"Sörpálinka" - sörből is készül párlat

Így készül a sör…

A sör négy alapanyagból készülhet: víz, maláta, komló, élesztő. A víz adott a sörgyárban a maláta Szlovákiából, Dunaszerdahelyről érkezik. A komló pedig Segesvárról kerül ide már pelletesített formában.

A gyártás megkezdésekor először roppantják a malátát, nem darálják, vagy őrlik, mert lényeges hogy a külső héj egyben maradjon, mivel ez a szűrési folyamatban játszik majd fontos szerepet.

A második lépés a cefrézés, ekkor a roppantott malátát vízzel keverik össze, majd 82 fokig lépcsőzetesen melegítik. A malátában lévő enzimek a keményítőt cukorrá alakítják, az élesztő később ebből készít majd alkoholt.
A következő lépés a szűrés, a maláta szilárd anyagai leülepszenek a tartály aljára, és természetes szűrőként funkcionálnak. Cél, hogy a léből minél több szilárd részecskét lehessen kiszűrni, annál tartósabb lesz a sör. A szűrés után a lé megy a komlóforralóba, a törköly néhány átmosás után állati takarmányként hasznosul.

A komló keserűséget és aromaanyagokat ad a léhez a 98 fokon végrehajtott folyamat során, mely 1-1,5 órán át tart. A komló tartósítja is a sört, mert antibakteriális hatású.

A komlóforralás után kivonják a megmaradt komlót a léből egy örvénykádban. Nem sokat kell kivonni belőle, mert e 2000 liternyi léhez 1,5-2 kg komlópellet kerül csak a folyamat elején.
Ezután lehűtik az oldatot és hozzáadják az élesztőt, majd az erjesztés következik. Ez az egyenként 40 000 literes erjesztő tartályokban zajlik, melyekből 20 darab van a gyárban. Tartályonként 32 000 liter sörlé található, ezeket nem teszik tele, a habzás és gázfejlődés miatt.

Korábban kovaföldes szűrést alkalmaztak a gyárban, ez azonban csak pár hetes eltarthatóságot biztosított, mert maradhattak a lében mikrobák. 2016. óta egy mikromembrán-szűrőt alkalmaznak, mellyel 96 százalékosan kiszűrhetők a mikróbák a sörből, ezzel 1-1,5 éves tartósság érhető el.
Van szűretlen sörük is, ami nem esik át ezen a folyamaton, ezért ennek rövid az eltarthatósági ideje, hűtve és fénytől védve kell tárolni, ezért az üvegen egy papírtasak is van még. Ennek híján a palackban folytatódna az erjedés, ami a palackok felrobbanását is okozhatná. A gyümölcsös sörök esetén a kész sörhöz kerül a málna-, vagy áfonyalé.

A szűrés után egy automata gépsor emberi beavatkozás nélkül, de ellenőrzés mellett tölti az üvegeket és a dobozokat.

…majd a sörből párlat is lehet

Egy üvegnyi Csíki sörpárlat elkészítéséhez egy rekeszt sör szükséges. Ez nem melléktermékből, elő-, vagy utótöltésből készül, hanem a jó minőségű párlat érdekében jó minőségű sört kell lepárolni. Így jól visszaadja a maláta aromáját.
A sörpárlat a sör lepárlásával nyert párlat, melyet a felhasznált sör illata jellemez. Az Európai Unióban legalább 38% alkoholtartalommal palackozzák.
A megfelelő minőségű sörpárlat előállításában fontos szerepet játszanak az alapanyagok. Fontos a maláta összetétele. A sörlé készítésekor pilseni (világos) malátát és karamellmalátát, valamint müncheni típusú (sötét) malátát használnak fel. A karamell- és müncheni maláta karakteresebbé teszi a sört, és ez fontos a párlat ízének, illatának kialakításakor is..

A sör készítése során felső erjesztésű élesztőt adnak a sörléhez. Felső erjesztésű élesztők esetében magasabb hőfokon történik az erjesztés, ezért aromában gazdagabb lesz a sör, és ezáltal a párlat is. Az élesztőt csak a lepárlás előtt szokás elvenni a sörléből az aroma-anyagok megfelelő kialakulása érdekében.

Az ászokolás (utóérlelés) a sörpárlat készítésénél rövidebb ideig tart, ugyanis ilyenkor nem cél a szén-dioxid mennyiségének a növelése. Az erjedés során így is keletkezik szén-dioxid, de a lepárlásnál habzásgátló anyagok hozzáadásával gátolják a túlzott habosodást.
A jó sörpárlat teljesen átlátszó, tükrös, semmilyen úszó részeket nem tartalmaz, ami más párlatoknál is követelmény, viszont a hordóban vagy egyéb módon érlelt típusok színe eltér világosabbtól a mélyebb sárgáig. A sörpárlatot 16-19 °C-ra hűtve ideális fogyasztani.