Back to top

Élőhely létrehozása nélkül a fácánnak lőttek

Napjainkban is a fácán az egyik legfontosabb apróvadunk, azonban sajnos mégis szembe kell néznünk a ténnyel, hogy a XXI. századi élőhely-átalakulás és az intenzív mezőgazdasági munkák ellehetetlenítették a fácán élőhelyét. Az elmúlt évtizedekben nem véletlenül estek permanens módon a terítékadatok, így napjainkra a fácánvadászat a vad állomány helyett a tenyésztésen alapul.

Élőhely létrehozása nélkül a fácánnak lőttek | MMG

 

Tisztában van ezzel a nógrádmegyeri Verbói család is, akik közel 20 évvel ezelőtt létrehozták a Megyervad Kft.-t, amelynek égisze alatt fácánnevelést és vadásztatást folytatnak. A vásárolt naposcsibéket korosztályonként elkülönítve három istállóban tartják. Két istállóban légbefúvással biztosítják a madaraknak szükséges hőmérsékletet, párásító berendezéssel pedig a páratartalmat. A harmadik épületben egy régi megoldással, fekvő kéménnyel fűtik fel az alacsonyabb belmagasságú helyiséget. Mindegyik istálló alját jó 10 cm vastagságban szalmával bélelik, ez melegen is tartja a madarakat, ugyanakkor nem okoz sérüléseket.

Fotó: Bokor Ádám
Az általában májusban érkező naposcsibéknek magas fehérjetartalmú indítótápot adnak egészen 4-6 hetes korukig, de a madarak fejlettségével egyenes arányban folyamatosan csökkentik a fehérjekoncentrációt.

A madarakat hathetes korukban, június közepén-végén két területrészen helyezik ki azokra a változatos növénykultúrájú vadföldekre, ahol csak minimális rovarölő szerrel permeteznek, de a biztonság érdekében a madarak a kihelyezés előtt gyomorvédő vitamint kapnak.

A ragadozógyérítés elengedhetetlen

A kihelyezés előtt és után elengedhetetlen a ragadozókontroll a területen. A Megyervad Kft.-nél csapdáznak és kotorékoznak is a fegyveres gyérítés mellett, azonban az állományból így is kisebb-nagyobb mértékben vámot szed a dúvad. Az istállókban is előfordul a mortalitás a nevelt madarak között, de nagy általánosságban 4 százalékos szinten tudják tartani az elhullást.

A területek vadeltartó képessége 12-15 ezer, illetve 8-10 ezer madár kihelyezését teszi lehetővé.

A kihelyezett mennyiség a már márciusban lekötött vadászatoktól függ, vagyis hogy a fácán vadászati idényében, októbertől február végéig mennyi bel- és külföldi csoport érkezik Verbóiékhoz. A fácánvadászatok mellett egy másfél hektáros területen lehetőség adódik vadkacsa vadászatára is, de bérvadászat útján a nagyvad vadászata is lehetséges.

Közös erővel az élőhelyért

Az infláció, mint mindenre, természetesen a vadtenyésztésre is kihatással van. A folyamatos takarmányár- és üzemanyagár-növekedés begyűrűzik a tojás és a naposcsibe árába, ami végül szerződéskötéskor megjelenik a vadászati árakba is. A Verbói család ennek ellenére szerencsésnek mondhatja magát, külföldi vendégköre igényli a prémium vadászati szolgáltatásokat, még a magasabb árak ellenére is. Vendéglátóm szerint tehát financiális oldalról továbbra is eladható a hazai fácánvadászat, de már csak kizárólagosan a tenyésztésre alapozott, kihelyezett állománnyal.

A vad fácánállományt ellenben minimális vadászati nyomással kellene kezelni, és inkább megfelelő élőhelyet kellene teremteni számára.

Ehhez manapság több támogatási konstrukció is elérhető, amelyeknek feltétele a kevesebb vegyszerhasználat, a szegélyek meghagyása, más kultúrákkal való bevetése – a gazdák azonban nem élnek ezekkel a lehetőségekkel. Márpedig elegendő rovarfehérje, valamint búvó- és fészkelőhely nélkül a fácánállomány képtelen a megerősödésre.

– Azokon a területek, ahol jelentősebb mértékben megfogyatkozott a fácán, ott a vadászatra jogosultnak egyeztetnie kellene a gazdákkal, hogy milyen közös megállapodással lehetne az apróvadnak megfelelő életfeltételeket létrehozni úgy, hogy az a gazda számára is megérje. A kialakított apróvadbarát környezetbe kihelyezett fácánok – megfelelő ragadozóapasztás mellett – a következő években már a terület törzsállományát képezhetik. Nálunk ez bevált, miért ne válhatna be máshol is, minden csak kommunikáció és megegyezés kérdése – véli Verbói Gábor.

Fotó: OJK

Annyi egyelőre bizonyos, hogy miként a vadászok a vaddisznót mindenki nagyvadjának tekintik, úgy apróvad esetében ez a fácánra is igaz. Ebből kiindulva vélhetően a fácánra nem jut az a sors, mint a hazánkban őshonos szürke fogolyra, amelynek természetes állománya napjainkra drasztikus mértékben lecsökkent. Mindenesetre a fácánnak is szüksége van a számára megfelelő élőhelyek megteremtésére, máskülönben, ahogy a fogoly esetében is, a természetes szaporulat, vagyis az igazai vadfácán vadászatáról le kell mondanunk, és csak a kihelyezett madarak vadászata marad a jövő vadászgenerációjának.

A teljes cikket a Kistermelők Lapja szeptemberi számában olvashatják!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

A gépi látás javíthatja a tojásszámlálás pontosságát

A gépi látástechnológia segíthet a tojásiparnak leküzdeni azokat a problémákat, amelyek nehezítik a pontos számlálást.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Izgalmas videósorozatban mutatják be munkájukat az ELTE etológusai

A kutyák, malacok és gyerekek kutatását bemutató filmsorozattal jelentkeztek az ELTE Etológia tanszék kutatói.

Négy országban is értékesítették az illegális lóhúst

Illegális vágásból származó lóhús engedély nélküli értékesítése és ennek segítése miatt előállítottak 41 embert Spanyolországban, a húst a spanyol piac mellett Belgiumban, Németországban és Olaszországban értékesítették - közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) csütörtökön.

Az UNESCO szellemi kulturális örökség része lett a lipicai lótenyésztés

A lipicai lótenyésztés hagyománya szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.