Back to top

A giliszták részben képesek lehetnek kiváltani a szintetikus műtrágyák használatát

A Dublini Egyetem kutatója, Olaf Schmidt professzor, német és kínai kollégáival a Soil Biology and Biochemistry szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban a földigilisztáknak a növények tápanyagfelvétele szempontjából eddig ismeretlen hasznos tulajdonságait ismerték fel.

A giliszták valószínűleg közvetlenül szállítják a nitrogént a növényeknek.
A giliszták valószínűleg közvetlenül szállítják a nitrogént a növényeknek.
Fotó: Wikimedia
Az eredményekből arra következtetnek a kutatók, hogy a talaj nitrogénciklusában egy korábban nem ismert kapcsolat található, amelyben a giliszták, aktivitásuk által, gyorsan gazdagítják a talajt és a növényeket a nyálkahártyájukban kiválasztott nitrogén révén. A talajban élő állatok, például a giliszták szerepét a tápanyag-ciklusban hagyományosan előnyösnek, de közvetettnek, lassúnak és kumulatívnak tekinteték eddig. Kísérletek azonban azt mutatják, hogy a nitrogén és a szén mozgása az élő talajállatokból a növényekbe rendkívül gyors lehet.

Laboratóriumi és szántóföldi körülmények között a kutatócsoport stabil izotóp módszerrel nyomon követte a földigilisztákból a talajba, a búzanövényekben és a levéltetvekbe történő tápanyagátvitelt.

Azt tapasztalták, hogy a földigilisztákból származó nitrogént a levéltetvekben laboratóriumi körülmények között mindössze két óra, szabadföldi körülmények között 24 óra elteltével jelent meg.

A kutatókat meglepte, hogy a gilisztákból származó nitrogén milyen gyorsan mozog a talajon, a gyökereken át a növényekbe és a növényi nedvvel táplálkozó rovarokba.

A kutatás eredményeként kijelenthető, hogy a giliszták valószínűleg közvetlenül szállítják a nitrogént a növényeknek és pontosan akkor teszik ezt, amikor a növényeknek a legnagyobb szükségük van rá, mert mind a giliszta tevékenysége, mind a termésnövekedés szinkronban van a környezeti tényezőkkel, főleg a hőmérséklettel és a nedvességgel.

A giliszta nem tud minden ásványi és szerves trágyát felváltani, de természetes tápanyag-utánpótlásként való teljes felhasználásuk részben ellensúlyozhatja a műtrágyák használatát és költségeit.

Forrás: 
ucd.ie

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.