0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Ősszel készül a levélkomposzt

A komposzt a legegyszerűbben, otthon is előállítható szerves tápanyag, aminek az alapanyagát a kertben és a háztartásban gyűjthetjük össze. Ősszel ennek egy sajátos változatát, a levélkomposztot kezdhetjük el készíteni. Két év alatt készül el és különösen alkalmas a kötött talaj szerkezetének javítására.

Végtelenül egyszerű levélkomposztot készíteni: gyűjtsük össze a lehullott lombot, rakjuk halomba, vagy lécekből, valamilyen drótfonatból készítsünk szellős tárolót a leveleknek. Gyakorlatilag minden olyan edény vagy tároló alkalmas hozzá, mint amit a komposzthoz használunk.

Még egyszerűbb módszer, ha egy kilyuggatott műanyag zsákba tömjük a leveleket és összekötve elrakjuk valami árnyékos helyre vagy akár a pincébe.

Két év alatt lesz kész a levélkomposzt, de már az első évben is használhatjuk téli talajtakarásra, ami megvédi a tápanyag-kimosódástól a földet, illetve táplálékot nyújt a földigilisztáknak és más talajlakó élőlényeknek. Nyáron a növények tövéhez rakhatjuk, olyankor kiegyenlíti a talajhőmérsékletet, segít megtartani a nedvességet. Ez a még nem teljesen lebomlott szerves anyag különösen jót tesz, ha befogatjuk a kötött talajba, mert levegősebbé teszi azt és a csapadék is könnyebben beszivárog.

A kétéves, teljesen lebomlott levélkomposzt a sima kerti komposzthoz hasonlóan használható. Azért különböztetjük meg a kétféle szerves anyagot, mert másként bomlanak le. A levélhalmot értelemszeren ősszel rakjuk össze, így hidegben, lassan indul bomlásnak, elsősorban különböző gombák hatására. A nyári kerti komposzt fölmelegszik és baktériumok végzik el a munka nagyját, gyorsabb lebomlást eredményezve.

Ősszel a fák elraktározzák az előállított szerves anyagaik nagy részét, a lehulló levelekben már kevesebb van belőlük, megmarad viszont a sejtfalakban található, szilárdságot adó lignin, ami képes pufferként megtartani a tápanyagokat a talajban. A levelek lebomlásának sebességét is a lignintartalmuk befolyásolja: amelyekben több van belőle, azok lassabban alakulnak komposzttá. Ilyen a bükk, a tölgy, a szelídgesztenye, a gyertyán, a nyír vagy a magnólia levele. Kevesebb lignint és több nitrogént meg kalciumot tartalmaz a kőris, a cseresznye, a szil, a hárs, a juhar, a nyár és a fűz lombja. A levélkomposzt tehát kevesebb tápanyagot szolgáltat, mint a kerti komposzt, viszont általában nincsenek benne gyommagvak, ezért a palántaföld készítéséhez ideális.

A lehullott leveleket még nedvesen kell összegyűjteni és felhalmozni, különben nagyon lassú lesz a bomlás. A vastagabb szövetű leveleket mint a gesztenye vagy a dió és a lomblevelű örökzöldek (babérmeggy) levelét is aprítsuk fel, mert úgy könnyebben lebomlanak. Év közben is locsoljuk meg néhányszor a halmot, ha úgy véljük, hogy kiszáradt.

A közhiedelemmel ellentétben a dió levele is komposztálható, csak sokáig tart, mire lebomlanak benne a más növények csírázását és növekedését gátló anyagok.

Ugyancsak 4 évig kell komposztálni a fenyők tűlevelét, amiből azonban savanyú kémhatású komposzt lesz, amivel a hortenziák, a magnóliák, a hangafélék, az áfonya számára tehetjük kedvezőbbé a talajt. Érdemes tehát külön kezelni a fenyőtűket, amit tavasszal lehet nagyobb mennyiségben összegyűjteni, bár egész évben folyamatosan váltják tűleveleiket a fenyőfélék.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu