De nemcsak az aszály, hanem az infláció, a költségek rendkívüli növekedése, és végül, de nem utolsó sorban, a KAP jövőre életbe lépő új feltételrendszerének a nem ismerete is megnehezíti a gazdálkodók számára a jövő év megtervezését. Hagyományos eszközökkel nem enyhíthetők a problémák, de a MOSZ már megosztotta erre vonatkozó javaslatait a kormányzattal. Négy alföldi megye TESZÖV-elnökét kérdeztük a problémákról.
Három kérdést tettünk fel a megyei elnököknek. 1. Hogyan élik meg ezt a rendkívüli aszályt? 2. Pénzügyi-gazdálkodási szempontból hogyan tudnak tervezni a jövő évre? 3. Hogyan terveznek, ha a KAP új feltételrendszerét még nem lehet ismerni?
Akiket kérdeztünk: Mészáros Pétert, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnököt, Békési Imrét, Hajdú-Bihar megyei elnököt, Bokor Sándort, Békés megyei elnököt és Túróczi Jánost, Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnököt.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Mészáros Péter nemcsak a megyei TESZÖV elnöke, hanem egyben a MOSZ egyik alelnöke. Azzal kezdte válaszát, hogy a megye általános domborzati, talaj- és más adottságait figyelembe véve az itteni gazdálkodók kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkeznek. Ez alól az általános megállapítás alól kivételt képeznek a folyóvölgyek (Sajó, Hernád, a Tisza egy rövid szakasza, Bodrog, Bódva) és a dél-borsodi területek, ahol jobbak az adottságok.
Ezt azért is hangsúlyozta Mészáros Péter, mert ezeken a területeken a megyei átlagnál nagyobb összeget fektettek az agrotechnikába, a gazdálkodásba, ennek ellenére éppen itt a legnagyobb a terméskiesés.
Összességében a megyei gazdák szerényen teljesítettek, mivel kalászos gabonából a korábbi évek átlagának alig 50-60 százalékát tudták betakarítani. Még a repce esetében sem lettek jobbak az eredmények. Az őszi vetésű növényekkel óvatosan terveznek, mert az látszik, hogy nagyon sok helyen például a kukorica betakarítása elmarad, mert nem hozott termést. A dél-borsodi földeken sem ritkaság a fejletlen, alig térdig érő kukoricaültetvény. A napraforgónál szintén jelentős a terméskiesés. Mindez előrevetíti, hogy az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok takarmányellátása veszélybe kerül. A kukoricát több helyen silózzák, de rendkívül szerény eredményekkel, ami komoly veszély az állattartók számára, fogalmazott az elnök.
Az elmaradt gabona-, kukorica- és napraforgótermés akkora bevételkiesés, hogy a jövő évi gazdálkodás pénzügyi forrásait is veszélyezteti.
Több cégnél már nem a gazdálkodás stabilitásáról van szó, hanem arról, hogy egyáltalán sikerül-e túlélniük 2022 negatív hatásait.
Már a magánvagyon és a cégvagyon összemosása is megjelent a bankok közreműködésével, ami komoly pénzügyi problémát okozhat a cégek számára. A bevételek elmaradása a pénzügyi szektor fokozott részvételét igényli a jövő évi gazdálkodás megalapozásában. Az egyre növekvő kamatlábak, a szigorú, feszes, és immár tartalék nélküli pénzügyi gazdálkodás egyre több cégnek okoz komoly problémát.
Mészáros Péter hozzátette, hogy azoknál a cégeknél, amelyek nem a folyó évi gazdálkodásban használták fel a támogatásokat, lehet pénzügyi tartalék, de ezek a tartalékok sem biztos, hogy elegendőek lesznek tevékenységük finanszírozásához. Az inputanyag- és energiadrágulás és az infláció hatására ezek a tartalékok gyorsan elolvadnak. Az amúgy is takarékos gazdálkodás ellenére a műtrágya- és a növényvédelmi költségek további csökkentésére lesz szükség, mivel a hektáronkénti költségek növekedését a terményárak megduplázódása sem kompenzálja.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az állattenyésztés is jelentős, bár néhány nagyobb húsmarha-, tejelőszarvasmarha-, baromfi- és sertéstartó cégen kívül kevesen foglalkoznak vele. Csak azok foglalkoznak állattenyésztéssel, akiknek jelentős termőterülete van a takarmány megtermelésére. A mezőgazdaság gyenge eredményei természetesen az állattartóknál is éreztetik hatásukat, különösen ott, ahol az abraktakarmányt maguknak termelik. Szerencsére az agrártárca megengedte a kukorica silózását, de emiatt nagy hiány lesz szemestakarmányból – és ha nagy a hiány, akkor az árak az égbe szöknek.
Ami az új KAP életbe léptetését illeti, az elnök úgy véli, hogy a mostani helyzet miatt nem lesz annyira szigorú az új rendszer, mint eddigi ismereteink alapján vártuk. Van egy folyamatos feltételrendszer-változás, ami a növényvédőszer-használatra, a környezeti értékek megóvására és az egészségesebb élelmiszer-előállításra vonatkozik. Ezért mindenkinek újra kell gondolnia eddigi terveit, stratégiáját, és újra kell gombolnia a pénzügyi kabátot, mondta végezetül Mészáros Péter.
|
Az időjárás alapján az év első felére nézve egyértelműen két részre lehet osztani az országot, jelentette ki Csősz Tibor, a MOSZ tanácsosa. Az év második felére csökkenni látszik a különbség – de, sajnos, rossz irányba. Előjelek már tavasz elején voltak: három év számai támasztják alá, hogy az idei évnek gyengébben indulhattak neki a tavaly őszi vetések. Ennek ellenére, ha mindenhová érkezett volna csapadék, akkor – mint a dél- és nyugat-dunántúli gabonaeredmények mutatják – abszolút jó évet könyvelhetett volna el az ország. Bár a repce eredménye még akkor sem adott volna okot az elégedettségre. Hazánk jelentős területén egyre csökken a repce létjogosultsága, ami nemcsak az időjárás rovására írható, hanem a termesztés egyéb körülményeire is. További nagy probléma, hogy a jobb eredményből származó bevételeket az előkalkulációk szerint teljes mértékben felemészti a költségek növekedése, amivel ma szembesülni vagyunk kénytelenek az inputok piacán. Keresni kell az olyan költségelemet, aminek az ára csak duplájára nőtt a tavalyinak. El lehet képzelni, hogy milyen helyzetbe kerültek az alföldi gazdák, akiknek fele annyi termése lett, mint nyugat-magyarországi társaiknak, mondta a tanácsos. A jelek azt mutatják, hogy az őszi betakarítás még a nyárinál is gyengébb számokat eredményezhet. Tény, hogy a kukorica termésátlaga óriási intervallumok között mozgott eddig is. 2012-ben 4 t/ha volt, míg 2016-ban 8,6 t/ha. Klímánknak köszönhetően ez aligha változik – de félő, hogy hamarosan még a 10 évvel ezelőtti hozamot sem tudjuk elérni. Mára az egyik legegyszerűbb termelési szerkezet terjedt el a termesztett fajokat illetően, ami évtizedes folyamat eredménye. Az alkalmazkodási kényszer ezen változtatni fog. Ha a termelők a növényfajon nem akarnak változtatni, életbe vágó lehet a megfelelő fajtaválasztás, egyéb esetben meg olyan új fajok beépítése a technológiába, amelyeket adaptációs képességük alkalmassá tesz rá, hogy hazánkban eredményesen termesszék őket. Ez nem megy egyik napról a másikra, de minél előbb dönteni kell. És ez csak a termelés egyik alkotóeleme, a többi alkotóelem át- vagy újragondolására is szükség lehet, jelentette ki Csősz Tibor. Mindezt úgy kell megtenni, hogy egyelőre még azt sem tudja a termelő, hogy milyen szabályok lesznek érvényesek a következő években a januárban induló új KAP kapcsán, és heteken belül indulnia kellene az őszi növények munkálatainak. A kármentő intézkedések hatékonysága egyelőre kérdéses, mint például a rendkívüli vízigény újra engedélyezésének a lehetetlensége, ami hetek óta nem megoldott probléma, de azt hiszem mára már nincs is rá szükség, mert már nincs mit megmenteni, fogalmazott a tanácsos. Az alapoktól, a helyi adottságokból kell kiindulni. Meg kell vizsgálni, hogy hol és milyen lehetőség van arra, hogy a lehető leggyorsabban javítani lehessen a talajok vízháztartását. Megállítani, illetve javítani a talajvíz szintjén, aminek a csökkenését jelentik az egész ország területéről. Az EU egyik célja például az, hogy 25 ezer kilométeren visszaállítsuk az európai folyók természetes áramlását 2030-ra. Ezzel főbb folyóink nagyobb szakaszait lehetne rehabilitálni. A nemzetközi vízgazdálkodási programok eddigi eredményeit fel kellene használni a lehető legtöbb mezőgazdasági területünkön. Szakmai döntések alapján komplex rendszert kell kidolgozni a vízhasználatra. Ezek hosszú távú projektek, és a gazdatársadalom jövője érdekében kormányzati szinten kellene felvállalni a rendszer kidolgozását, még ha azonnali eredményeket nem is lehet felmutatni vele. Csakhogy ezeken a területeken egyelőre nem látszik előrelépés, zárta mondandóját Csősz Tibor. |
Hajdú-Bihar megye
Békési Imre, a helyi TESZÖV elnöke a megyében kialakult aszályról azt mondta, hogy tavaly május óta nem volt csapadék: „A természet elzárta a csapot, és csak az öntözött területeken nincs teljes katasztrófa.”
A megyében a kukorica szenvedte meg leginkább a vízhiányt, még ahol öntöztek, ott is csak fele termést tudnak betakarítani. A kukorica silózásával mentik, ami menthető, de még az is energiaszegény, gyenge a beltartalma, az állatoknak nem megfelelő takarmány. Már megjelent a megyében az ukrán kukorica, ami segít az állattartókon – de csak addig, amíg a megduplázódott kukoricaárat meg tudják fizetni.
Rossz hír, hogy a megye kisebb állattartói közül többen megkezdték az állomány levágását. Az elnök cégénél tavaly a PRRS-mentesítés miatt kellett az állatokat kényszervágni, de ilyen takarmányárak mellett az októberre tervezett újratelepítést kénytelenek elhalasztani. A legelők kisültek, így a húsmarhaállománynak sincs elegendő tápláléka. A borjakat korábban leválasztották, hogy legalább az anyák kondícióját ne gyengítsék.
„Keserves időszak elé nézünk” – fogalmazott az elnök.
Ilyen körülmények között csak a lendület hajtja a gazdálkodókat, jelentette ki Békési Imre. A földet meg kell művelni, az állatokat, az embereket nem lehet magukra hagyni. De az inputanyagok (műtrágya, növényvédő szer, talajjavító biotermékek) ára, az energia (gáz, villany) ára, a víz ára, az üzemanyag ára, a munkabér költsége mind az égbe szökött, és az aszály miatt az idei pénzügyi tervek tarthatatlanná váltak.
Az öntözött területre elhasznált víz után iszonyatosan magas vízdíjat és áramdíjat kell fizetni, és olyan pluszköltségek is felmerülnek, amikre korábban nem is gondoltak. Ilyen például a vad- és a madárkár: a vad sem talál vizet és élelmet, csak a szántóföldeken.
A munkaerőhelyzet sem rózsás. A megyében egyre több ipari telepet létesítenek, ahová a magasabb fizetéssel könnyen elcsábítják a munkaerőt. Ráadásul olyan megszorító kormányrendeletek születtek, amik tovább nyomorítják a gazdálkodókat: lásd a cégautókra vonatkozó magasabb üzemanyagdíj és a vízdíj megemelése.
Az új KAP-szabályok életbe léptetésével kapcsolatban az elnök elmondta, hogy nagy a bizonytalanság a gazdálkodók körében, mert a végleges rendeletek még mindig nem jelentek meg. Szívesen meghallgatnának egy iránymutató előadást, ahol elmondják, hogy mi várható jövőre, mert anélkül sem őszre, sem a jövő évre nem lehet tervezni. Márpedig tervezni kell, mert az őszi kultúrákat el kell vetni. A gazdálkodók munkáját megkönnyítené például, ha az állam átvállalná a vetőmagok utáni jogdíj kifizetését, és szükség volna egy kedvezményes hitelprogramra, mert az elnök szerint anélkül tömegesen felhagynak tevékenységükkel az agrárcégek.
Békés megye
Bokor Sándor megyei TESZÖV-elnök az aszállyal kapcsolatban azt mondta, hogy ilyet még nem láttak a megyében. Lassan egy éve tart a csapadékszegény időszak. A megye területének nagy részén a szokásos 600 milliméter helyett 100 milliméter csapadék hullott hét hónap alatt, amit állat és növény egyaránt megsínylett.
Összességében elmondható, hogy a megyében – egy-egy kisebb terület kivételével – tragikus hozamok születtek.
Őszi búzából 3,2 tonna/hektár átlagterméssel számolhatnak, míg a kukorica
50 százaléka megsemmisült. A napraforgónál is nagyok a bajok, itt jó esetben fél termés várható – nem beszélve az alacsony olajtartalomról.
Békés megyében találhatók a legértékesebb, legjobb minőségű talajok, és egyes növényi kultúrák 10 százaléka ott szokott megteremni. Búzából, kukoricából mindig jó, sokszor kiváló terméseredmények születnek, de idén nem ez a helyzet, olyannyira nem, hogy még az országos eredményeket is jelentősen lerontja.
A gazdálkodásban az a legnagyobb gond, hogy elszabadultak idén a költségek, fogalmazott Bokor Sándor. Elnöktársaihoz hasonlóan ő is sorolta: műtrágya, növényvédő szer, gázolaj, vetőmag – mindegyiknek az ára jelentősen megemelkedett, miközben a hozamok megfeleződtek. Hiába jobbak a felvásárlási árak, így sem pótolják a kiesést. A jelenlegi árak mellett kilátástalan az őszi munkálatokra készülni. Óriási gond lesz a cégek működésének a finanszírozása.
Az állattenyésztés is nagy bajban van a megyében. Szenvednek a magas inputanyagáraktól és a többi költség drasztikus növekedésétől.
Az állatállomány csökkenni fog minden ágazatban, és senki nem gondolkodik növekedésben, mert nincs hozzá takarmány-alapanyag a megyében.
Ugyancsak nehéz a takarmánygyártók helyzete. Sokan tönkre fognak menni, egyrészt, mert nem tudnak megfelelő áron takarmányt adni az állattartóknak, másrészt mert az állatállomány kisebb lesz.
A jövő évi kilátások sem derűsek. Ilyen helyzetben még nem voltak a gazdálkodók, hogy ne tudnák, mit vessenek ősszel. A kérdés az, felmerül-e olyan körülmény, ami miatt érdemes lesz akár őszi búzába, akár repcébe fektetni? A talajok csontszárazak, a talaj-előkészítés pedig igen sokba kerül, mert a talajok víztartalma egyenlő a nullával.
Ilyen infláció mellett minden költségtényezőre oda kell figyelni, és az már biztos, hogy béremelésre nem lesz forrás, mondta végezetül Bokor Sándor.
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Túróczi János, a megyei TESZÖV elnöke, egyben a MOSZ ellenőrző bizottságának az elnöke. Mint elmondta, Szolnok megyében is kritikus volt a csapadék mennyisége, sok helyen még a 100 millimétert sem érte el az összege az utóbbi hét hónapban. Ez a terméseredményeken is meglátszik. Búzából a fél termést takarították be.
Az elnök cibakházi cége tavaly 8,2 tonnás hektáronkénti átlagot aratott le, de idén a tavalyihoz hasonló feltételek biztosítása ellenére is csak 4,4 tonna lett az átlag.
Leginkább a kukoricavetések szenvedték meg az időjárást, még az öntözött táblákon sem lesz több fél termésnél. Viszont ahol nem tudtak öntözni, ott a nullához közelít a betakarítható termés. Silóból 35-40 tonnát szoktak betakarítani, de jelen pillanatban hektáronként 10 tonnás átlagnál tartanak, vagyis az elvárt mennyiség negyedénél. A napraforgó deszikkálása és betakarítása még hátra van, de annál is kritikus a helyzet: 3,5 tonna helyett 2 tonna termést várnak – öntözött területekről. Megyei szinten viszont 1-1,5 tonna/hektár átlagtermés várható.
A rendkívüli hőstressz igen nagy kárt okozott a hibridkukorica-állományokban, emiatt a vetőmagtermesztés terméskiesése is 30-35 százalékos lesz. Az öntözéssel kapcsolatban az elnök megjegyezte, hogy egyes régiókban már az öntözésre használható víz mennyiségét is korlátozzák.
A megye állattartói közül sokan gondolkodnak az állomány levágásán, mert nem tudnak takarmányt biztosítani nekik.
Minden gazdálkodónak eltérő a helyzete. A gazdaságok egy részének van pénzügyi tartaléka, de sok olyan is van, amelyik beruházás miatt kiköltekezett.
Az árbevétel drasztikusan csökkenni fog, amire csak takarékoskodással lehet felkészülni. Fájó, de bizonyos beruházások megkezdését el kell halasztani, mert ha nem így tesznek, akkor nagy csalódás érheti őket. Ugyan lehetővé tették a hitelmoratórium igénybe vételét, de az nem segít érdemben a gazdálkodóknak, mert akkor kamatostul kell visszafizetni a hitelt. Ha prolongáljuk a problémákat, megesszük a jövőt. Minden cégnek új, többváltozós stratégiai tervet kell készítenie, a legrosszabbra is készülniük kell a túlélés érdekében, fogalmazott az elnök.
A KAP új támogatási rendszerének hatályba lépésével kapcsolatban Túróczi János úgy fogalmazott: „Ködben motorozunk”. Nem látunk előre, mégis jó irányba kellene haladni. Nagy probléma a tervezésben a feltételrendszer nem ismerete.
A jövőről egyelőre azt lehet mondani, hogy a gazdálkodók gyűjtik az információkat, hátha összegyűlik elég, hogy megfelelő tervet tudjanak készíteni a jövő évre, amivel az uniós támogatásokat is igénybe tudják venni, mondta végezetül Túróczi János.
