Back to top

A spirális orchidea

Az idei aszályos időjárás, ahogy bármilyen más növényfajnak, úgy az őszi füzértekercsnek sem kedvezett. Azokon a területeken, ahol korábban szép számmal jelen volt, most alig-alig találni belőlük. Öröm az ürömben, hogy a Duna menti síkon a természetvédelmi őrök olyan 200 töves állományra bukkantak, ahol korábban ez a növény nem volt ismert.

A kistermetű őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) az egyetlen ősszel virító orchideafélénk. Nyár végén, kora ősszel nyíló virágai jellegzetes spirálszerűen csavarodó szárán ülnek, feltéve, ha virágzik, mert ez évtől függően változhat. Ha az adott évben kedvezőtlenek számára az időjárási körülmények, még leveleket sem növeszt. Ráadásul a növény fejlődése lassú, már ahhoz is nyolc év szükséges, hogy föld feletti leveleket fejlesszen, és újabb három év, hogy virágozzon is.

Sok más orchideához hasonlóan, az őszi füzértekercs is gombákkal él szimbiózisban. Szüksége is van erre, hogy magja sikeresen kicsírázzon, ugyanis annak semmilyen tápanyagtartaléka nincs. A fiatal növény gyakorlatilag a gomba parazitája, vizet, ásványi és szerves anyagokat kap a gombamicéliumtól. A kifejlett növény is összefonódik a gombákkal, a hifák száma ősszel és télen a legnagyobb. Többféle gombával is képes gyökérkapcsoltságot létesíteni, köztük vannak olyanok, amelyek más orchideáknak is szimbiontái.

Vannak azonban csak rá jellemző gombanemzetségek is, mint a tömlősgombák, de vannak olyanok is, amelyek megbetegítik a növény leveleit és a szárát. 
Fotó: Wikipédia

Nem könnyű megtalálni ezt az aprócska, mindössze 6-20 cm hosszúságú szürkészöld növényt, mert könnyen beleolvad környezetébe, és még virágainak a színe sem feltűnő.

Ha azonban a figyelmes túrázó megleli, láthatja a növény kecsességét, amit néha édes illat leng körül. A tekeredő száron ülő parányi virágok olyanok, mintha kristálycukorba mártották volna őket. Magyarországon elsősorban a Dunántúl dombságain fordul elő, Zalában viszonylag gyakori, illetve a Duna-Tisza közéről ismert még néhány élőhelye. Főként a szikes pusztákba ékelődött löszhátak növénye, de egyéb száraz gyepeken is előfordulhat. Ha a túrázók ebben a régióban szeretnének felkeresni őszi füzértekercs állományokat, akkor főként a Harta–Akasztó–Dunatetétlen térségében, Apajon, Csengődön, Pálmonostorán és Szakmáron érdemes keresgélni, de néhány tőnyi állomány látható Kiskőrösön is.

Eredetileg vélhetően mediterrán faj volt, több ezer évvel ezelőtt a mezőgazdaság és az erdőirtások elterjedésével telepedett meg az újonnan létrejövő réteken, legelőkön. A faj hazánkban védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

Növénynemesítők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Mégse lehet paintballozni a farkasokkal Hollandiában

Az ügyben eljáró holland bíróság elutasító ítélete alapján a kelet-hollandiai Gelderland tartomány visszavonta szerdán azt az engedélyt, amely lehetővé tette volna az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasok elüldözését paintballfegyverekkel a lakóövezetek közeléből, valamint a turisták által látogatott parkokból, különösen a Hoge Veluwe Nemzeti Parkból.