Back to top

Miért mossuk meg megfelelően a gyümölcsöket?

A növényvédő szerek alkalmazása már korántsem olyan rémisztő, mint anno. Az utóbbi években egyre több olyan készítmény kapható, amelyek a hobbikertben is különösebb kockázat nélkül alkalmazhatók.

Természetesen minden ember elvárása a vásárolt termékkel szemben az, hogy minimális növényvédőszer-maradványt tartalmazzon. Ehhez több hivatalos szerv is segítséget nyújt, például az Agrárminisztérium vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

A multivállalatoknak egyre nagyobb kihívást jelent a jó minőségű termékek beszerzése. Nagy mértékben figyelnek az általuk forgalmazott termékek minőségére.

A gazdálkodók, termelők is fokozott energiát fordítanak a termelésre, hiszen a növényvédőszer-maradványok veszélyeztetik az egészséget, ezért nagyon fontos a termelő számára a határértékek betartása és ellenőrzése.

Persze a piac résztvevői nem tudnak minden termelési folyamatot ellenőrizni és a magas követelményi szinteket megkérni: a gyakorlat azt mutatja, hogy a harmadik országokból származó gyümölcsök és zöldségek általában erősebben szennyezettek, mint az európaiak.

Nemcsak a jó minőségű termésre kell törekedni, hanem az egészség megóvására is.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint „az összes peszticidre 0,50 µg/l, az egyes egyedi peszticidekre 0,1 µg/l, ill. az aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid vegyületekre (egyenként) 0,030 μg/l a határérték. A növényvédő szerek (azaz a különféle inszekticidek (rovarölőszerek), herbicidek (gyomirtószerek), fungicidek (gombaölőszerek), algicidek (algaölő szerek), rodenticidek (rágcsálóölő szerek) stb.) a felszíni vagy felszín alatti vízforrásba történt bemosódás eredményeképpen kerülhetnek a nyersvízbe. Ezen anyagok eredete elsősorban mezőgazdasági, kisebb részben egyéb tevékenység (pl. gyomirtó alkalmazása közutak, vasutak szélén)”.

Körülbelül 1400 peszticid ismert világszerte, 500 engedélyezett Európában.

Köztük rovarölő szerek (káros rovarok ellen); herbicidek (a nemkívánatos gyomnövekedés ellen és az érett szemek elsorvadása a könnyebb betakarítás érdekében); gombaölő szerek (gombás betegségek ellen, betakarítás után is alkalmazzák). De vannak más eszközök is, amelyek például hosszabb tárolást tesznek lehetővé vagy szabályozzák a növekedést. Másrészt léteznek természetes, úgynevezett biológiai peszticidek is, amelyek egy része az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett.

Hogyan kerülhetjük el a túl sok peszticid használatát a gyümölcsökön és zöldségeken?

A hagyományos termesztésből származó gyökér- és szárzöldségek, azaz a sárgarépa, a paszternák vagy a spárga általában kevesebb szermaradványt tartalmaznak, mivel a föld alatt nőnek.

A levél- és gyümölcszöldségek (paradicsom, uborka, paprika, saláta) nagyobb valószínűséggel szennyezettek. Nagyobb a gyümölcsfelületük és sok a felszívódás.

A friss fűszernövények mindig a növényvédő szerekkel leggyakrabban szennyezett élelmiszerek között szerepelnek az éves ellenőrzéseken. Érdemes a biotermékekre vagy az otthoni termesztésre hagyatkozni.

Mikor permetezzünk - megbetegedéskor vagy megelőzésre?

A növények kártevői ellen a megbetegedés kezdetén kell védekezni.

Ha túl sokáig várunk, például amíg a levéltetű miatt már fodrosodnak a levelek, akkor már nehezebb a kártevőket közvetlenül eltalálni.

Állati kártevők ellen általában nem célszerű megelőző permetezést végezni. Kivételt képez a rügyfakadás előtti lemosó permetezés a kártevők téli petéi ellen. Ilyenkor a tél végén, az új levélrügyek megduzzadásakor olajtartalmú szereket permetezünk. Az olaj megfojtja a téli petéket.

Azonban, ha például az őszibarack levélfodrosodás (tafrina) tünetei már láthatók, akkor már gyógyíthatatlan a betegség. Más gombabetegségeknél, pl. a rózsák lisztharmatánál vagy korompenészedésénél a fertőzés kezdetétől lehet védekezni. A meglévő foltokat ugyan már nem tudjuk eltüntetni, de megakadályozzuk a betegség továbbterjedését az újonnan növő levelekre és virágokra.

Hogyan permetezek helyesen?

Sok, jelenleg a házi és kiskertek számára engedélyezett készítmény ún. kontaktszer. Ez azt jelenti, hogy a kártevőknek közvetlenül kell a permetlével kapcsolatba kerülni, ahhoz, hogy kifejthessék hatásukat. Különösen a természetes hatóanyagokat tartalmazó szereket nem a gyökéren keresztül veszi föl a növény. Permetezzük ezért gondosan a kontaktszereket az összes növényrészre.

Különösen fontos a levelek fonákját is kezelni.

Vannak különleges permetező szelepek, melyeket különböző irányokba lehet beállítani. Vagy pedig "fordítva" tartjuk a szelepet, hogy a permetlevet lentről fölfelé permetezzük.

Permetezhetek bármely napszakban és bármilyen időben?

Növényvédő szeres kezelést nem szabad közvetlen napsugárzásban végezni. Sok szer hatékonysága 25 °C felett csökken, ezért korán reggel vagy késő esete permetezzünk.

Erős szélben sem szabad permetezni, mert túl nagy a veszélye, hogy elviszi a szél a permetlevet. Röviddel zápor előtt se permetezzünk.

Elég egyszer vagy többször kell permetezni?

Levéltetvek elleni permetezésre gyakran elég az egyszeri kezelés. Kontaktszereknél azonban ajánlott az 5-7 nap utáni ismétlés. Takácsatkák és molytetvek ellen minden esetben 2-3 permetezés szükséges, hogy a petékből később kikelő kártevőket is elpusztítsuk.

Ha gomba kórokozó ellen végzünk kezelést, minden esetben többszöri permetezésre van szükség.

Ennek az az oka, hogy a legtöbb gombabetegség heteken keresztül képes a növényeket fertőzni. (Az ismétlések szükségességéről és gyakoriságáról a készítmény csomagolásán található információ).

Mi a teendő, ha a kezelés után még marad a szerből a fecskendőben?

A permetszer maradványát permetezzük a talajra (kivéve a réztartalmú szereket). Így a talaj mikroorganizmusai le tudják bontani. Semmiképp se öntsük a permetszer maradékát a mosdókagylóba vagy esőcsatornába.

Mennyi ideig szükséges várakozni?

Kétféle várakozási idő van: a munkaegészségügyi várakozási idő (m.v.i.), ami azt jelenti, hogy a permetezés után hány nappal lehet újra munkát végezni a növények között. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő (é.v.i.) az az idő, aminek a permetezés és a betakarítás között el kell telnie. Használjunk lehetőleg rövid várakozási idejű szereket. Vegyük figyelembe, hogy a várakozási idő a kezelendő kultúrára legyen megadva (mert növénykultúránként eltérő lehet).

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Sivatagból farm a napelemek árnyékában

Kína legnagyobb gojibogyó farmja a Góbi-sivatag szélén található. A létrejöttét az árnyékolást biztosító gigantikus napelempark tette lehetővé, ami egy informatikai vállalat beruházásaként valósult meg, 2000 hektáros területen.

Íriszgyűjtemény Tápiószelén

Korábbi cikkünkben mutattuk be a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ (NBGK) tevékenységét. Tápiószelén sokféle haszonnövényt és vad fajokat tartanak fönn, az egyik legújabb gyűjtemény íriszfajtákat vonultat föl.

Egy kezdő méhész naplója: az első hét

Emlékszem, kisgyermekként a konyhakertben állandó vendégeink voltak a méhek, a házunk előtt álló cseresznyefa szinte zsongott virágzáskor. Azt is hamar megtanultam, hogy amikor elmegyek akácvirágot enni, először nézzek a mélyére, mert szinte biztos, hogy lesz benne valami. Maci méz mindig volt otthon, később a munkahelyemen is tartottam belőle.

Őszi Füvészkert-ajánló

Ezen a hétvégén sivatagi növényes tematikus szakvezetést tartanak a budapesti Füvészkertben, de már meghirdették a nagyon viccesnek ígérkező, október végi Halloween-programot is. Ezenkívül ősszel is várja a 3-10 éveseket a Szamóca Kiskertész Tanoda.

Üvegházak új napelem rendszerei

A napelemek üvegházakban csak korlátozottan használhatóak. Az üvegházaknak maximalizálniuk kell a besütő nap mennyiségét, a hagyományos napelemek nem praktikusak. Megoldásként az Európai Innovációs Tanács (EIC) által támogatott PanePowerSW projekt keretében kifejlesztették az úgynevezett szoláris üveget.