Back to top

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

A kutatócsoport megállapította, hogy a városokhoz jobban kötődő denevérfajokra jellemző a viszonylag alacsony frekvenciájú és hosszú időtartamú echolokációs hívás, a kis testméret és a nappali tartózkodási hely megválasztásának rugalmassága.

A vidéki területek növekvő urbanizációja kedvezhet ezeknek a fajoknak, míg a magas hívásfrekvenciával és rövid hívásidővel, valamint specifikus alvóhely-választással rendelkező, viszonylag nagy testű fajok lemaradhatnak - állítja a Global Change Biology című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatócsoport.

Fotó: pixabay.com

Sok vadon élő állat számára a városok szélsőséges élőhelyeket jelentenek, a közvetlen környezetüknél magasabb környezeti hőmérséklettel és az emberek által okozott különféle zavaró tényezőkkel. Ugyanakkor a városok sok lehetőséget is kínálnak a vadon élő állatok számára, például változatos kotorékozási lehetőségeket és kibővült táplálékkínálatot. Egyes denevérfajok például előszeretettel használják az épületeken vagy az épületekben lévő kotorékokat, és a kihasználatlan padlásokon, pincékben vagy elhagyott házakban találnak pihenőhelyet.

Egyes denevérfajok különösen nagy populációs sűrűséget érnek el a városokban, míg vidéken meglehetősen ritkák.

Mitől lesz egy városi denevér városi denevér, és egy vidéki denevér vidéki denevér? Milyen tulajdonságokban különböznek a városi fajok a vidéki fajoktól?

"Különböző indexek segítségével elemeztük a denevérfajok előfordulási adatainak globális adatbázisát a városi területekhez való térbeli közelségük szempontjából, hogy fajonként levezessünk egy városi affinitási értéket" - magyarázza a vezető szerző, Janis Wolf, a Greifswaldi Egyetem doktorjelöltje, akinek a Freie Uiversität Berlin és az IGB professzor Jonathan Jeschke kutatócsoportjában írt MSc-dolgozata képezte a publikáció alapját.

"Különböző mutatókat használtunk arra, hogy megkülönböztessük azokat a fajokat, amelyek inkább a városi területeken élnek, azoktól, amelyek inkább elkerülik azokat. Ezután elemeztük, hogy a fajok mely jellemzői vagy tulajdonságai - például az átlagos testméret, a szárnyak alakja, az echolokációs hívásuk gyakorisága vagy a kotorékválasztás rugalmassága - korrelálnak az adott térbeli preferenciával és életmóddal." - tette hozzá.

A világszerte 356 denevérfaj (a bolygónkon élő 1400 denevérfaj egynegyede) tulajdonságai és térbeli adatai alapján a kutatócsoport meghatározta, hogy az adott faj hajlamos-e a városi vagy a vidéki területekre összpontosítani elterjedését.

"Természetesen a legtöbb denevérfaj egy kontinuum mentén helyezkedik el, amely megkülönbözteti a városlakó denevérfajokat azoktól, amelyek inkább vidéki területeken élnek" - magyarázza Dr. Christian Voigt, a Leibniz-IZW Evolúciós Ökológiai Tanszékének vezetője.

"Azt találtuk, hogy különösen a kisméretű denevérfajok, valamint a viszonylag alacsony frekvenciájú és hosszú időtartamú echolokációs hangokkal rendelkező fajok, amelyek alkalmasak a viszonylag nyílt terekben való táplálkozásra, különösen valószínű, hogy városokban tartózkodnak" - mondja Voigt. A nappali alvóhely megválasztásának rugalmassága ugyancsak előnyösnek tűnik, mivel ez lehetővé teszi a városlakó denevérek számára, hogy az ember által megzavart alvóhelyek között rövid időn belül váltsanak.

Vizsgálatuk során a kutatócsoport különböző módszereket használt a denevérek városi környezet iránti affinitásának leírására.

"Miután többféle módszertani megközelítést teszteltünk a fajok városi affinitásának számszerűsítésére, azt találtuk, hogy az egyszerűbb mutatók ugyanolyan jók, mint az összetettebb mutatók, ezért praktikusabbak, és a jövőbeni vizsgálatokhoz előnyösebb választásnak bizonyulnak" - zárja tanulmányát Dr. Yuval Itescu, az IGB és a Freie Universität Berlin munkatársa.

Ez most lehetővé teszi, hogy a városi rokonságra vonatkozó megfelelő indexeket más állatcsoportokra is alkalmazzák. A szerzők szerint a sikeres és kevésbé sikeres városlakókat jellemző tulajdonságok azonosítása hasznos lehet azon fajok azonosításában, amelyeket a világszerte gyorsan előrehaladó urbanizációs folyamat jobban veszélyeztet, és végső soron lehetővé teszi, hogy ezeket a fajokat a természetvédelmi intézkedések tekintetében prioritásként kezeljék.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

A Kutatók Éjszakája idén is felejthetetlen élmény lesz

Európa-szerte megrendezik a Kutatók Éjszakáját a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Az ingyenes eseménysorozatot idén is szeptember utolsó hétvégéjén, szeptember 30-án tartják és természetesen az agrár kutatóhelyek is várják az érdeklődőket.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.