala, hanem a saját teljesítménye is számít. A Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete szemlézi a kancákat, a mének pedig mén­vizsgát tesznek, továbbá fogat­ban is ver­se­nyeznek.

Azokat az állatokat, amelyek a génmegőrzési céloknak, illetve a nemzeti parkban kijelölt feladatoknak nem felelnek meg, valamint a tervezett állo­mány­nagy­ságon felüliek, értékesítik – egy mén ára 1 millió forint körül van.

A szak­ember szerint az állatok hobbilóként bárhol meg­állják a helyüket, legyenek heréltek, vagy azok az idősebb kancák, akiknek az utódai már ott vannak a ménesben; vagyis van, aki tovább­vigye a kiváló vérvonalakat. A keres­let egyre nagyobb a hucul lovakra, hiszen sportlóként és hobbilóként is jól teljesítenek, legutóbb egy érdeklődő 50 lovat vett volna a fajtából.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei

Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

Sportlovak és őshonos fajták

Egyes ősi vagy régi lófajtáink fennmaradása – az állami ménesek feloszlatása után – az úgynevezett köztenyésztésnek volt köszönhető. Jelenleg is van olyan őshonos fajtánk, amelynek a jövője csak a magántenyésztők elhivatottságán múlik. Erről is beszélgettünk Fekete Balázzsal, a Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési és kiállítási igazgatójával, aki maga is furioso-north star tenyésztő.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

Először alkottak tudósok "szintetikus embriót"

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található - írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

A húsalternatívák jót tesznek a környezetnek, miközben munkahelyeket veszélyeztetnek

A marhahús növényi alapú alternatívái hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de népszerűségük növekedése befolyással van a mezőgazdasági munkaerőforrásokra, és az Egyesült Államokban több mint 1,5 millió munkahelyet fenyegethet az ágazatban - derül ki egy új gazdasági modellekből.

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Élmények a pásztorok és madarak földjén

Az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park egész nyáron várja látogatóit gazdag programkínálatával, melyben mindenki megtalálja a megfelelőt, akár a természetbe vágyik, akár a kulturális értékeket kutatja.

Élő állatokat 36°C feletti hőmérsékleten, víz nélkül szállítottak

Az Essere Animali olasz állatvédő szervezet nyomozói közúti ellenőrzéseket tartottak, amelyek során olyan, a napon parkoló teherautókat találtak, amelyekben disznók ziháltak, és kifulladtak. Az általuk rögzített drámainak nevezett jelenetek azonban nem minősülnek törvénysértésnek, köszönhetően „az állatok konkrét védelme szempontjából abszolút nem megfelelő uniós szabályozási rendszernek"