A holland paradicsomtermesztők támogatást kérnek

Amíg az energia ára Hollandiában 2015-ig szinte nem változott, idén áprilisban annak már a háromszorosát kellett fizetni, és a gázzal együtt drágul az áram is. Amíg az üvegházas kertészetek tavaly nyár elején a költségeik 20-30%-át fordították az energiára, az év végén már a többszörösét, noha nagyfogyasztóknak számítanak, így kedvezőbb fix árat tudtak érvényesíteni. Az idén pedig már nem is kötöttek fix áras szerződéseket a szolgáltatók a kertészekkel, ha lejárt a szerződésük.

Már tavaly szeptemberben megkongatta a vészharangot a szakmaközi szervezet a megugró gázárak miatt, de a kormány akkor nem lépett. A háború kitörése óta a helyzet annyit változott, hogy a klímaügyi és mezőgazdasági minisztérium átfogó tervet ígért az üvegházas kertészek megmentésére. 

A kertészek szeretnék elérni, hogy a kertészek energiaszerződéseit is a kormány garantálja a bankok helyett, valamint több, és jobban átgondolt támogatásokat kérnek az alternatív energiaforrásokra való átállásra, hogy minél gyorsabban függetlenedhessenek a gáztól.

Eddig közvetlen ártámogatást nem kaptak a kertészek, és nem vezettek be árplafont.

Július 1-jétől azonban az energia áfáját 21-ről 9%-ra csökkentették, és év végéig újra nyitnak két pályázati alapot energiainnovációra, illetve energiahatékonyságot növelő beruházásokra (pl. Led világítás).

Készült gázvédelmi helyreállítási terv Hollandiában, és ha kihirdetik a gázválság legmagasabb fokozatát, akkor némi kártérítésre számíthatnak a kertészek is.

Az energiaválságban szerepet játszik, hogy a hollandiai gázmezőket korábban bezáratták földrengés veszélye miatt, a három széntüzelésű erőműnek pedig fizettek azért, hogy a termelést 35%-on tartsák. Ez utóbbiak ma már 100%-on üzemelnek.

Az üvegházak gázfogyasztása 2,4 milliárd köbméter évenként, szén-dioxid-kibocsátása 4,3 megatonna, és az energiafogyasztás 9,4%-a származott megújuló forrásokból, ami jobb, mint a holland átlag. Hollandiában 20 termálkút működik. A komoly fejlesztéseknek köszönhetően ugyanakkor a termékegységre jutó energiafogyasztás 1990 óta több mint a felére csökkent.

A holland üvegházas kertészet kihívásai közt említette Pápai Edit, hogy az energiaárak növekedése miatt a szállítás is drágul, és jóval többet kell fizetni a termesztéshez szükséges anyagokért is. Az önköltség növekedését pedig nem lehet teljes mértékben áthárítani a vevőkre, az áruházláncok ezért megpróbálnak délebbi országokból olcsóbb paradicsomhoz jutni. Ráadásul az eddig Oroszországba és Ukrajnába szállító országok, mint Marokkó és Izrael is a nyugat-európai piacokat célozzák meg, így csökken a holland kertészek piacai részesedése. Közben sújtja az ágazatot a munkaerőhiány, valamint a barna termésráncosodás vírus felbukkanása is több telepen.

Mindezek következtében már csökkent a paradicsom területe Hollandiában, többen áttértek más növényekre.

A takarékoskodás jegyében kevesebbet világítanak, ami kisebb hozamokat eredményez, a vevőik ezért más beszállítókat is keresnek, ami kedvezhet a magyar kertészeknek is.