Back to top

Szőlőkártevők és természetes ellenségeik

A szőlő kártevői kevesebb gondot okoznak a gombás betegségekhez képest, de kedvező körülmények hatására vagy a növényvédelmi munkák elmaradása miatt gyors elszaporodásra is képesek. Leginkább a szőlőmolyok, az atkák és az utóbbi években jelentős kártevővé vált amerikai szőlőkabóca károsítására kell figyelnünk.

A szőlőt a tarka és a nyerges szőlőmoly hernyói károsítják. Az első nemzedék hernyói a fürtkezdeményekben táplálkoznak, a másodiké pedig a fejlődő, érésben lévő bogyókat rágják ki és azok belsejében élnek. A hernyók levéllel nem táplálkoznak. Ribiszkén, somon, kökényen és más cserjéken is megélnek, ezért a kívülről berepülő egyedei váratlan meglepetést okozhatnak a szőlőben. A lepkék az esti szürkületben és éjszaka a legaktívabbak.

Tarka szőlőmoly
Tarka szőlőmoly

A tarka szőlőmoly minden szőlőtermő vidéken előfordul eltérő gyakorisággal. Inkább a száraz, meleg időjárást kedveli. Évente 3 nemzedéke van, báb alakban, gubóban telel át a szőlőtőke kérge alatt vagy a támberendezés repedéseiben. Nyár végén, ősszel a szőlőben csak ezzel a fajjal találkozhatunk. A harmadik nemzedék egyedei egy csonka nemzedék példányai. A lepkék 5,5—7 mm hosszúak, kiterjesztett szárnyuk fesztávolsága 12—14 mm. Az elülső szárnyak sárgás, zöldesszürkén márványozott mintázatúak. A kifejlett hernyó kb. 10 mm hosszú, sárgászöld színű, feje és nyakpajzsa sárga, sárgásbarna. Mozgékonyabb, mint a rokon faja, a nyerges szőlőmoly hernyója.

Nyerges szőlőmoly
Nyerges szőlőmoly

A nyerges szőlőmoly inkább hűvös, csapadékos évjáratokban károsít. Évente 2 nemzedéke van, az áttelelő bábját világosszürke szövedék rögzíti a tőkék törzsére. A lepkék április vége és május közepe között rajzanak. Testük 5 mm hosszú, szárnyfesztávolságuk 12-14 mm. Elülső szárnyuk sárga alapon középen barna, trapéz formájú mintával díszített. A nőstények 1 mm-es óraüveg alakú lapos, pirosan pettyezett tojásait a virágkocsányokra és virágbimbókra rakják ,és a kis hernyók a hőmérséklettől függően 6-10 nap múlva kelnek ki. A fiatal hernyók vörösessárgák, a kifejlettek kb. 12 mm hosszúak, vörösesbarnák. A kifejlett hernyók 5—8 mm-es, barna bábot alakítanak ki, amelyet szövedékkel rögzítenek a virágok közé, a levelek fonákára, illetve a kéreg, a támoszlopok repedéseibe. A második nemzedék lepkéi általában július második felében rajzanak, de a rajzás pontos időpontja erősen hőmérsékletfüggő. A nőstények a tojásaikat már a bogyókra rakják. A kikelő hernyók néhány óráig a bogyók felületén mozognak, majd befurakodnak azokba. A második nemzedék hernyói augusztusra fejlődnek ki teljesen.

A két szőlőmoly károsítása nagyon hasonló. Az első nemzedék hernyói kezdetben csak egyes virágokat rágnak meg, később azonban egész virágrészeket, sőt virágzatokat szőnek egybe és azokban károsítanak.

Mindkét kártevő második nemzedékének hernyói a fürtzáródás idejére, július közepétől jelennek meg, a tojásokból kikelve azonnal berágnak a szőlőbogyókba, és a belsejükben táplálkoznak. A kártétel nyomán csak a mag, illetve a megbarnult héj marad vissza. Egy-egy hernyó több bogyót is károsíthat, amelyeket azután szövedékkel köt össze. A károsítás mértéke a bogyóhullással, a szürke- és a fakórothadás fellépésével tovább nő. A károsított bogyók savanyúak.

A kártétel korai felismeréséhez április végétől célszerű kihelyezni a szexferomoncsapdákat, esetleg a cefrecsapdákat a szőlőtőkék 100—120 cm-es magasságában a rajzásmenetük megfigyelésére. Napi rendszerességgel érdemes értékelni a fogási eredményeket, és amennyiben a csapdák tömeges fogást jeleznek, minél előbb védekezni kell.

A védekezés időpontját és gyakoriságát a felhasznált készítmények hatásmódjától és hatástartalmától függően kell meghatározni, így több időpontban védekezhetünk.

A rajzáscsúcsot követő 4-6. napon pl. Avaunt 150 EC-vel, amely a lárvák táplálkozását gátolja, és részleges tojásölő hatással is rendelkezik. A rajzáscsúcstól számított 12-14 nap múlva fejlődésgátló készítménnyel (pl. Insegar 25 WG), amely a tojás-lárva és a kifejlett lárva-báb átalakulást gátolja. A lepkék tojásrakását követően, a tömeges lárvakelés előtt Runner 2L vagy Laser készítménnyel. A tömeges lárvakelés kezdetén, a rajzáscsúcstól számított 8-10. napon piretroidokkal (pl. Cyperkill 25 EC), biológiai rovarölő szerekkel (pl. Dipel DF),vagy egyéb készítményekkel (pl. Affirm) is védekezhetünk a szőlőmolyok kártétele ellen. Erős vagy elhúzódó rajzás esetén 10-14 nap múlva még egy kezelés ajánlott. Feromoncsapda hiányában folyamatosan figyeljük a tőkéket, és ha már találtunk kis hernyókat a virágon, a fürtön, indíthatjuk a permetezést kontakt hatású rovarölő szerrel.: pl. ilyen a Decis, Decis Mega, Karate Zeon 5 CS, Cyperkill 25 EC.

Számos természetes ellenségük (ragadozók, paraziták) van a szőlőmolyoknak: madarak, pókok, fülbemászó, katicabogarak, fátyolkafajok, fürkészdarazsak, fémfürkészek, fürkészlegyek. Ezek kímélése hasznunkra lehet a kártevők egyedszámának csökkentésében.

A meleg, szárazsággal párosuló évjáratok kedveznek a kártevő atkák elszaporodásának. A levél- és gubacsatkák a hajtásvégeken, a takácsatkák inkább a hajtások alsó-középső részein és a lombkorona belsejében okoznak számottevő kárt.

A szőlő-levélatka 2 pár lábú, lapított orsó alakú, sárgásfehér, nagyon apró (0,15—0,16 mm), állat, a szőlő régről ismert kártevője. A legnagyobb károkat a tenyészidőszak elején okozza, amikor az áttelelt atkák már rügyfakadáskor elkezdik szívogatni a levél- és a hajtáskezdeményeket, ennek következtében a hajtások gyengén nőnek és hosszuk csak az egészséges hajtások egyharmadát éri el. A levelek fodrosodnak, zsugorodnak, áteső fényben sok apró sárgás foltocska látható rajtuk. Később a foltok közepe elhal és a levelek átlyukadnak. A kártevőnek évente több nemzedéke van, a kifejlett atkák telelnek át a vesszők kéregrepedéseiben. A hajtásnövekedés előrehaladtával mindig a fiatal leveleken szívogatnak, és többnyire a rügyek differenciálódása idején, augusztusban vonulnak telelőre. Tömeges megjelenésük rendszerint július végéig, augusztus elejéig tart. Főleg a fiatal szőlőtőkéken veszélyes a kártételük, mert évekre visszavehetik a tőkéket a fejlődésben.

Szőlő-gubacsatka kárképe
Szőlő-gubacsatka kárképe

A szőlő-gubacsatka szintén 2 pár lábú, hengeres alakú, sárgásfehér-rózsaszínű, nagyon apró (0,15 mm) állat. A szőlőlevelek gubacsosodását okozza (3. kép). Az atkák tavasszal elhagyják telelőhelyeiket és a fakadó hajtásokat, a leveleket szívogatják. A levelek kifejlődése után kizárólag a levéllemez fonákján szívogatnak. A szőlőgubacsatka csak nagyon erős levélfertőzés esetén okoz súlyos károkat. Évente 6-7 nemzedéke van, kifejlett egyedei a szőlő rügyeiben telelnek át. A ragadozó atkáknak alternatív táplálékul szolgál. Gyenge gubacs­atka károsítás esetén tavasszal érdemes eltávolítani a fertőzött leveleket, mielőtt az atkák a szomszédos levelekre áttelepednének. Telepítéskor válasszunk levegős, száraz élőhelyet a szőlőnek.

A levél- és gubacsatkák rendszeres előfordulása esetén az áttelelő atkanépesség ellen ,rügygyapotos állapot és rügyfakadás között lemosó permetezést végezzünk olajos, kéntartalmú növényvédő szerekkel (pl. Nevikén-el, Olajos Rézkénnel).

A tenyészidőszakban, tavasszal, nyár elején a kártevők ellen a speciális atkaölő szerek használata javasolt, amelyeknek meghatározó szerepe van a kártevőatkák visszaszorításában. Foltszerű előfordulásuk esetében csak a fertőzött területen kell védekezni. Az atkák elleni védekezés során olyan növényvédő szereket részesítsünk előnyben, amelyek nem veszélyeztetik az atkák természetes ellenségeit, főleg a ragadozóatkák populációit. Mivel a levélatkák júniusban folyamatosan vándorolnak a szőlőhajtások csúcsi részeire, ezért a zöldmunkák megfelelő időzítésével az egyedszámuk jelentősen csökkenthető.

Természetes ellenségeik között több ragadozóatka-faj ismeretes, amelyek a levél- és a gubacsatkák felszaporodását korlátozzák. A Typhlodroms pyri ragadozóatka mesterséges betelepítésére is mód van a ragadozó atkákat tartalmazó filccsíkok elhelyezésével a téli időszakban, amelyeket a szőlővesszőkre kell rögzíteni. 

A takácsatkák közül a szőlőtőkéken a piros gyümölcsfa-takácsatka és a kétfoltos-takácsatka károsít leggyakrabban.

A takácsatkák soktápnövényű, többnemzedékes fajok. A lárvák, nimfák és a kifejlett egyedek egyaránt károsítanak. Táplálkozásuk során megszúrják a szőlőleveleket, aminek következtében azokon sok apró, sárgás folt keletkezik. Súlyos kártétel esetén a levelek vörösre vagy rozsdabarnára színeződnek el és idő előtt lehullanak. A kétfoltos, takácsatka károsításakor finom szövedéket is készít a leveleken.

A piros gyümölcsfa-takácsatka a legnagyobb károkat közvetlenül fakadás után okozza, amikor a fiatal lárvák tömegesen ellepik és szívogatják a fakadó rügyeket és a kis leveleket, hajtásokat. Károk csak erős fertőzés esetén keletkeznek, amikor lelassul a hajtások növekedése, romlik a vesszők beérése, a termés minősége. A nőstény kárminvörös színű, 0,5-0,6 mm nagyságú, ovális testű. A lárvák és a nimfák kisebbek, kevésbé jellegzetes színűek. A piros gyümölcsfa-takácsatka nőstényei augusztus végétől egyre több – az áttelelést szolgáló – teltpiros színű téli tojást raknak le az alapi rügyek környékén, amelyekből a következő év tavaszán a kis lárvák kelnek ki. Nyáron sárga a tojása.
A kétfoltos-takácsatka a nyár elejéig a szőlőtőkék közvetlen környezetében lévő fűféléken tartózkodik és csak később vándorol a szőlőre. Károsításakor az idősebb leveleket részesíti előnyben. Az atkák a szőlőlevelek fonákján szívogatnak, ahol pókhálószerű szövedéket is készítenek. A szívogatás hatására a levelek foltosan elszíneződnek és a levéllemezen számos szívásnyom fedezhető fel. A lombozat eleinte sárgás, majd bronzszerű lesz, az atkák túlszaporodása esetén korai lombhullás figyelhető meg. Károsításuk következtében csökken a levelek asszimilációs felülete és a hajtások növekedési ereje. A gyenge vesszőérés miatt pedig romlik a tokék fagytűrése is. A kétfoltos-takácsatka 0,4 — 0,5 mm-es kifejlett narancssárga nőstényei telelnek át a kéreg repedéseiben, gyommaradványokon vagy a talaj felső rétegeiben.

A takácsatkáknak sok természetes ellensége ismeretes. A hazánkban is előforduló fajok közül említést érdemelnek a ragadozó életmódú tripszfajok, az apró, csak 1,3 — 1,5 mm nagyságú atkászböde, nagyszámú ragadozóatka faj, fátyolkák, zengőlegyek, virág és mezei poloskafajok.

A biológiai védekezés a Typhlodromus pyri ragadozóatka mesterséges betelepítésével egyre jobban terjed, a szőlőültetvényekben a különböző takácsatka fajok ellen is. Ez a faj természetes körülmények között is előfordul a szőlőültetvényekben, amennyiben kímélő atkaölő szerekkel permetezzük a szőlőt. Ha átlagban 0,5-2,0 db T. pyri van levelenként, az már elegendő az egyensúly fenntartására.

Az amerikai szőlőkabóca Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.

A kabóca tojás alakban telel át a kétéves cserrészek, az idősebb fásrészek foszló kérge alatt. A lárvák kelése elhúzódó, és az időjárástól függően, május közepétől egészen július első feléig tart. A jelentős kárt nem a szívogatásával okozza, hanem közvetve, egy veszélyes zárlati szőlőkórokozó, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma terjesztésével ugyanis e kórokozó az egyedüli vektora. A betegség terjedésének megakadályozása érdekében telepítéskor csak hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő — szaporítóanyagot ültessünk! A szőlőben a télvégi nyesedék elégetésével, az olajtartalmú szerekkel végzett télvégi lemosó permetezéssel a kéreg alatt áttelelő tojásokat gyéríthetjük. A fertőzött területeken engedhetetlen a rendszeres, rovarölő szeres kezelés a betegséget terjesztő kabócák ellen, a tenyészidőszakban. A kezelésekre a lárvakelés idején, majd azt követően, azt megismételve nyár végéig van szükség. Védekezésre több — a szőlőmolyok ellen is engedélyezett — rovarölő szer használható. Az amerikai szőlőkabóca imágója sárgaszínű fogólapokkal gyűjthető. Ezért az imágórajzás fogólapokkal jól nyomon követhető. A sárga színű fogólapokat legalább hetente ellenőrizzük! Az amerikai szőlőkabóca ellen engedélyezett szerek: Laser, Decis Mega, Fendona 10 EC, Karate Zeon CS.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vízimadarak segítenek a növényeknek a klímaváltozás túlélésében

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai spanyol kutatókkal együttműködve a Velencei-tó tőkés récéinek ürülékmintáit vizsgálva megállapították, hogy nemcsak az eddig ismert békaszőlőfajok terjesztésében vállalnak kulcsszerepet.

Állami elismerést kaphat a MATE új szárazság- és mésztűrő szőlőfajtája

A MATE cserszegtomaji telepén végzett szőlőnemesítő munka eredményeként a közeljövőben kaphat állami elismerést egy szárazság- és mésztűrő szőlő-alanyfajta, a Georgikon 10EE, a rendkívül ígéretes Bianca-Cserszegi fűszeres hibrid szőlőfajta-jelölt pedig a napokban kerül bejelentésre.

Az 5 legfontosabb tápanyag a nők számára

A nők számos életszakaszon mennek keresztül, miközben a testük folyamatos változásokon esik át. E változások során testüknek egyedi táplálkozási igényei vannak, amelyek központi szerepet játszanak az egészség optimalizálásában. Hasznos lehet, ha tisztában vagyunk néhány kulcsfontosságú tápanyaggal, amelyekre szükség van ahhoz, hogy táplálni tudjuk a szervezetünket az egyes életszakaszokban.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A szőlő-bor ágazat támogatásának lehetőségei

A Közös Agrárpolitika reformja a szőlő-bor ágazat számára a 2009-es pénzügyi év óta elérhető nemzeti támogatásokat is érinti. Magyarország továbbra is évi 27,94 millió eurót használhat ilyen célra 2027-ig. A jogszabályok lehetővé teszik a rugalmas átmenetet a Nemzeti Támogatási Programból a Stratégiai Tervbe.

Egy meglepő összetevő, hogy a sült zöldségek tökéletesek legyenek

A kiegyensúlyozott étrend fenntartása érdekében az étkezéseknek sovány fehérjéket, teljes kiőrlésű szénhidrátokat és zöldségeket kell tartalmazniuk. Nem újdonság, hogy a zöldségek az egészséges táplálkozás létfontosságú részét képezik.

Növényvédelem drónokkal – szabályos vagy sem?

Nemcsak a mindennapokban, de az agrárszektorban is egyre nagyobb érdeklődés övezi a drónhasználatot. Alkalmazásuk a mezőgazdaságban viszonylag újkeletű dolog, azonban Magyarországon még nem teljesen kidolgozott a jogszabályi keretrendszer, mely ezen eszközök használatát és a velük történő növényvédelmi szolgáltatást teljesen legálissá tenné. Ennek ellenére rohamosan terjed a mezőgazdasági szektorban a használatuk.

A magas koleszterintartalmú élelmiszerek hatásai a koleszterinszintre...

A koleszterin fontos a sejtmembránok szerkezetének fenntartásában, és segíti a szervezetet a D-vitamin és a létfontosságú hormonok előállításában. A szervezet ugyan termel koleszterint, de ha sok koleszterint fogyasztunk, akkor kevesebbet állít elő. Valamint, ha nem fogyasztunk magas koleszterintartalmú ételeket, a testünk akkor is elegendő mennyiséget termel.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.