Back to top

A változatos nagylevelű hárs

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Elsősorban azokat a fajokat helyezik előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban elterelődött róluk a figyelem. A novemberi online szavazáson a három jelölt közül kedvelt díszfáink egyike, a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) kapta a legtöbb voksot, így az akár több száz évig is élő, jól mézelő faj lett 2022 fája.

A tudományos Tilia nemzetségnév eredete vitatott. Általában az ógörög „ptelea” (szil), „ptilon” (szárny) vagy „tilós” (rost, szál) szavakra vezetik vissza, de létezik magyarázat óörmény gyökerekre is. A platyphyllos fajnév viszont egyértelműen széles levelűt jelent.

A tudományos nevekhez hasonlóan, bonyolult és vitatott a magyar hárs szó eredete is.

Feltevések szerint finnugor eredetű, és fakéregre vagy háncsra utal, ami összefügghet azzal, hogy a hársak szalagosan leválasztható kérgét sokáig kötözésre használták.

A hársnemzetség megközelítőleg 20-30 fajt számlál, ám az alacsony fajszám mögött rendkívüli alakgazdagság és a fajok közötti erős hibridizációs képesség áll. Az eredetileg izolált elterjedésű alakokat kertészeti célból sokfelé elterjesztették, és a kultúrában is számos köztes alak jött létre.

Számára kedvező körülmények között a nagylevelű hárs hosszú (200-300 év) életű fa, és jó termőhelyen 35-40 méter magasra is nőhet, hosszú, ágtiszta törzset nevelve. Sziklás talajokon viszont gyakran csak 10-15 méter magas, növekedése pedig szabálytalanabb.

A többi hársfajhoz hasonlóan tuskóról kimeríthetetlenül sarjadzó növény, akár a földet érő ágai is legyökeresedhetnek.

Síkvidéken és a településeken általában ültetett példányait láthatjuk
Síkvidéken és a településeken általában ültetett példányait láthatjuk
Kérge sokáig sima, majd idősebb korára hosszirányban repedezett, szürkés- vagy feketésbarna. A vessző kissé zegzugos, váltakozó állású rügyekkel, a hajtás felszíne olajzöld, barnás, egyes alakokon vöröses, kezdetben általában egyszerű szőrökkel borított, amely gyakran tartósan megmarad. A kerekded levelek kissé részaránytalanok, szíves vállúak, hosszú nyelűek, a levéllemez 6-12 centiméter hosszú. A levélfonákon a harmadrendű erek erőteljesek, feltűnően kiemelkednek, az érzugok szőrösek. A levélszél élesen fűrészes. A virágok 2-5, esetenként 7 tagú álernyőkben nyílnak, amelyek virágzati tengelye a hosszának kb. felén összenőtt a kapcsolódó murvalevéllel, ami később a terméságazat repítőkészülékeként szolgál.

Kiváló méhlegelő

A virágok 2-7 tagú álernyőkben nyílnak
A virágok 2-7 tagú álernyőkben nyílnak
A hársak ültetéséről már a középkori kolostorkerteket bemutató krónikákban említést tettek. Mátyás király korában kifejezetten díszfaként ültették templomkertekbe, udvarházakba, kastélyparkokba is, illetve utak mentén fásítás céljából. A fa szépsége főként szabad állásban érvényesül, a nagyvárosok páraszegény, szennyezett levegőjét nem viseli el. A fafaj kiváló méhlegelő. A hársméz intenzív illatú, flavonoidokban gazdag, emiatt alkalmas felső légúti betegségek, alvászavar enyhítésére, illetve görcsoldó hatása is van. A hárs a középkor szent fája volt, jól faragható puha fájából templomi szobrokat is készítettek.

A lágyan illatos, sárgásfehér virágok június elején nyílnak, bennük a porzók hosszabbak a szirmoknál, amelyek tövében nincs mézfejtő. A termés 7-10 milliméter átmérőjű, molyhos, vastag falú, felületén négy-öt feltűnő bordával.

Molyhos, vastag falú termése bordázott
Molyhos, vastag falú termése bordázott
A nagylevelű hárs szubmediterrán-szub-atlanti jellegű közép-európai faj. Magyarországon főleg a középhegységekben él, a dombvidékeken csak elszórtan, míg a síkságokon többnyire ültetett példányait láthatjuk. Ahogy az elterjedési terület egészére, hazánkra is igaz a megállapítás, hogy a széles körű erdészeti-kertészeti alkalmazás miatt aligha tisztázható pontosan az eredeti elterjedése.

Viszonylag szárazságtűrő, inkább mészkedvelő faj, a legnedvesebb és legszárazabb szélsőségek kivételével gyakorlatilag bármilyen erdőtársulásban előfordulhat.

Jelentős (természetes) elegyarányt, vagy akár uralkodó szerepet főleg hegyvidéki, sziklai élőhelyeken (szurdok-, törmeléklejtő és sziklaerdők) érhet el, ahol társulást alkothat hasonló ökológiai stratégiájú fajokkal (pl. virágos és magas kőris, korai, hegyi és mezei juhar, mezei és hegyi szil). A faj kitűnően alkalmazható árnyaló szint létrehozására másodlagos erdőkben. Települések környezetében gyakran a városi fásításokból kivadulva jelenik meg, sokszor olyan területeken is, ahol egyébként nem őshonos.

A faj nagyon változatos, a közép-európai területeken általában öt alfaját különböztetik meg, amelyek két nagyobb csoportra bonthatók. Az alfajokat nehéz megkülönböztetni, meghatározásukra csak a nagyobb fák virágzó-termő hajtásai alkalmasak.

A kerekded levelek szíves vállúak, hosszú nyelűek
A kerekded levelek szíves vállúak, hosszú nyelűek

Fotók: Korda Márton és Vigh Ilona

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően - közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából.

Victoria Beckham egy videóban fedte fel férjének, Davidnek a meglepő szenvedélyét

Victoria Beckham divattervező megosztott az Instagramon egy videót, amelyben az egykori labdarúgó látható, amint az általa tartott méheket gondozza a cotswoldsi vidéki otthonukban. A brit Vogue magazin is beszámolt arról, hogy David Beckham méhész lesz és felhívták a figyelmet arra is, hogy a házaspár öltözködésében és megjelenésében is igazodnak új szenvedélyükhöz.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Egy kezdő méhész naplója: az első hét

Emlékszem, kisgyermekként a konyhakertben állandó vendégeink voltak a méhek, a házunk előtt álló cseresznyefa szinte zsongott virágzáskor. Azt is hamar megtanultam, hogy amikor elmegyek akácvirágot enni, először nézzek a mélyére, mert szinte biztos, hogy lesz benne valami. Maci méz mindig volt otthon, később a munkahelyemen is tartottam belőle.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.