Back to top

Génmegőrzés hazánkban

A génbank növények, állatok és mikroorganizmusok olyan faj- és fajtagyűjteménye, amely a különböző vad és nemesített fajok és fajták genetikai információkészletét hivatott megőrizni. Ma már világszerte a botanikus kerteken, az állatkerteken, a növénynemesítési fajtagyűjteményeken kívül olyan új tárolási technikákat is kialakítottak, amely szervek, szövetek, ivarsejtek hosszan tartó konzerválására szolgál.

Hazánkban a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) 2019. június 1-jei hatállyal alakult mint a hazai növényi sokféleség, valamint a haszonállat-génvagyon génbanki védelmének, megőrzésének és fenntartható hasznosításának intézménye.

Íriszgyűjtemény Tápiószelén
Íriszgyűjtemény Tápiószelén

A világszinten elismert színvonalas génbanki munka egyrészt Gödöllőn, az NBGK Haszonállat-génmegőrzési Intézetében folyik, ahol a hazai és a nemzetközi tenyésztési-génmegőrzési és koordinációs feladatokat végzik az őshonosként védett magyar haszonállatfajták (kiemelten a kisállatfajták és a pannon méh) védelme és az érintett hazai tenyésztőszervezetek szakmai támogatása érdekében.

Másrészt Tápiószelén, az NBGK Növények Génmegőrző Intézetében (korábbi Növényi Diverzitás Központ), ahol teljes körű a növényi génmegőrzés,

ellátják a hazai kultúrnövény génforrás-megőrzés bázisintézményi feladatait, genetikai tartalékként őrzik a haszonnövények és vad növényfajok génforrásait, felkutatják, felmérik és gyűjtik a szántóföldi, zöldségnövény, gyümölcs és szőlő, valamint a hazai kultúr- és természetes flóra genetikai erőforrásait, különös tekintettel a magyar tájfajtákra és a hazai flóra mezőgazdasági, élelmezési, illetve természetvédelmi szempontból fontos elemeire.

Paradicsomból különösen változatos a gyűjtemény
Paradicsomból különösen változatos a gyűjtemény

A tápiószelei génbank múltja egészen a 20. század közepéig nyúlik vissza: a hagyományos és tájfajták gén­állományát 1959-ben kezdték begyűjteni, az akkor alakult Országos Agrobotanikai Intézetben Jánossy Andor vezetésével. Céljuk a nagyüzemi termesztés miatt háttérbe szoruló fajták fenntartása volt. A korai években a gabonákra, kukoricára, lucerna- és vörösherefajtákra koncentráltak, majd figyelmük fokozatosan kiterjedt a kertészeti növényekre is. 1973-ban épült fel az intézet első hűtött magtárolója, és kezdődött el a nemzetközi szabványoknak és szakmai elvárásoknak megfelelő génbank kialakítása. Többszöri átszervezés után 1993-ban Holly László vezetése mellett megerősödtek a külföldi kapcsolatok a különböző társintézményekkel, így Magyarország is csatlakozhatott olyan nemzetközi szervezetek munkájához, mint a FAO vagy az ICPGR.

Napjainkban, a kifejezetten erre a célra épített hűtőtárolókban, 0 és mínusz 20 Celsius-fokos hőmérsékleten 1757 növényfaj 134 712 mintáját őrzik.

Ennek a 40%-át a gabonafélék, 20%-át zöldségfélék, 20%-át maghüvelyesek alkotják, a maradék 20%-ot pedig a gyógy- és fűszernövények, dísznövények, vad fajok, szőlő és gyümölcsfajok teszik ki.

Minden növényfajt a számára lehető legkedvezőbb környezetben tartanak
Minden növényfajt a számára lehető legkedvezőbb környezetben tartanak
Az intézet 300 hektáron működik, ahol változatos talajtípusok és mikroklíma teszi lehetővé, hogy a különböző növényfajtákat a legmegfelelőbb körülmények közt tartsák, ugyanis a növények mindig az eredeti élőhelyükhöz legjobban hasonlító körülmények között tudják a legjobb minőségű szaporítóanyagot, vagyis génállományt produkálni.

A tápiószelei génbank feladatai nem érnek véget a felszaporítással és a tárolással. A génbanki gyűjtemények folyamatos fejlesztés alatt állnak: az intézet munkatársai gyűjtőutak alkalmával kutatják fel az addig még rejtve maradt tájfajtákat.

Elvégzik azok agrobotanikai értékelő vizsgálatát és dokumentációját is. Annak érdekében, hogy ezek a fajták a köztudatból se tűnjenek el, a tételek közreadására is van lehetőség: évente kétszer, februárban és szeptemberben weboldalukon (www.mintakeres.hu) elérhető egy ajánlati lista, amiből bárki választhat magának mintaértékű mennyiségben 10 tétel vetőmagot, ami aztán saját célú továbbtermesztésre felhasználható.

Tökfajták magszedés előtt
Tökfajták magszedés előtt

Baktay Borbála, az NBGK főigazgatója 10 éve vezeti az intézményt, és kiemelt feladatnak tartja az ismeretterjesztést is, így rendszeresen megjelennek magbörzéken, oktatási intézményekben, környezetvédelmi rendezvényeken, vagy éppen az OMÉK-on.

Kollégái Tápiószelén, valamint Gödöllőn szakvezetést is tartanak előzetes bejelentkezésre, így testközelből figyelhető meg ez a különleges munka.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően - közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából.

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.