Back to top

A drótszőrű magyar vizsla

A sárga színű, rövidszőrű magyar vizsla (a puli mellett) a legismertebb és legnépszerűbb nemzeti kutyafajtánk itthon és külföldön egyaránt. Elegáns megjelenése, könnyű kezelhetősége, mindig vidám fellépése, és mint kiváló munkaképességű, remek vadászkutya, méltán rászolgált az elismertségre. Azt azonban kevesen tudják, hogy létezik egy közel 100 éve kitenyésztett drótszőrű változata is.

A fajta mai tenyésztési helyzete lénye­gesen különbözik a rövidszőrű „test­vérétől”. Amíg 2000–2001-ben éves átlagban 1000 rövid szőrű magyar vizsla szüle­tett Magyarországon, drótsző­rűből ál­tag­ban 30 alom 140-150 egyeddel.

Az államilag elismert tenyésztő szer­vezet, a Magyarországi Drótszőrű Magyar­vizsla Tenyésztők Egyesülete elnökével, Noveczki Katalinnal Vácrátót határában, egy vizsga-előkészítőn találkoztunk, ahol egy Német­or­szágból érkezett vizslás csoport fiatal kutyái­val gyakoroltak épp a mezőn. A Lajtán túlról érkezett csapatban volt német vizsla, magyar rövidszőrű és drótszőrű magyar vizsla – a kutyá­kat vadászvizsga leté­telére készí­tet­ték föl.

Német csoport készül a vizsgára Vácrátóton, köztük két drótszőrű magyar vizsla és két rövidszőrű magyar vizsla
Német csoport készül a vizsgára Vácrátóton, köztük két drótszőrű magyar vizsla és két rövidszőrű magyar vizsla

Miért kellett kitenyészteni a ma­gyar vizslán belül a drótszőrű faj­tát?

– A cél az volt, hogy a magyar vizsla kiváló vadászati tulajdonságai változatlanok marad­janak az új fajtában, de az időjárás viszontag­ságaival szemben ellenállóbb le­gyen: eseten­ként a jeges vizet, máskor a 35 fo­kos meleget, valamint a környezeti ténye­zőket, például a tövises, galagonyás, köké­nyes bozótos tere­pet is jól tűrje.

Igaz, akadnak a rövidszőrű magyar vizslák közt is olyan példányok, amelyek mindent kibírnak; meg sem kottyan nekik a jeges vízből kihozni a lelőtt kacsát, de ez azért nem jellemző. A simaszőrűeket a gazdák is jobban kímélik.

Hogy sikerült, milyen lett a „drótos” fajta?

– Kifejezetten jól sikerült, elődeinknek mindkét célt sikerült elérniük. A drótosok teljes biztonsággal őrzik a rövidszőrűek kiváló vadászati képességeit, miközben ellenállóbb kültakaróval rendelkeznek. Egy új típus alakult ki, amely kinézetében némileg különbözik, de használati értéke változatlan maradt.

Kell még további cseppvér­keresz­tezéssel befolyásolni a fajtát?

– Nem, ez nem szükséges, és nem is kívánatos. A meglévő állománnyal érdemes dolgozni.

A tenyésztésben persze még elő­fordul, hogy drótos kantól és drótos szukától született alomban nem csak drótos kölykök akadnak, lehetnek köztük rövid szőrűek is.

Keressük azokat a példányokat, amelyekből a simaszőrt hozó gén már kikopott, így utánuk már biztosan csak drótos kölykök születnek majd. Viszont, ha csak az ilyen genetikai tulajdonsággal bíró kutyákkal tenyésztenénk, azzal erősen leszűkítenénk az állo­mányt, és hamarosan küzdhetnénk a belte­nyésztés, rokon­tenyésztés okozta gondokkal. Így most azt tartom célravezetőnek, hogy növeljük a fajta létszámát. Ha majd bőséges állománnyal rendelkezünk, akkor lehetne szigorúbb te­nyész­kiválasztást folytatni.

Végül is mi baj történik, ha a drótos alomban akad egy-két rövid szőrű kölyök is? Azok ugyanolyan remek vadászkutyák, vagy családi kedven­cek lesznek nagykorukban.

– Ez így van, ezek a kölykök is megkapják a szabályos származási lapot, ám ezekkel a továbbiakban tenyészteni nem szabad. Per­sze a tenyésztők mindig a legjobb, leg­tí­pusosabb kanokkal szeretnek fedez­tetni, de itt kompro­misszumokat kell kötni a fajta érdekében. A kívánatos szőrtípus stabilitá­sában vannak még teendőink, de jó úton járunk. Az igazán típusos drótosokon ki­fejezett a pofaszakáll, a szemöldök, a nyakél, zászlósak a végtagok és erős a szőrzet.

Mérföldkövek a fajta életében

Az 1930-as években merült fel a gondolat a vadászok köreiben, hogy a rövidszőrű magyar vizsla kiváló képességeit felhasz­nálva és megőrizve, a téli nagy hideget még jobban elviselő fajtát hozzanak létre, amely csak a szőrtípusban térjen el a rövidszőrű magyar vizslától.

1966-ban az eredményes tenyésztést követően, az FCI (Federation Cynolo­gi­que Internationale – Nemzetközi Kino­ló­giai Szö­vetség) bejegyezte az elis­mert kutya­fajták között a 239. sorszám alatt önálló magyar vadász­kutyafajtának.

2011. február 20-án elhatározták a Magyar­országi Drótszőrű Magyarvizsla Tenyész­tők Egyesülete létrehozását. Az alapító tagok közgyűlése 2011. április 15. napján elfogadta az egységes szerke­zetbe foglalt alapszabályt.

A drótszőrű magyar vizsla tenyész­tésében van még egy érdekesség, mond­hatjuk zsák­ba­macska, ugyanis minden kölyök rövid szőr­rel születik. Csak 5-6 hetes korukban mu­tat­kozik meg, hogy milyen szőrt viselnek majd nagy­ korukban.

Vadászat tekintetében van-e kü­lönb­ség a két változat között?

– Nincs, ez is volt a kitenyésztés során a legfontosabb cél, hogy kizárólag a külta­karóban legyen módosulás.

A vizsla mindenes vadászkutya, de a leggyakrabban apróvadas vadászaton hasz­náljuk, nyúlra, fácánra, fogolyra (ha lenne), vízi szárnyasokra, esetleg őzre.

Nagy­vadra, gím­szarvasra, vaddisznóra ritkábban vadász­nak vele, azokhoz a kopó illik, mert azok keményebbek, jobban meg tudják védeni magukat.

A vizsla behozza az elejtett madarat, ha csak megsebesült, akkor utána megy, és úgy hozza be. Használjuk a vizslát utánkeresésre is, leginkább a meglőtt, de elmenekült őzek esetében.

A jellegzetes vadmegállás mereven, három lábon készülve a vad kitörésére, ősi ösztönből fakad. Erre általában nem kell tanítani a vizs­lákat! Azonban a lelőtt, vagy sebesült vad behozása már nem ilyen, erre tanítani, szok­tatni kell a kutyákat! Sőt az elpusztult dögöt is be kell hoznia a vizslának, akár a nádasból is!

Mekkora a drótos vizslák állo­mánya?

– Idehaza 2019-ben 21 alom született, aztán a járvány idejében megnőtt a kutyák iránti igény, ekkor az alomszám a duplájára nőtt. Feltehetően most visszaáll a korábbi helyzet.

Felnőtt, törzskönyvileg nyilván­tartott drótosból nagyságrendileg 800 példány él az országban. Külföldön is ismerik, és szívesen tartják, elég nagy létszám alakult ki Ang­liában és Amerikában is.

A fajtának voltak eredményes és leáldozó időszakai, például a világháború erőteljesen visszavetette a fajtát. Köszönet azoknak, akik szívükön viselik a fajta sorsát! Külföldön is akadnak lelkes drótszőrű magyar vizsla te­nyész­tők. Többen jönnek át hozzánk a kutyá­jukkal, hogy tapasztalatokat szerez­zenek, lássák a hazai drótosainkat. Járt nálam a németországi magyar vizsla klub elnöke, több napot töltött velünk. Elmen­tünk vele vadászatokra, de nem vadászni, ő a kutyákat figyelte, tanulni, ismerkedni akart, mi hogyan dolgozunk a drótosokkal. Egy-egy vadá­szaton látott 10-15 vizslát, rövid- és drót­szőrűt vegyesen. Ausztriában külön klubban vannak a rövid­szőrű magyar vizslások és a drótosok. Persze a német és osztrák vizslások létszáma nem éri el a hazaiakét, egyér­telműen a mi kezünkben van a fajta legje­lentősebb állo­mánya, s mi vagyunk a fele­lősek a fajtáért, a fajta jövőjéért.

Érdekes, hogy a németeknek sokféle vizslájuk van: rövidszőrű, szálkásszőrű, drót­szőrű, hosszúszőrű, kis münsterlandi, nagy münsterlandi, weimari vizsla. Mégis, mind­ezek mellett szívesen tartanak, használnak magyar vizslákat is, rövid szőrűt és drótszőrűt egyaránt. Bizonyára szerepet játszik ebben az, hogy vadászati szempontból kitűnő pél­dá­nyaink vannak.

Noveczki Katalin egy rövidszőrű magyar vizslával tarja a gyakorlatot
Noveczki Katalin egy rövidszőrű magyar vizslával tarja a gyakorlatot
Noveczki Katalin a magyar vizsla mind­két változatát tenyészti, és vadászik is mindkét típussal.

28 évvel ezelőtt a vizslák miatt költözött vidékre, és lett belőle tenyész­tő és vadász. Szakdolgozatot készített a drótszőrű magyar vizslából, főiskolai vadgazda mér­nöki végzett­séget szer­zett, majd az egye­temi fokozatot is teljesítette. Mind­ezek mellett kinológus szak­mérnöki vég­zett­séggel is rendel­kezik.

Számszerűsített adatokkal érdekes kuta­tást írt le a vizslák vadászatokon végzett hasz­náról.

Két éven keresztül azt számolta a vadá­szatokon, hány megsebzett, elejtett vadat mentettek meg a vizslák, amik nélkülük valahol a bozótosban, lápban pusz­tultak volna el. Meglepően magas, 30%-os volt az arány. Ismervén a vadhús­árakat, mindez forintban is igen tetemes összeget jelent. Ettől a veszte­ségtől a vizslák mentesítették a vadásztár­saságokat. Amellett tehát, hogy milyen élmény az embereknek a vadászat, és milyen hasznot állít elő az országnak a vadgazdálkodás, a vadászat során további, tetemes anyagi hasznot is nyújtanak a jól képzett kutyáink.

Ha nem vadász mellé kerül egy magyar vizsla, mi a teendője az illetőnek?

– Tudni kell, hogy a vizslának elég nagy a mozgásigénye, elfoglaltságigényes állat, sze­reti, ha foglalkoznak vele. Ugyanakkor rend­kívüli az alkalmazkodóképessége is. Miköz­ben szívesen elnyúlik egy kanapén, ha van rá lehetősége, vidáman és ered­mé­nyesen tel­jesít egy egész napos vadászaton is. Vannak, akik csak „kanapé­kutyának” tartják. Általában ilyen esetben is, ha nem is rend­szeresen, de eljárnak vele képzésre, vizsga-előkészítő fog­lal­kozásokra. Hiába állít­ja a gazda, hogy ő sohasem venne puskát a kezébe, ám elő­fordul, talán kíváncsiságból, hogy a gazdát és vizsláját egy vadászaton találjuk a kutyája vadászösztönének kipróbá­lásáért. Egy ilyen jól lefárasztott kutya azután igen békésen és nagyot alszik, jó ránézni! Egy hatalmas me­zőn megrészegülnek a kutyák; nem olyan a környezet, mint otthon az udvaron, kint van­nak távolságok, szagok, érdekességek – hát még ha sikerül egy nyulat vagy fácánt is meg­ugrasztani.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Íriszgyűjtemény Tápiószelén

Korábbi cikkünkben mutattuk be a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ (NBGK) tevékenységét. Tápiószelén sokféle haszonnövényt és vad fajokat tartanak fönn, az egyik legújabb gyűjtemény íriszfajtákat vonultat föl.