Back to top

Lakitelek harmadszor

A harmadik szőlő-növényvédelmi rendezvényt szervezte meg Lakiteleken a BASF Hungária Kft. és a Seed Plus Kft., ahol nyomon lehetett követni a korábbi kezelések, technológiai ajánlások hatását. Az idén engedélyt kapott az az új gombaölő szer, aminek a kísérleteit többek közt Lakiteleken folytatták.

A BASF szőlő-gyümölcs értékesítési vezetője, Imre László arról beszélt, mennyire megnehezedett a növényvédelem a sok hatóanyag kivonása miatt.

Szinte minden rákkeltőnek és magzatkárosító hatásúnak tartott hatóanyagot kivonnak a használatból, az olyan régi, jól bevált szereket is, mint a ditiokarbamátok, amelyekkel a gombák széles köre ellen tudtunk védekezni.

A BASF palettájáról közülük a Polyram DF használható még néhány évig. Emiatt változnak is a növényvédelmi technológiák. A rovarölő szerek esetében pedig sokszor szükséghelyzeti engedélyt kell kérni, hogy megvédhessük a növényeket, ám arra egy-két hónapot kell várni. (Szükséghelyzeti engedélyt nemcsak a gyártók és szakmai szervezetek kérhetnek, hanem a termelők is.)

Új, biztonságos azol

A lisztharmat a levélen szaporodik fel
A lisztharmat a levélen szaporodik fel
Fotó: Horváth Csilla
Új gombaölő szer, a Revyona kapott felhasználási engedélyt idén áprilisban szőlő, gyümölcsfák és burgonya védelmére, ami azért is nagy szó, mert teljesen új hatóanyagot fejlesztettek, amelynek már számos, tíz-húsz éve még nem is ismert követelménynek kell megfelelnie. Ez is az 1980 és 2004 között rohamtempóban fejlesztett azolok közé tartozó hatóanyag, de már ötvenszer kíméletesebb, mint a korábbiak. Összesen 19 hatóanyagot használtak széles körben, ma viszont már csak négy-ötnek maradt meg az engedélye, és már ezek is szerepelnek a jövőben kivonandók listáján. Az új hatóanyagot 140 ezer molekulából választották ki, ugyanis ez lett az egyetlen, amely minden toxikológiai követelménynek megfelelt. A fejlesztés tizenegyedik évében került piacra a termék, miután mindenre kiterjedően megvizsgálták a hatásait és mellékhatásait. Nagy előnye, hogy a molekula egy izopropa­nol „nyak” körül képes elfordulni, ezáltal a más azolokra már rezisztens gom­bákban is kapcsolódik a hatáshelyhez. A világon több mint negyven kultúrában kapott engedélyt a hatóanyag, nálunk almában lisztharmat és varasodás, csonthéjasokban monília és glöospórium, szőlőben lisztharmat és feketerothadás ellen vethető be. Lakiteleken László Géza ültetvényében 2020-ban kezdődött a kísérlet az új hatóanyaggal, eredményeiről a Kertészet és Szőlészet hasábjain is beszámoltunk. Egerben és Szekszárdon is folytak hasonló kísérletek.

Ezek alapján dolgozták ki a technológiai javaslatot, mely szerint 10 ezer négyzetméter lombfelületre adják meg a készítmény dózisát, hektáronként 0,7 és 1,3 literben. Egy tenyészidőben először a levélfejlődés idején (BBCH 11-15), majd a virágzás elején (BBCH 57-61) és közvetlenül azt követően érdemes használni. A teljesen más hatásmódú Sercadis készítménnyel váltogatva illesszük a technológiába. A szer különlegessége, hogy már 8 °C-on is hatékony, szemben az azoloktól megszokott 12-15 °C-kal, ezáltal egy hirtelen lehűlés nem befolyásolja a kezelés sikerét. Élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 21 nap. Nagyon megbízhatóan véd feketerothadás és lisztharmat ellen, amit az idén nehéz volt látványosan megmutatni, mert gyakorlatilag nem volt fertőzés ebben az évben.

Mérhető eredmény biostimulátorokkal

Hegedűs Richárd, a Seed Plus Kft. szaktanácsadója egy hároméves kísérletsorozatot összegzett előadásában.

A szőlő sok káliumot és kalciumot igényel, 10 tonna terméssel 90-100 kilogramm káliumot és 85-120 kilogramm kalciumot használ el, emellett 20-25 kilogramm magnéziumra is szüksége van. Ez utóbbinak a fedezése mind gyakoribb probléma az utóbbi években.

A fakadástól az érésig többé-kevésbé azonos mennyiségben vesz föl magnéziumot a szőlő, és ha nem jut hozzá, bekövetkezik a kocsánybénulás. Ez a fürtök 10-40%-át is érintheti, tetemes kárhoz vezet. A Seed Plus Kft. a Magnesiogreen Attivato készítményt ajánlja, amiben kelát formában vannak a hatóanyagok, a magnézium mellett kén, bór, mangán, cink és réz. Virágzástól kezdve 2-4 alkalommal érdemes használni 2-3 kilogrammos hektáronkénti adagban.

Lakiteleken 1,3 hektáros táblában próbálta ki a cég aminosav-alapú biostimulátorait László Géza. 2020-ban egy komplex, hektáronként 120 ezer forintba kerülő tápanyagellátási technológiát vizsgáltak, amiben a Nutrigreen biostimulátort használták. Hat-hat Cabernet franc- és Kékfrankos-tőkén mérték le az eredményt, ami a Cabernet esetében tőkénként 1, a Kékfrankosnál 2,7 kilogramm terméstöbbletet eredményezett. Tavaly már jóval visszafogottabb, 81 ezer forintba kerülő technológiával dolgoztak, csak lombtrágyát és aminosav-alapú biostimulátort adtak ki, az viszont a legfejlettebb, Expando nevű termék volt. Ezzel Kékfrankosban 91, Cabernet franc-ban 37 dekagrammal lett több termés egy tőkén. A jövedelem ennek következtében 170 ezer forinttal lett több egy hektárra vetítve.

A cég 2022-es javaslata hét kezelésről szól, hektáronként 100 ezer forint értékben. A stresszhatások kivédésére alkalmasak az aminosavak, mert aktiválják az anyagcserét, segítik a tápanyagok beépülését és szerves nitrogénnel látják el a növényeket. A Nutrigreen ilyen készítmény, az Expando az aminosavak mellett algakivonatot és mikro-, illetve makroelemeket is tartalmaz, növeli a termésméretet és a szárazanyag-tartalmat, fokozza a fotoszintézist, kevesebb lesz a madárkás fürt a hatására. Mindezeket a kedvező hatásokat akkor tudjuk elérni, ha rendelkezésre áll elég tápanyag a szőlő számára, hangsúlyozta Hegedűs Richárd. Az Algaren Twin készítményt a második kezelésre javasolták az idén, a virágzás környékére időzítve, mert segíti a kötődést. Az Ecklonia maxima barna tengeri alga bioaktív hatóanyagait tartalmazza.

Gondban a szőlőtermesztők

A feketerothadás szüretig fertőzhet
A feketerothadás szüretig fertőzhet
Fotó: Horváth Csilla
A szőlőtermesztés helyzetét elemezte előadásában Filus János, a Kunsági borvidék hegyközségi tanácsának alelnöke. Tavaly 51 ezer hektárról érkezett szüreti jelentés, és 3500 hektárról nullás jelentést küldtek be. Összesen 43 ezer tonna termést szüreteltünk hazánkban, az átlagtermés 8,4 tonna lett hektáronként. A termés 46%-át a Duna borrégió adta, 18% származott a Felső Magyarország, 12-12% a Balaton és a Pannon borrégióból. A Felső-Pannon borrégió 7, Tokaj 5%-kal részesedett az összes termésből. Tavaly a Kunságon sok volt a feketerothadás, amit a gazdák jó része nem ismert föl. Ettől eltekintve magas cukor- és savtartalommal lehetett szüretelni, szépen értek a borok. A felvásárlási átlag­ár 92 forint volt kilogrammonként.

Az idén átlagos kórokozónyomást és közepes termést láttak a júniusi termés­előrejelzés idején. Gondot okoz, hogy tavaly ősszel és télen sem volt elég csapadék, néhol mínusz 15-17 °C hideg volt.

Április–májusban viszont egyes helyeken 100-120 milliméter eső hullott, ami megrepesztette a szállítószöveteket, sérültek a tőkék. Zöldszüreti támogatást nem kértünk az idén, csak a Bükki és a Kunsági borvidék szerette volna megkapni a lehetőséget a terméskivonásra ebben a formában. Hazai forrásból támogatott lepárlás sem lesz valószínűleg, minden szőlőt a felvásárlóknak lehet majd eladni. Nem mindegy azonban, hogy mennyit fizetnek érte, az utóbbi években rettentően olcsón vették át a szőlőt. Filus János egy adatsort is bemutatott az alföldi szőlőárakról. A Biancát 2012-ben 100, 2019-ben 45, 2020-ban 70, tavaly 77-80 forintért vásárolták föl. Ugyanezekben az években a Cserszegi fűszeresért sorban 130, 65, 90 és 85-95 forintot adtak, a Kékfrankosért 120, 66, 100 és 90-100 forintot. Ezzel szemben tavaly 10-30%-kal drágult a műtrágya, 10-15%-kal a munkabér és az üzemanyag, 8-12%-kal a növényvédelem. Az idei költségnövekedésről pedig ne is beszéljünk.

A szőlőtermelők abban reménykednek, hogy az idén 110 ezer hektoliterrel kevesebb a borkészlet, mint az ötéves átlag, ami húzóerő lehet a piacon. A borexport tavalyi csökkenése is növekedésbe fordulhat, mert az olasz és spanyol szőlőültetvényeket aszály, a franciákat jégeső sújtotta.

Érzékszervi ellenőrzés

Bíznunk is kell az exportban, mert a hazai borfogyasztás fejenként mindössze 19 liter, míg a sörfogyasztás 70 liter körül ingadozik hosszú évek óta. A hegyközségek ellenzik a zéró tolerancia hazai és a száraz november gyakorlatát, ami Európában is ritka, és hátráltatja a kulturált borfogyasztást. Hangsúlyozni kell, hogy a bor nem butító alkohol, hanem mértékkel történő fogyasztása jó élettani hatású.

A termesztők védelmében szigorítani kell viszont a hatósági ellenőrzést a borpiacon. Elsősorban a kereskedelmi forgalomban megjelenő tételeket kell rendszeresen, az eddiginél sűrűbben ellen­őrizni és analitikailag vizsgálni.

Ez év tavaszán a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöksége létrehozta a Szakmaközi Érzékszervi Minősítő Bizottságot (SZÉMBI) a forgalomban lévő borok érzékszervi minőségellenőrzésére. A bizottság eddig körülbelül 1000 tételt kóstolt meg, a mintákat az üzletek polcáról, minden kategóriából vették, és azt vizsgálták, hogy van-e a boroknak a fogyasztók számára élvezeti értéke. A kóstolt tételek zöme megfelel a fogyasztók elvárásának, de voltak olyan tételek is, amelyek minősége kifogásolható volt.

Mindenképpen növelni kellene a szőlőtermesztés jövedelmezőségét, de nem az AKG rendszeren keresztül kapott támogatásokkal, amiből csak azok részesülnek, akik plusz kötelezettséget is vállalnak. Minden ágazatban – így a szőlőtermesztésben is – el kell érni egy stabil, megbízható jövedelmet, ami fedezi a termelők megélhetését és a fejlesztésekhez szükséges anyagiakat, hangsúlyozta Filus János.

Elkerülhetetlen a termelői összefogás, amiben szerepet kaphatna az egyelőre nem létező, termelői tulajdonban lévő közpincerendszer is, hangsúlyozta. Ide szállítanák be a nagy tömeget adó fajták termését, és az elkészült borokat adnák el a borászatoknak.

Kunsági borvidék
Kunsági borvidék
Fotó: Viniczai Sándor
Ez nehezen fog megvalósulni, mert létrejöttéhez komoly előkészületek és felelősséget vállaló, elkötelezett szakemberek kellenek. Ennél sokkal egyszerűbb és könnyebben létrehozható az úgynevezett termelői integrációs szervezet (TISZ), aminek a feltételrendszere teljesen kidolgozott és nem igényel bonyolult adminisztrációt.

Várhatóan lesz ismét szerkezet-átalakítási támogatás. Ebben az eddigi novemberi beadási határidő 2023-tól júliusra változik. Szintén a jövő évtől szigorúbb szabályozás várható az új telepítésű ültetvények támberendezés-építésében is. A művelési módok új rajzait időben meg fogják kapni a hegybírók. Jó hír az is, hogy az e-permetezési napló nem lesz kötelező szőlőben jövőre.

Sok-sok kóstoltatással a fiatalokat és a szüleiket is meg kell nyerni a borivásra, jó ár-érték arányú, jó minőségű borokkal. A Kunsági borvidék új marketingkampányt indított Benned mennyi Kunság van? szlogennel, amitől a boraik elismertségének növelését várják. Ez a program szorosan kapcsolódik az országos bormarketinghez. Az alföldi szőlők ugyanis nemcsak a bort, hanem a kenyeret is jelentik a gazdák számára, hiszen a homokos területeken más növényt alig lehet termeszteni.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/35 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állami elismerést kaphat a MATE új szárazság- és mésztűrő szőlőfajtája

A MATE cserszegtomaji telepén végzett szőlőnemesítő munka eredményeként a közeljövőben kaphat állami elismerést egy szárazság- és mésztűrő szőlő-alanyfajta, a Georgikon 10EE, a rendkívül ígéretes Bianca-Cserszegi fűszeres hibrid szőlőfajta-jelölt pedig a napokban kerül bejelentésre.

Harmonikus nitrogénellátás segíti a terméshozam növelését

A változó energia- és földgáz árak miatt az európai műtrágyagyártás nagy része már hónapok óta gyártási problémákkal néz szembe. A műtrágya ellátás és árazás nagy kihívás elé állítja a magyar gazdákat is. Jelen helyzetben jelentősen megnőtt az innováció szerepe, hiszen a növénytáplálás fejlesztése nagyban hozzájárulhat a növénytermesztés sikeréhez.

Kevesebb holland szamóca

Érik a holland üvegházi szamóca, az első szállítmányok pedig máris elindultak a boltokba. A várakozások azonban mérsékeltek, mert amíg az elmúlt években számottevően bővült az üvegházi szamóca területe, addig idén egyre kevesebb kertész termeli a népszerű gyümölcsöt. 

Kert a tűzoltóállomás tetején

A német Épületzöldítők Szövetségének tagjai elsöprő többséggel szavazták meg a 2022-es év zöldtetőjét, amit az egyesület egyik tagja, a Paul Bauder GmbH & Co. KG tervezőiroda álmodott és valósított meg a karlsruhei tűzoltóállomás járműcsarnoka felett.

Az 5 legfontosabb tápanyag a nők számára

A nők számos életszakaszon mennek keresztül, miközben a testük folyamatos változásokon esik át. E változások során testüknek egyedi táplálkozási igényei vannak, amelyek központi szerepet játszanak az egészség optimalizálásában. Hasznos lehet, ha tisztában vagyunk néhány kulcsfontosságú tápanyaggal, amelyekre szükség van ahhoz, hogy táplálni tudjuk a szervezetünket az egyes életszakaszokban.

Nincs párja az olasz datolyaszilvának

Népszerű a datolyaszilva Olaszországban, a kereslet állandó, az árak jól alakulnak Mirko Zanelli, az Apofruit értékesítési menedzsere szerint.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A szőlő-bor ágazat támogatásának lehetőségei

A Közös Agrárpolitika reformja a szőlő-bor ágazat számára a 2009-es pénzügyi év óta elérhető nemzeti támogatásokat is érinti. Magyarország továbbra is évi 27,94 millió eurót használhat ilyen célra 2027-ig. A jogszabályok lehetővé teszik a rugalmas átmenetet a Nemzeti Támogatási Programból a Stratégiai Tervbe.

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Azerbajdzsán a harmadik legnagyobb mogyoró exportőr a világon

2022-ben összesen 67 ezer tonna mogyorót takarítottak be Azerbajdzsánban. Ezzel az ország a globális piacokon a harmadik legnagyobb mogyoróexportőr – mondta Szurhaj Novruzov a mezőgazdasági minisztérium tisztviselője.