Back to top

Félintenzív cseresznye spanyol bokron

A világ jelentős cseresznyetermesztő országaiban elterjedt a spanyol bokor koronaforma. Leginkább Spanyolországban alkalmazzák, innen kapta a nevét, de az USA cseresznyetermesztői is használják, és a mediterrán országok mellett Kínában is ismerik.

Nálunk szinte ismeretlen ez a viszonylag egyszerűen kezelhető, félintenzív koronaforma. Bemutatásával arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nemcsak a legintenzívebb megoldásokkal lehet gazdaságosan termeszteni kézzel szedhető cseresznyét.

Extra minőségű cseresznye a barcelonai piacon
Extra minőségű cseresznye a barcelonai piacon
A cseresznye Spanyolországban a harmadik helyen áll a termesztett gyümölcsfajok között, az utóbbi évtizedekben rohamosan nőtt a jelentősége. A spanyolok 1995-ben mintegy 28 ezer hektáron termesztettek cseresznyét, tíz évvel később az ültetvények területét 35 ezer hektárra növelték, ma pedig már körülbelül 40 ezer hektárnál tartanak. A megtermett, hozzávetőlegesen 100 ezer tonna cseresznye több mint harmadát exportálják, elsősorban Nagy-Britanniába, Németországba és Belgiumba.

A régebbi ültetvényekben a többi mediterrán országhoz hasonlóan a hagyományos váza faalak volt a legelterjedtebb, de 30-40 éve inkább az intenzívebb spanyol bokor művelési rendszert alkalmazzák.

Ez nem más, mint a mediterrán katlan korona folyamatosan fejlesztett változata, kisméretű, maximum 2,5-3 méter magas, nyitott faalak, sokszorosan elágaztatott vázágszerkezettel. A Katalóniában fejlesztett változatot a helyiek katalán vázaként ismerik.

A spanyol bokor koronaformát már a 2003-ban megjelent, Cseresznye és meggy című könyvünkben is ismertettük. Akkor, két évtizeddel ezelőtt úgy véltük, hogy szükséges hozzá a spanyol klíma, azonban a klímaváltozás meghozta a száraz nyarakat, így időszerű felülvizsgálni a véleményünket. Ezt támasztják alá a Kínában és Bulgáriában szaktanácsadóként szerzett tapasztalataim is.

A koronaforma előnyei

A koronaforma és a hozzá kapcsolódó művelési rendszer tökéletesen alkalmazkodik a száraz nyarakhoz, a csapadékban szegény területekhez és a spanyolországi száraz, homokos, köves talajokhoz.

Magyar faiskolás társasággal pár évvel ezelőtt láthattuk, hogy a spanyol gazdák milyen mostoha talaj- és klímaviszonyokon dolgozva is a világpiacon versenyképes cseresznyét termelnek.

Spanyol bokor koronaformával nevelt ültetvény az Ebro völgyében, köves, száraz talajon
Spanyol bokor koronaformával nevelt ültetvény az Ebro völgyében, köves, száraz talajon
Ehhez a talajhoz és a száraz nyarakhoz a jól alkalmazkodó, erős növekedésű sajmeggy SL64 klónalanyt használják elsősorban, de az utóbbi években a még erősebb növekedésű Marianna 2624 alanyra közbeoltott Adara (szintén mirobalán szilva) alanyt is kezdik telepíteni, különösen a köves, száraz területeken.

A talajhoz jól alkalmazkodó, erős növekedésű alanyon a sajátos koronaalakítás és a rendszeres nyári metszés teszi lehetővé kézi szedésű ültetvények kialakítását. A szedésen kívül viszont a munka viszonylag nagy arányban gépesíthető, még a metszés is. Teljes mértékben a földön állva szedhető le a gyümölcs, a fák nem magasabbak 2,5-3 méternél. Alacsony törzzsel (25-40 cm) 8-12 vázágat alakítanak ki jól szétterített formában, évente kétszeri visszametszéssel. Így elérik, hogy a harmadik-negyedik évre kialakul a vázágrendszer és a fák első termésüket adják.

A fiatal fák második nyaras visszametszése június elején
A fiatal fák második nyaras visszametszése június elején

A sor- és tőtávolság 5 × 3-2,5 méter, az alany növekedési erélyétől és a termőhelytől függően.

A hektáronkénti terméshozam a negyedik-ötödik évben már 7-12 tonna, a teljes termést adó években pedig eléri a 12-15 tonnát is. Metszési igénye 30-40 óra hektáronként.

Alacsony törzsre

Lényeges a kis törzsmagasság, ehhez a faiskolában olyan oltványokat kell nevelni, amelyeken a 40 centiméter körüli zónában ép, egészséges rügyek vannak a törzsön, vagyis a hónaljazással vagy a kitermelés során nem károsították a rügyeket. Az első évi koronába metszés (40 cm magasságban) után négy-öt hajtásból nevelnek vázágat, amelyeket május végén, június elején ismételten visszametszenek, így az első év végére kialakul a 8-12 vázágnak való vessző. Ilyenkor gyakori nevelési hiba, hogy túl magas törzset hagynak, ez akár fél méterrel is megemeli a termőzónát, ahonnan a gyümölcsöt szeretnénk leszedni a földön állva.

Amerikában az első évben nem is ajánlják a koronavesszők visszametszését.

A második év tavaszán az összes vesszőt visszavágjuk harmadára, úgy, hogy az erősebbeket rövidebbre, a gyengébbeket hosszabbra hagyjuk, így lehetőleg azonos magasságban lesznek a vágási felületek. Távolítsuk el a túl erős és a túl gyenge vesszőket, hogy lehetőleg egyforma vastagságú vázágakat kapjunk. A nyári napforduló (június 21.) előtt végzett ismételt elágaztató metszéssel (15-25 cm hajtáscsonkot meghagyva) növeljük a termőfelületet, az előbbi elveket (gyengét hosszabbra, erőset rövidebbre) követve. Ez a kétszeri metszés sok növekedési pontot hoz létre a koronában, ami megosztja a fák növekedési potenciálját, s gyengíti az egyes vesszők növekedését.

A júniusi visszametszés után a fák nagy számban hoznak erős, új hajtásokat (Bulgária, Sliven)
A júniusi visszametszés után a fák nagy számban hoznak erős, új hajtásokat (Bulgária, Sliven)
A harmadik tavaszon folytatjuk az elágaztató metszéseket a leírtak szerint. Abban az évben az elérendő cél 25-30 hajtás kialakítása, amelyek 50-80 centiméter hosszúak. Az előző évben képződött vesszőket harmadával-negyedével vágjuk vissza, hogy kiegyenlített növekedést kapjunk. Abban az évben számíthatunk az első termésre az éves vesszők alapi virágrügyeiből.

A korona közepén lévő hajtások alapi leveleinek sárgulása árnyékoltságra utal, ilyenkor a középső hajtásokból ritkítani szükséges.

Amennyiben az előző évek metszésének hatására nem kaptunk megfelelő számú elágazást (főleg középerős vagy féltörpe alanyokon fordul elő), nyáron az erős hajtások harmadának eltávolításával további elágaztatást végezhetünk.

Termőkori metszés

Amennyiben a negyedik évben a fák elérik a 2,5 méter magasságot, átállhatunk a termőkori metszésre. Ez a nyár végi, ősz eleji időszakban a hajtások visszametszéséből áll, amit géppel vagy kézzel végezhetünk. Az aktuális évi hajtások csúcsának mintegy harmadával való visszametszése a nyár végén elősegíti a virágrügyek képződését, megerősödését. Az oldalirányú hajtásoknál ugyanezt a metszést szükséges végezni, így kialakul a korona négyszögletes kontúrja.

Termőkorban a metszés a vezérágak és a rajtuk képződött termőgallyak kezeléséből áll.

Bing fák Edabriz alanyon spanyol bokor koronaformával a negyedik nyáron (Washington állam, USA)
Bing fák Edabriz alanyon spanyol bokor koronaformával a negyedik nyáron (Washington állam, USA)
Eltávolítunk minden olyan oldalágat, termőgallyat, amelynek a vastagsága meghaladja a vezérágak felét. Az elöregedett, ötévesnél idősebb, bokrétás nyársakat hordozó gallyak is ifjításra szorulnak. A termőgallyak mintegy 20%-át rendszeresen, minden tavaszon meg kell újítani. Ezt a metszést nyugalmi állapotban tavasszal vagy virágzáskor végezhetjük. Amennyiben az éves növekmény 50 centiméter alá csökkenne, később egy-egy vezérág eltávolításával serkentjük a fát erőteljesebb növekedésre.

Fagyérzékeny

Spanyol bokor fák Kínában (San-Lian kutatóintézet, Tongchuan)
Spanyol bokor fák Kínában (San-Lian kutatóintézet, Tongchuan)
Összegzésül érdemes áttekinteni és mérlegelni a spanyol bokor előnyeit és hátrányait. Nem szeretném senkiben azt a benyomást kelteni, hogy ez volna a mindenhol alkalmazható, minden problémát kiküszöbölő megoldás, mert ilyen nem létezik. Kétségkívül nagy előnye, hogy félintenzív rendszer, hektáronként 600-800 fa telepíthető, erős-közép­erős növekedésű alanyokat (sajmeggy Magyar, Egervár, Bogdány, sajmeggy SL 64, vagy sajmeggymagonc) igényel, vagyis azokon a területeken, ahol a GiSelA, Weiroot, WeiGi alanyokat nem lehet ajánlani, alkalmas megoldás lehet.

Az ültetvény beruházási költségében az oltványok ára így kisebb részaránnyal szerepel, és támaszrendszert sem igényel.

A jégvédő háló, vagy az eső elleni fóliatakarás ugyanúgy kialakítható, mint más rendszereknél, és erre szükség is van. Az alanyokból következik, hogy gyenge homoktalajon, száraz, köves talajokon is telepíthető, és az erős alanyokon jó hajtásnövekedéssel, nagy levélfelülettel igen jó gyümölcsméretet lehet elérni. Öntözésre csak a gyümölcsnövekedés időszakában van szükség, később a félsivatagi (Spanyolországban 250-300 mm) viszonyok között is elegendő minimális öntözéssel életben tartani a fákat.

Cseresznyeültetvény Ausztráliában spanyol bokor koronaformával, háló alatt
Cseresznyeültetvény Ausztráliában spanyol bokor koronaformával, háló alatt
Metszése a kialakítás éveitől eltekintve jól gépesíthető. Könnyű a gyümölcsszedés, földön állva kézzel szedhető a cseresznye, mivel a termőfelület maximális magassága 2,5 méter. Itt kezdődnek a hátrányai is: az alacsony termőfelület ki van téve a talaj menti fagyoknak, és ha virágzásban fagykárt szenved az ültetvény, az rendszerint a teljes fát érinti. A termőfelület elhelyezkedése (keresztmetszetben téglalap forma) miatt a virágritkításra fejlesztett gépek (verőszíjas, damilos) nem, vagy csak átalakítással alkalmazhatók.

Hasonlóképpen a környezetkímélő alagút­permetező gépek, amelyek az orsófáknál jól működnek.

Amerikában elsősorban azon fajták számára ajánlják, amelyek a termésüket nagyobbrészt az éves vesszőkön hozzák, nem pedig a bokrétás nyársakon (pl. Regina). Azt gondolom, hogy aki kézi szedésű félintenzív ültetvényben gondolkodik gyenge talajokon, ahol csak a sajmeggy jöhet számításba, annak mindenképpen érdemes megfontolnia a spanyol bokor alkalmazásának lehetőségét.

Dr. Hrotkó Károly

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/27 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tűzifaprogram: átcsoportosítják a készleteket

Nagyon nagy az érdeklődés a Tűzifaprogram iránt, ezért az állami erdészetek az erdőkben gazdagabb vidékekről faanyagot szállítanak át oda, ahol kevesebb az erdő vagy többen élnek – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.