Back to top

A Csatai-völgy mondája

Győr és a környékbeli települések lakóinak kedvelt kirándulóhelye a Nyúl és Győrújbarát községek határán álló Lila-hegyi kilátó. A messzebbről érkezők közül kevesen, a helyiek többsége azonban ismeri azt a kedves és megmosolyogtató történetet, mely a szomszédos hegyesmagasi csúcs és a Lila-hegy között húzódó Csatai-völgyről szól.

A Lila-hegy csúcsán 2017 előtt, mondhatni, életveszélyes állapotok uralkodtak, mivel a 1977-ben odaépített vasbeton geodéziai mérőtoronyra vezető létrák foghíjasak voltak, a tetején a labilisan rögzített korlátok jobb sorsukat várták, a szerencsének volt köszönhető, hogy a felkapaszkodók közül senki sem sérült meg. Negyvenöt éve az épület az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat része volt, egyike a 106 hasonló építménynek, melyről napjainkban már alig végeznek méréseket.

Fotó: Bene Zsolt

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 2018-ban adta át a kirándulók számára a felújított és kilátóvá alakított tornyot, amely összehasonlíthatatlanul szebb a korábbi állapotánál. Ha pedig felmászunk a tetejére, a viszonylag szerény tengerszint feletti magasság ellenére (326,2 méter, melyből 312,9 a hegy, 11,7 a kilátó és kb. 1,6 méter a felnőtt ember szemmagassága) meghökkentő panoráma tárul elénk.

A Föld görbületéből adódó, nagyjából 70 kilométeres elvi látóhatár itt kibővül, mivel a Kisalföldet körbeölelő magasabb hegyvonulatok a horizont fölé tornyosulnak. Ez annak köszönhető, hogy a dombvidék mélyen benyúlik a Kisalföld síkjába.

A számítások szerint, az elméleti 10 ezer négyzetkilométer helyett, a Lila-hegyi kilátóról 18 ezret lehet belátni, ezért onnét a táj nagyon sok nevezetes pontja azonosítható. A legszerencsésebbek – tiszta légköri viszonyok esetén, évente csupán néhány alkalommal – megpillanthatják az Alpok csúcsait, a Schneeberget és a Raxot is, amelyek nagyjából 140 kilométerre vannak légvonalban.

Az építmény Győrújbarát felől egy hosszabb, Nyúl felől egy rövidebb, de meredekebb sétával érhető el: a Szent Jakab-úton a Kisalföldi Piros, vagy a nyúli zöld háromszög jelzésű útvonalon. A Sokorói Tájegységi Értéktár Bizottság 2020-ban nagy elismerésben részesítette a kilátót és az üzemeltető KAEG Zrt.-t, ugyanis nemzeti értékké és az értéktár tagjává fogadta. A körpanoráma egyik meghatározó eleme – természetesen a Pannonhalmi Apátság mellett – a szomszédos Hegyesmagasnak nevezett csúcs, a tetején elhelyezkedő URH adótoronnyal.

A két hegy – a Lila és a Hegyes – között húzódik a Csatai-völgy, melynek megmosolyogtató történetét dr. Ábrahám Imre nyelvész, helytörténész jegyezte le a helyiek elbeszélése alapján. Mi pedig a régies szóhasználatot mellőzve, de a történet ízes voltát megőrizve igyekszünk azt közölni:

A Lila-hegy lábánál összeér két falu. Az utca egyik oldala Nyúlhoz tartozik, a másik Barátihoz. A határszélen közös legelőt használt a két falu, melynek libái minden reggel kitotyogtak a hegy alatt húzódó hajlatba. Ott legelésztek napestig, majd a nap végén teli beggyel hazaballagtak Nyúlra vagy Barátiba, ki-ki a saját portájára. Egy szép kora nyári napon az egyik baráti asszonynak elvitte a héja a kislibáját. A hiány csak este derült ki, amikor megszámolta az állatokat. Mivel az esetnek tanúja nem volt, a szomszédjaival megtárgyalva az ügyet arra a következtetésre jutottak, hogy csakis a nyúliak lophatták el azt.

Egyre több sérelem került elő, melyeket mind a nyúliak számlájára írtak. Nosza, át is mentek hozzájuk és jól összevitatkoztak velük. Szó szót követett, a barátiak azt kiabálták a nyúliaknak, hogy az utca túloldalán lakók rongyemberek, galád az egész falu! Lám, a természettől is csak annyit kaptak, amennyit megérdemelnek! Elég ránézni a híres hegyükre, a Lilára, ott szégyenkezik alacsonyságával az ő Hegyesmagasuk mögött.

Ebbe a sértésbe a nyúliak nem törődhettek bele. Szaladtak a bíróhoz, elpanaszolták, mi történt. A bíró elrendelte, hogy minden épkézláb ember gyülekezzen éjszaka a Lila és Hegyesmagas közötti völgybe.

A telehold fényénél a férfiak ásóval, kapával megbontották a Hegyesmagas oldalát, az asszonyok pedig kosarakban a fejükön áthordták a Lila tetejére, hogy magasítsák a hegyet.

Másnap a barátiak az aratásba sietve nem is vették észre a hibát. Mikor aztán a munkából hazafelé jövet rájöttek a turpisságra, mérgükben elhatározták, hogy bár a munkától alaposan elfáradtak, visszahordják a földet, sőt még többet is, mint amit a nyúliak elvittek. Az ide-oda cipekedés aztán többször megismétlődött. Az eseménynek persze híre ment a környéken, a szomszéd falubeliek kinevették, csataiaknak kezdték csúfolni a vitatkozó feleket. A végén bírósághoz fordultak a háborúskodók, hogy a törvény döntse el, kinek a hegye magasabb, melyik falu lehet büszkébb a magaslatára.

Fotó: Bene Zsolt

A döntés meglepő volt. A bíróság elrendelte, hogy a Lila csúcsát árokkal kerítsék Barátihoz, hogy azon túl mindegy legyen, hogy melyik csúcs a magasabb. Hogy miért a barátiak kapták a Lila csúcsát? Talán azért, hogy így büntessék a földelhordást kezdeményező nyúliakat. A vita ezzel aztán végleg elcsendesült. A kakaskodó erdőszélieknek a csontjaik is rég elporladtak azóta, és bár a törvény máig törvény, a nyúliak a Lilát magukénak tekintik, meg magasabbnak is. És persze büszkén őrzik a fölvonulási terep, a Csatai-völgy nevét is.

Egyébként, mint ahogy említettük, a kilátót hordozó Lila-hegy tengerszint feletti magassága 313, az URH antennával ellátott Hegyesmagasé pedig 309 méter.

Ábrahám Imre feldolgozása alapján: Bene Zsolt és Szűcs Mihály

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kétéves kihagyás után újra megrendezik a Miskolci Kocsonyafesztivált

A koronavírus-járvány miatti kétéves kényszerszünet után idén újra megrendezik március 3. és 5. között a Miskolci Kocsonyafesztivált - tájékoztatta az MTI-t Miskolc önkormányzata hétfőn.

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Önként vonult állatkertbe egy medve

Vélhetően túl korán ébredt fel a téli álomból, és élelemkeresés közben mászott át a Marosvásárhelyi Állatkert kerítésén.

Érdemes hétvégén jelmezben menni az állatkertbe

Farsangi programokkal, köztük táncházzal, jelmezes felvonulással, látványetetésekkel, állattréningekkel és kedvezményekkel várja a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert szombaton és vasárnap.