Back to top

Kötelességének érzi az ismeretterjesztést

Megtartotta akadémiai székfoglaló előadását Szendrő Zsolt, a MATE professzor emeritus-a, akit idén választott rendes tagjai közé a Magyar Tudományos Akadémia. Az úgynevezett tudománymetriai adatok szerint 50 éves pályafutása alatt összesen 1354 cikke jelent meg, 190 magyar szerzőtársa volt, 25 ország 105 kutatójával állt szakmai kapcsolatban.

Szendrő Zsolt
Szendrő Zsolt
Fotó: MTA/Szigeti Tamás
Tanítványai közül 15 szerzett PhD-fokozatot, öten az MTA doktorai, öten egyetemi tanárok és egy akadémikus. A tudományos munkáról, az eredményekről kiemelte: egyedül nem megy, egyedül nem ment, és itt is megköszönte mindenkinek, hogy a nyulas team munkáját segítették.

Szendrő Zsolt 50 éves szakmai pályafutása Gödöllőn kezdődött, később Kaposvárra került. Ott munkatársaival egy 450 anyanyulas tenyésztő-kutató központot, a világ egyik legjobb kutatóhelyét hozták létre, ahol a nyulak teljesítményvizsgálatát a Padovai Egyetemmel végezték. Kaposváron CT-vel, Padovában pedig laborítóriumban vizsgálták a hús-, illetve zsírtartalmat, és –minőséget.

A Pannon tenyésztési programban három új nyúlfajtát hoztak létre, a pannon fehéret, a pannon kat és a pannon nagytestűt.

Számos közös kutatási programjuk volt az Olivia Kft-vel, ahol a pannon tenyésztési programból származó állomány, 48 ezer anya évi 2 millió vágónyulat termelt.

Fotó: MTA/Szigeti Tamás

Szendrő Zsolt Amerikától Kínáig a világ minden jelentős a nyúltenyésztési fórumán tartott előadást, a Nyúltenyésztési Világszövetség (WRSA) alelnöke, a magyar tagozat elnöke volt, ő szervezete a Nyúltenyésztési Tudományos Napot, vezette a Pannon Tenyésztési Programot. A kutatás, kutatásszervezés mellett azonban kötelességének érezte a tudományos ismeretterjesztést – ma is rendszeresen olvashatók írásai a Kistermelők Lapjában.

Fotó: MTA/Szigeti Tamás

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.