Back to top

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.

Egyes szervezetek rendeletértelmezése szerint a tűzifaigények biztosításához szükséges szabályok felfüggesztik a tarvágás tilalmát az állami erdőkben, eltörlik a bükk és a tölgy vágáskorát, a fakitermelés során nem szükséges a vegetációs időre tekintettel lenni, vagyis az erdő lombos állapotban, és jövő tavasszal akár a madárvilág költési idejében is vágható, valamint innentől kezdve szabadrablás következik a tűzifa kapcsán.

Ezek az értelmezések nagy egyetértést és egyben ijedelmet keltettek annak az országnak a társadalmában, ahol a Kormány országfásítási programjának célja Magyarország erdősültségének bővítése. Az Országos Erdészeti Egyesület a lakossági kérdőre vonásra egy közleményt adott ki, amelyben egyebek mellett kifejti:

„(…)Az erdészek a jövőben is számon kérhető felelősségük teljes tudatában, hosszú távra szóló erdőtervek keretei között terveznek meg minden beavatkozást.

Azok valamennyi lépése továbbra is az erdészeti, védett és Natura 2000 területeken emellett a természetvédelmi hatóság folyamatos kontrollja alatt áll.

Ezeken túl, a magyar erdészek szakmaiságát történelmi távlatokban meghatározza, a szervezetén keresztül aktuálisan is kézben tartja a megkérdőjelezhetetlen hitelességű Országos Erdészeti Egyesület.

A jelen feltételek között, az erdőgazdálkodók képesek lesznek a megfelelő időzítéssel kiszolgálni a megnövekedő tűzifa igényeket is – úgy, hogy az a Hazánk egyötödét borító erdők fenntarthatóságát ne veszélyeztesse.

Szakmaiságunkat három évszázad alatt felhalmozott ismeret és tapasztalat, valamint referencia alapozza meg. Az eskünk mellett, ez máshoz nem hasonlítható kötelezettséget jelent.

Az erdésztársadalom nevében kijelentjük, hogy felelőtlen erdészeti beavatkozásoktól semmiképpen sem kell tartani.

Az erdő maga az élet. A jövő erdeiért ma is cselekszünk!” – írja az OEE közleménye.

Mindezek mellett a kiadónk gondozásában lévő A Mi Erdőnk magazin szerkesztőbizottságának elnöke, Dobre-Kecsmár Csaba, az Egeredő Zrt. vezérigazgatója interjút adott a Hír Tv-nek a témában.

A vezérigazgató véleménye szerint a közösségi médiában megjelent cikkek nagyon erős csúsztatásokkal közölnek információkat a témáról, egyben támadólagosan lépnek fel az állami erdészetekkel szemben. Hozzátette:

„Az erdőgazdálkodás egy nagyon szigorúan szabályozott tevékenység, ezeknek a szigorú szabályoknak a betartása – az említett rendeltek kapcsán – sem változik. Továbbra is betartjuk azokat a szabályokat, amelyek az erdők tartamosságát vigyázzák és őrzik, hiszen ezek évszázados hagyományokra nyúlnak vissza”.

A vezérigazgató mindenkit megnyugtatott, hogy jelentős tartalékkal bírnak a hazai erdőállományok. Az erdeink éves növekménye 13 millió köbméter hazánkban, ebből eddig kb. 7 millió köbméter fát hasznosított eddig a magyar erdőgazdálkodás. A fennmaradó rész hozzáférhetőségét könnyíti meg a 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelet, minderre az óriási lakossági tűzifa-kereslet miatt volt szükség.

Dobre-Kecsmár Csaba az interjúban hozzátette, a legnagyobb területi borítottsággal rendelkező fafajunk az akác, ami gyakorlatilag a kitermelést követően azonnal alkalmazható fűtésre, a szóban forgó rendelet pedig éppen az akácerdőknek a kitermelését könnyíti meg, ezért a magyar erdőgazdálkodói szektor elsősorban erre a fafajra koncentrál.  

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Fogadóépület várja a Rám-szakadékba látogatókat

A Visegrádi-hegység egyik frekventált kirándulóhelyén, a Rám-szakadékban információs és elsősegély-központot adott át a területet és a környező erdőket kezelő Pilisi Parkerdő - mondta el az erdőgazdaság szóvivője szerdán az MTI-nek.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.