A drótszőrű magyar vizsla

A fajta mai tenyésztési helyzete lénye­gesen különbözik a rövidszőrű „test­vérétől”. Amíg 2000–2001-ben éves átlagban 1000 rövid szőrű magyar vizsla szüle­tett Magyarországon, drótsző­rűből ál­tag­ban 30 alom 140-150 egyeddel.

Az államilag elismert tenyésztő szer­vezet, a Magyarországi Drótszőrű Magyar­vizsla Tenyésztők Egyesülete elnökével, Noveczki Katalinnal Vácrátót határában, egy vizsga-előkészítőn találkoztunk, ahol egy Német­or­szágból érkezett vizslás csoport fiatal kutyái­val gyakoroltak épp a mezőn. A Lajtán túlról érkezett csapatban volt német vizsla, magyar rövidszőrű és drótszőrű magyar vizsla – a kutyá­kat vadászvizsga leté­telére készí­tet­ték föl.

Miért kellett kitenyészteni a ma­gyar vizslán belül a drótszőrű faj­tát?

– A cél az volt, hogy a magyar vizsla kiváló vadászati tulajdonságai változatlanok marad­janak az új fajtában, de az időjárás viszontag­ságaival szemben ellenállóbb le­gyen: eseten­ként a jeges vizet, máskor a 35 fo­kos meleget, valamint a környezeti ténye­zőket, például a tövises, galagonyás, köké­nyes bozótos tere­pet is jól tűrje.

Igaz, akadnak a rövidszőrű magyar vizslák közt is olyan példányok, amelyek mindent kibírnak; meg sem kottyan nekik a jeges vízből kihozni a lelőtt kacsát, de ez azért nem jellemző. A simaszőrűeket a gazdák is jobban kímélik.

Hogy sikerült, milyen lett a „drótos” fajta?

– Kifejezetten jól sikerült, elődeinknek mindkét célt sikerült elérniük. A drótosok teljes biztonsággal őrzik a rövidszőrűek kiváló vadászati képességeit, miközben ellenállóbb kültakaróval rendelkeznek. Egy új típus alakult ki, amely kinézetében némileg különbözik, de használati értéke változatlan maradt.

Kell még további cseppvér­keresz­tezéssel befolyásolni a fajtát?

– Nem, ez nem szükséges, és nem is kívánatos. A meglévő állománnyal érdemes dolgozni.

Keressük azokat a példányokat, amelyekből a simaszőrt hozó gén már kikopott, így utánuk már biztosan csak drótos kölykök születnek majd. Viszont, ha csak az ilyen genetikai tulajdonsággal bíró kutyákkal tenyésztenénk, azzal erősen leszűkítenénk az állo­mányt, és hamarosan küzdhetnénk a belte­nyésztés, rokon­tenyésztés okozta gondokkal. Így most azt tartom célravezetőnek, hogy növeljük a fajta létszámát. Ha majd bőséges állománnyal rendelkezünk, akkor lehetne szigorúbb te­nyész­kiválasztást folytatni.

Végül is mi baj történik, ha a drótos alomban akad egy-két rövid szőrű kölyök is? Azok ugyanolyan remek vadászkutyák, vagy családi kedven­cek lesznek nagykorukban.

– Ez így van, ezek a kölykök is megkapják a szabályos származási lapot, ám ezekkel a továbbiakban tenyészteni nem szabad. Per­sze a tenyésztők mindig a legjobb, leg­tí­pusosabb kanokkal szeretnek fedez­tetni, de itt kompro­misszumokat kell kötni a fajta érdekében. A kívánatos szőrtípus stabilitá­sában vannak még teendőink, de jó úton járunk. Az igazán típusos drótosokon ki­fejezett a pofaszakáll, a szemöldök, a nyakél, zászlósak a végtagok és erős a szőrzet.

A drótszőrű magyar vizsla tenyész­tésében van még egy érdekesség, mond­hatjuk zsák­ba­macska, ugyanis minden kölyök rövid szőr­rel születik. Csak 5-6 hetes korukban mu­tat­kozik meg, hogy milyen szőrt viselnek majd nagy­ korukban.

Vadászat tekintetében van-e kü­lönb­ség a két változat között?

– Nincs, ez is volt a kitenyésztés során a legfontosabb cél, hogy kizárólag a külta­karóban legyen módosulás.

Nagy­vadra, gím­szarvasra, vaddisznóra ritkábban vadász­nak vele, azokhoz a kopó illik, mert azok keményebbek, jobban meg tudják védeni magukat.

A vizsla behozza az elejtett madarat, ha csak megsebesült, akkor utána megy, és úgy hozza be. Használjuk a vizslát utánkeresésre is, leginkább a meglőtt, de elmenekült őzek esetében.

A jellegzetes vadmegállás mereven, három lábon készülve a vad kitörésére, ősi ösztönből fakad. Erre általában nem kell tanítani a vizs­lákat! Azonban a lelőtt, vagy sebesült vad behozása már nem ilyen, erre tanítani, szok­tatni kell a kutyákat! Sőt az elpusztult dögöt is be kell hoznia a vizslának, akár a nádasból is!

Mekkora a drótos vizslák állo­mánya?

– Idehaza 2019-ben 21 alom született, aztán a járvány idejében megnőtt a kutyák iránti igény, ekkor az alomszám a duplájára nőtt. Feltehetően most visszaáll a korábbi helyzet.

A fajtának voltak eredményes és leáldozó időszakai, például a világháború erőteljesen visszavetette a fajtát. Köszönet azoknak, akik szívükön viselik a fajta sorsát! Külföldön is akadnak lelkes drótszőrű magyar vizsla te­nyész­tők. Többen jönnek át hozzánk a kutyá­jukkal, hogy tapasztalatokat szerez­zenek, lássák a hazai drótosainkat. Járt nálam a németországi magyar vizsla klub elnöke, több napot töltött velünk. Elmen­tünk vele vadászatokra, de nem vadászni, ő a kutyákat figyelte, tanulni, ismerkedni akart, mi hogyan dolgozunk a drótosokkal. Egy-egy vadá­szaton látott 10-15 vizslát, rövid- és drót­szőrűt vegyesen. Ausztriában külön klubban vannak a rövid­szőrű magyar vizslások és a drótosok. Persze a német és osztrák vizslások létszáma nem éri el a hazaiakét, egyér­telműen a mi kezünkben van a fajta legje­lentősebb állo­mánya, s mi vagyunk a fele­lősek a fajtáért, a fajta jövőjéért.

Érdekes, hogy a németeknek sokféle vizslájuk van: rövidszőrű, szálkásszőrű, drót­szőrű, hosszúszőrű, kis münsterlandi, nagy münsterlandi, weimari vizsla. Mégis, mind­ezek mellett szívesen tartanak, használnak magyar vizslákat is, rövid szőrűt és drótszőrűt egyaránt. Bizonyára szerepet játszik ebben az, hogy vadászati szempontból kitűnő pél­dá­nyaink vannak.

Ha nem vadász mellé kerül egy magyar vizsla, mi a teendője az illetőnek?

– Tudni kell, hogy a vizslának elég nagy a mozgásigénye, elfoglaltságigényes állat, sze­reti, ha foglalkoznak vele. Ugyanakkor rend­kívüli az alkalmazkodóképessége is. Miköz­ben szívesen elnyúlik egy kanapén, ha van rá lehetősége, vidáman és ered­mé­nyesen tel­jesít egy egész napos vadászaton is. Vannak, akik csak „kanapé­kutyának” tartják. Általában ilyen esetben is, ha nem is rend­szeresen, de eljárnak vele képzésre, vizsga-előkészítő fog­lal­kozásokra. Hiába állít­ja a gazda, hogy ő sohasem venne puskát a kezébe, ám elő­fordul, talán kíváncsiságból, hogy a gazdát és vizsláját egy vadászaton találjuk a kutyája vadászösztönének kipróbá­lásáért. Egy ilyen jól lefárasztott kutya azután igen békésen és nagyot alszik, jó ránézni! Egy hatalmas me­zőn megrészegülnek a kutyák; nem olyan a környezet, mint otthon az udvaron, kint van­nak távolságok, szagok, érdekességek – hát még ha sikerül egy nyulat vagy fácánt is meg­ugrasztani.