Back to top

A karolin réce

A karolin vagy karolinai réce – egyes helyeken kisasszonyréce – őshazája Észak-­Amerika, onnan került Európába. A gácsér feje és a meghosszabbodott tarkó fénylő fekete. A háta a farokig bársonyos fekete, torka fehér, melle gesztenyebarna fehér pontokkal, a szárnyoldalak sárgásbarnák.

A tojó nagyon hasonlít a mandarin tojóhoz, legjobban a fehér szemcsíkjáról különböztethető meg, amely a karolin récénél a szem körül fut, széles és hátrafele vékonyodik. Ezzel szemben a mandarinrécének a csíkja keskeny, vonalalakú, a szemtől a tarkóig húzódik. A fiatalok színe valamivel mattabb és halványabb, mint a mandarin fiataloké.

Az eredeti színen kívül ma már több színváltozatban is tenyésztik, úgymint fehér, ezüst, sárga és ezek színek keverékei. Eredeti élőhelyén a téli hónapokban délre vonul, kizárólag párban él. Tavaszi vonulása a költőhelyre március–áprilisra tehető. A tojásrakás a megérkezés után egy-két héttel kezdődik, nagy odút választ, de elfogadja a felakasztott faládát is, amely háromtól tíz méter magasan is lehet. A fészek legtöbbször 10-14 krémszínű tojásból áll. A tojó a fészket szürkés-fehér pihetollal béleli. A tojások 28-32 nap után kelnek ki.

Ezután az anyjuk a vízre vezeti a kicsiket, ahol a gácsér is gondoskodik a felnevelésről.

A család őszig együtt marad, és az első fagy beköszöntével délre vonulnak. A táplálékukat erősen befolyásolják az évszakok, ősszel és télen a fő tápláléka majdnem mindenhol a makk, ciprusmag, valamint nagyon kevés állati eredetű táplálék. Tavasszal és nyáron az állati eredetű táplálék az összes táplálékuk mintegy 11%-át képezi, a többi növényi eredetű zöld és mageleség. A karolin réce ma már széles körben elterjedt Európában, így nálunk is.

A volierekben történő tartása és szaporodása nagymértékben hasonló a mandarinrécéhez. Ami mellette szól, hogy sokkal szelídebb, nem agresszív más fajokkal szemben, viszont kevésbé télálló, mint a mandarinréce, amellyel sohasem kereszteződik, de más fajtákkal előfordul.

A nagyon hideg téli napokon (-10-15 fok) fedett, fagymentes helyet kell biztosítani számára, bár ezt a többi faj is nagyon meghálálja.

Melegebb teleltetés esetén a tojásrakás már április elején megkezdődik. Naponta tojik, általában a hajnali órákban. A fiataloknál a negyedik hét után jelentkeznek az első tollak, először a farkon és a vállon, 7-8 hetes korukra teljesen kitollasodnak, a 9. hétre repülőképesek.

Három hónapos korukban kezdenek el vedleni, és ezután másfél-két hónapra a gácsérok teljesen kiszínesednek. A fiatal párok legtöbbször 5-7 tojást tojnak, az idősebbek többet, 10-14 db-ot. Amelyik tojó nem kotlik el, az két, néha három fészekaljat is rakhat. Kotlás alatt nehezen tűri a zavarást, mert könnyen otthagyja a tojást. A csibék kb. 24 órával a kelés után hagyják el a fészket az anyjukkal együtt. Kezdetben nagyon félősek és különböző búvóhelyeket keresnek. Az első év után ivarérettek. A vedlés egyes egyedeknél, elsősorban a gácsérnál, már a tojásrakás közben vagy közvetlen befejeztével megtörténik, ennek ellenére a második fészekalj is még szemes lehet. A fiatalok felnevelése más fajokhoz hasonlóan történik, elsősorban táp és apróra vágott zöldfélék hozzáadásával.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.