A Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a jövő évtől érvényes Közös Agrárpolitikáról (KAP) tartott előadásában, kiemelte a magyar Stratégiai Terv állattenyésztést érintő intézkedéseit. Hangsúlyozta, hogy alapvetően nem, csak néhány részletében változik a támogatások rendszere, amelyben a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság kerül előtérbe, a szaktárca pedig nagyobb hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra.
A KAP II. pillérében pedig a tervek szerint a jelenleg érvényes és áthúzódó agrár-környezetvédelmi, ölkológiai gazdálkodási, genetikai erőforrások megőrzésére vonatkozó programok új kiírása 2025-ben várható. Felhívta a figyelmet, hogy az agro-ökológiaicélú, nem termelő beruházások támogatását, amelyben egyebek mellett a vízgazdálkodási, vízmegőrzési beruházások, például az árkok létesítése vagy tisztítása lesz támogatható. Ugyancsak a stratégiai terv része az állatjólét és a génmegőrzés támogatása is.
A fenntarthatósági célok és feltételek nemcsak hangsúlyos elemei, hanem az állattenyésztés jövőjének kulcsai is. Juhász Anikó úgy fogalmazott:
A tanácskozás második előadója, Bajnok Márta, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Állattenyésztéstudományi Intézetének egyetemi docense a gyepek javítási és felújítási módszereit mutatta be részletesen. Bajnok Márta is tagja annak a munkacsoportnak, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége hívott életre a magyarországi gyepek állapotának felmérésére. A projektben tavasszal a gazdálkodók önkéntesen kitölthettek egy kérdőívet a saját gyepterületeikkel kapcsolatosan. Ezt követően a munkacsoport helyszíni felméréseket végzett és végez még most is, bár az aszály miatt sok helyen már nincs mit felmérni. Ezzel párhuzamosan
Korunk állategészségügyi kihívásai a szarvasmarhatartásban című előadásában dr. Abonyi Tamás, az országos főállatorvos diagnosztikai munkatársa, riasztó fotók segítségével mutatta be a hallgatóságnak, miért is fontos és közös felelősség a gümőkórmentesség az állattenyésztésben. Ez azonban csak egy példa az úgynevezett bejelentésköteles betegségeknek. A szakember a jól elvégzett vakcinázás fontosságát emelte ki. Mint mondja a megtérülése egy a tízhez, viszont arra kell figyelni, hogy a vakcina dózisát a használati utasítás szerint, az állat tömegét nem alulbecsülve állapítsák meg, különben csak rezisztens kórokozókat hoznak létre és az állatok ugyanúgy megbetegszenek. Egy kérdésre válaszolva a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság vezetője hangsúlyozta, hogy ha a termelő akár egy gazdatárs állatainál egy betegség tüneteit észleli, nem elég őt figyelmeztetni. Az olyan betegségek, mint a gümőkór, a brucellózis, a leukózis vagy a lépfene bejelentése a szakhatóságnak állampolgári kötelesség.