Back to top

Újabb bizonyíték: a jégkármérséklő rendszernek semmi köze az aszályhoz

Július 30-án egy markáns hidegfront vonult át hazánk felett. A jégeső veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat szinte az ország teljes területére riasztást adott ki, ennek megfelelően – időben eltolódva – néhány járás kivételével majdnem mindenütt működött a jégkármérséklő rendszer.

Ezen a napon az ország keleti és északi megyéiben rövid idő alatt 30-50 mm-t meghaladó csapadék esett, valamint megdőlt a napi csapadékrekord.

A tudományos bizonyítékokon, valamint a több évtizedes működési tapasztalatokon kívül ez is kiválóan cáfolja azt a minden alapot nélkülöző tévhitet, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer felelőssé tehető az aszályért.

Fotó: MTI - Varga György
Múlt szombaton, július 30-án egy markáns hidegfront hatására sorra alakultak ki zivatarok hazánkban az északi, dunántúli és középső tájakon, majd később az Alföldön, ahol heves esőzések is voltak. Nagy területen hullott jelentős mennyiségű, 30-50 mm-t meghaladó csapadék. Volt, ahol kéthavi csapadékmennyiség zúdult le, a legtöbb esőt, 123,2 mm-t Tiszakarádon mérték. Ez új napi csapadékrekord, ami közel 20 mm-rel haladta meg a 2014-ben Fertőrákoson regisztrált 105,8 mm-t.

A front hatására jégveszélyes zivatarok alakultak ki. Ezen a napon az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztása alapján szinte az ország teljes területén működött a jégkármérséklő rendszer: a hajnali óráktól előbb a Dél-Dunántúlon, Közép- és Észak-Magyarországon, majd a késő délelőtti óráktól délutánig az Alföldön is üzemeltek a talajgenerátorok; ennek köszönhetően nem alakult ki kárt okozó, nagyobb szemű jég hazákban.

A jégkármérséklő rendszer működtetése közben az Alföldön hullott jelentős mennyiségű csapadék is minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jégkármérséklőnek semmi köze sincs az aszályhoz.

Az Európa termőterületeinek már majdnem felét sújtó extrém csapadékhiány hátterében globális időjárási viszonyok állnak.

A jégkármérséklő rendszer eszközei
A jégkármérséklő rendszer eszközei
Fotó: mmg archív
Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt több generátorkezelő kapott halálos fenyegetést, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállította a jégkármérséklő rendszert. Az alaptalan tévhitet – mely szerint a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt – a tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják.

A jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni.

Ezt többek között a meteorológia tudományában elismert szaktekintély, prof. dr. Geresdi István, az MTA doktora is megerősítette.

A gyakorlati tapasztalatok ugyanezt mutatják. A Dél-Dunántúli megyékben mintegy 3 évtizede zajlik jégkármérséklés, ezen időszak alatt az időjárás változatosságának megfelelően voltak csapadékos és aszályos esztendők is, mint ahogy az egyébként Közép-Európa időjárására jellemző. Idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, pedig csak április 15-től üzemel a jégkármérséklő rendszer. Továbbá 2020-ban – amikor már harmadik éve működött országos lefedettséggel a jégármérséklő –, júniusban az Alföldön a szokásos (átlagos) csapadékmennyiség három-négyszerese hullott le.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.

Ivóvízhiány fenyeget Horvátország déli részén

Horvátország déli részén ivóvízhiány alakulhat ki, mivel ez karsztos terület, és édesvíz-ellátottsága jobban függ a helyi csapadékmennyiségtől - figyelmeztetett a horvát hidrometeorológiai intézet (DHMZ), amiről a Vecernji List című horvát napilap számolt be szerdán.

A jövő héten nőhetnek a csapadékesélyek

Csak átmeneti enyhülést hozott a hétvégi hidegfront, azóta ismét visszatért a száraz, meleg idő. Az aszály a hétvégén többfelé mérséklődött kismértékben, azóta ismét száradnak a talajok. Változást egy szombaton érkező hullámzó frontrendszer hozhat, melyhez kötődően a hétvégén csak néhol, a jövő hét első felében viszont már többfelé lehetnek záporok, zivatarok.

„A gazdák bíznak az öntözésfejlesztésekben”

Hőség és szárazság, valamint hetekig tartó esőmentesség – így jellemezhető 2022 nyara Magyarország legtöbb régiójában. Sem a csapadék mennyisége, sem annak eloszlása ​​és időzítése nem felelt meg (termesztett) növényeink vízigényének. Az ország nyugati felén tapasztalható szárazság, de nem akkora mértékben, mint a keleti oldalon, tudtuk meg a Mosoni-térségi Öntözési Közösségtől.

Csemegekukorica: aszálymérséklés biostimulátorral

A biostimulátor nehéz időszakban átsegíti a fejlődésben lévő növényzetet, miközben a vegetatív részek növekedését erősíti úgy, hogy nagyobbá válik az asszimilációs felület. Használata nem a termés növelésére irányítja a figyelmet, hanem a termésbiztonságot lehet vele erősíteni.

Aszály: nincs mire várni, lépni kell

Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára - figyelmeztetnek az ELTE kutatói, akik aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik.

Nem biztonságos az esővízben lévő szennyezőanyagok szintje

Egy új kutatás szerint az esővízben lévő "örök vegyszerek" mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén - olvasható kedden a BBC hírportálján.

Vaderstad: a talajművelés okos eszközei

Országjáró körúton szakemberek előtt mutatta be gépeit a Vaderstad Kft. A hat helyszínen tartott bemutatón eltérő talajtípusokon, ám az aszály miatt szinte azonos körülmények között igyekeztek az eszközök a legjobb formájukat megmutatni. Dunaegyházán 90 hektáros búzatarlón vizsgáztak, ahol gyomirtás helyett tavasszal gyomfésűt alkalmaztak, s öntözés nélkül 8 tonnás átlagtermést értek el.