Back to top

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Juhász Anikó
Juhász Anikó
Fotó: mmg
A Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a jövő évtől érvényes Közös Agrárpolitikáról (KAP) tartott előadásában, kiemelte a magyar Stratégiai Terv állattenyésztést érintő intézkedéseit. Hangsúlyozta, hogy alapvetően nem, csak néhány részletében változik a támogatások rendszere, amelyben a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság kerül előtérbe, a szaktárca pedig nagyobb hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

A termeléshez kötött támogatások közül agrár-ökológiai támogatásokat emelte ki, mint amiben a legelőre alapozott állattartást folytató termelőknek komoly lehetőségeik lesznek.

A KAP II. pillérében pedig a tervek szerint a jelenleg érvényes és áthúzódó agrár-környezetvédelmi, ölkológiai gazdálkodási, genetikai erőforrások megőrzésére vonatkozó programok új kiírása 2025-ben várható. Felhívta a figyelmet, hogy az agro-ökológiaicélú, nem termelő beruházások támogatását, amelyben egyebek mellett a vízgazdálkodási, vízmegőrzési beruházások, például az árkok létesítése vagy tisztítása lesz támogatható. Ugyancsak a stratégiai terv része az állatjólét és a génmegőrzés támogatása is.

Fotó: mmg archív

A fenntarthatósági célok és feltételek nemcsak hangsúlyos elemei, hanem az állattenyésztés jövőjének kulcsai is. Juhász Anikó úgy fogalmazott:

az állattenyésztés nincs könnyű helyzetben, a zömében városlakó nyugati társadalmak nem túl kedvezően ítélik azt meg. Fontos cél velük megismertetni és elfogadtatni a szintén fenntarthatóságra törekvő állattenyésztés helyzetét, nehézségeit.

Bajnok Márta, Juhász Anikó, Kovács-Mesterházy Zoltán és Abonyi Tamás a bonyhádi tanácskozáson
Bajnok Márta, Juhász Anikó, Kovács-Mesterházy Zoltán és Abonyi Tamás a bonyhádi tanácskozáson
Fotó: mmg
A tanácskozás második előadója, Bajnok Márta, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Állattenyésztéstudományi Intézetének egyetemi docense a gyepek javítási és felújítási módszereit mutatta be részletesen. Bajnok Márta is tagja annak a munkacsoportnak, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége hívott életre a magyarországi gyepek állapotának felmérésére. A projektben tavasszal a gazdálkodók önkéntesen kitölthettek egy kérdőívet a saját gyepterületeikkel kapcsolatosan. Ezt követően a munkacsoport helyszíni felméréseket végzett és végez még most is, bár az aszály miatt sok helyen már nincs mit felmérni. Ezzel párhuzamosan

zajlik az adatok kiértékelése, és az ősz folyamán valamennyi önkénes résztvevő a saját gyepeire vonatkozó ajánlásokat kap majd a gyepes szakemberektől.

Beteg állat
Beteg állat
Fotó: mmg
Korunk állategészségügyi kihívásai a szarvasmarhatartásban című előadásában dr. Abonyi Tamás, az országos főállatorvos diagnosztikai munkatársa, riasztó fotók segítségével mutatta be a hallgatóságnak, miért is fontos és közös felelősség a gümőkórmentesség az állattenyésztésben. Ez azonban csak egy példa az úgynevezett bejelentésköteles betegségeknek. A szakember a jól elvégzett vakcinázás fontosságát emelte ki. Mint mondja a megtérülése egy a tízhez, viszont arra kell figyelni, hogy a vakcina dózisát a használati utasítás szerint, az állat tömegét nem alulbecsülve állapítsák meg, különben csak rezisztens kórokozókat hoznak létre és az állatok ugyanúgy megbetegszenek. Egy kérdésre válaszolva a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság vezetője hangsúlyozta, hogy ha a termelő akár egy gazdatárs állatainál egy betegség tüneteit észleli, nem elég őt figyelmeztetni. Az olyan betegségek, mint a gümőkór, a brucellózis, a leukózis vagy a lépfene bejelentése a szakhatóságnak állampolgári kötelesség.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.