Back to top

Európa a madárinfluenza elleni védőoltás elfogadását szorgalmazza

Az év első felében nagyon sok európai országban kellett baromfiállományokat leölni a madárinfluenza miatt, ezért az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei szeretnék megvizsgálni a vakcinák jövőbeni felhasználását a járványok elleni küzdelemben.

Hogyan jön létre emberre veszélyes madárinfluenza-törzs?
Hogyan jön létre emberre veszélyes madárinfluenza-törzs?
Fotó: mmg
Az elmúlt két évben a magas patogenitású madárinfluenza (High Pathogenic Avian Influenza, HPAI) Európa-szerte széles körben elterjedt. A járványok hatalmas állományvesztést okoztak, és az ágazat költségei is súlyosak voltak. Ezen túlmenően a HPAI-vírus potenciális jövőbeli kockázatot jelent az emberi egészségre nézve még akkor is, ha az elmúlt években nagyon kevés olyan eset volt, amikor emberek baromfitól fertőződtek meg.

Eddig Európa a szigorú biológiai biztonságot és az érintett telepek kiürítését tartotta egyedül hatékony eszköznek a fertőzések megelőzésére. Utóbbi az összes a telepen életben maradt baromfi levágását, valamint az összes tetem és más potenciálisan fertőzött anyagok megsemmisítését jelenti.

Létezik madárinflenza elleni vakcina, de alternatív megoldásként eddig elsősorban azért nem jött szóba a védőoltás, mert a vakcinázott állatok húsát a nemzetközi kereskedelem nem fogadja be. Ez a helyzet azonban megváltozhat az Európai Unióban (EU).

Az EU mezőgazdasági miniszterei megállapodtak abban, hogy stratégiát bővítenek, és a vakcinázás fejlesztésével igyekeznek megelőzni és leküzdeni a madárinfluenzát. Ezt a háztáji baromfiállományok védelmét szolgáló kiegészítő védekezési intézkedésnek tekintik – a kereskedelmi telepek folyamatos biológiai biztonsága és a már meglévő védekezési intézkedések mellett.

Fotó: pixabay.com

A továbblépés érdekében a miniszterek felszólították a tagállamokat, hogy frissítsék kockázatértékeléseiket, és dolgozzanak ki olyan vakcinázási stratégiákat, amelyek a különösen veszélyeztetett területeket, baromfifajtákat és tenyésztési rendszereket célozzák meg. Ezen túlmenően az uniós országokat arra kérik, hogy végezzenek oltási kísérleteket, és osszák meg az eredményeket másokkal is.

A májusi „stratégiaváltás” óta Franciaországban már folynak kísérletek a HPAI-vakcinák kacsákban és libákban való hatékonyságának felmérésére.

A jövőbeli járványok megelőzéséhez megfelelő készletek biztosítása érdekében a mezőgazdasági miniszterek felszólították az Európai Bizottságot (EB), hogy vizsgálja meg az oltóanyagok összevont beszerzésének és egy vakcinabank létrehozásának a lehetőségét.

Fotó: pixabay.com

Annak érdekében pedig, hogy megelőzzék a vakcinázott állományokból származó európai baromfi kivitelének azonnali betiltását, a miniszterek megbeszéléseket kértek a kereskedelmi partnerekkel a madárinfluenza elleni vakcinázás nemzetközi kereskedelemben való elfogadhatóságáról.

Járvány egész Európában

2022-ben eddig 20 ország közel 1800 gazdasági állományában regisztráltak megbetegedést Európában – derül ki az Állatbetegségek Információs Rendszeréből. Ezek között olyan nagy nyugat-európai állattartó országok is vannak, mint Hollandia vagy Franciaország. Utóbbi ráadásul vezeti a „járványkitörések listáját”, több mint 1300 esettel, Magyarország a második mintegy 200, és harmadik Hollandia 35 esettel. De még a tavaszi nagy madárvonulásokat követően is regisztráltak újabb járványkitöréseket Németországban, Koszovóban és Szlovákiában is.

Vadmadarak
Vadmadarak
Fotó: pixabay.com

Beteg vadmadarat Izlandtól Spanyolországig, az Egyesült Királyságtól Németországig, illetve Közép-Európáig 31 országból jelentettek.

Az Állat-egészségügyi Világszervezet (WOAH) hivatalos adatai szerint Európában a madárinfluenza megbetegedések nagy többségét a vírus H5N1 szerotípusa okozta, legyen szó akár kereskedelmi, akár háztáji állományról, illetve vadmadarakról.
 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/wattpoultry.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Állatvédelmi szakállatorvosi képzés indul

Először indított állatvédelmi, illetve állatjólléti posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Magyarországon figyelték legtöbben a madarakat

A rendezvényhelyszínek számát és a résztvevők számát tekintve is első helyen végzett Magyarország a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.