Back to top

Biztatónak ígérkezik a hajtatás őszi fordulója

A kárpátaljai piacokon a tavalyi ár öt-hatszorosáért sikerült értékesíteni a salátának való uborkát, a paradicsomot szintén, így nem csoda, hogy a fóliás zöldségtermesztők közül aki él és mozog, az már nyár közepén megkezdte az őszi forduló munkálatait. Az ügyesebbek első tételei már augusztus végén, szeptember elején a fogyasztókhoz kerültek.

– Ilyen magas vegyszerárak mellett nincs mit tépelődni azon, hogy július végén kitakarítsuk-e a fóliaházból a letermett uborkatöveket vagy sem. A fertőtlenítés után oda is új növényeket telepítünk – magyarázza Horváth Attila verbőci gazda, aki két nagy légterű fóliaházban termeszti idén ezt a növényt. – Jellemző az egész szezonra, hogy inkább a saláta méretű uborkára nagy a kereslet. Ezt sokan azzal hozzák összefüggésbe, hogy több tízezerre tehető a Kárpátaljára menekültek száma, akik elsősorban nem befőzésben gondolkodnak. No és hogy mivel magyarázható az árrobbanás? Elsősorban azzal, hogy mind az üzemanyag, mind a vegyszerek és a műtrágyák jelentősen drágultak.

Tény és való, ilyen bizonytalan körülmények közepette a termelő megkéri az árát az előállított portékának.

Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a megyében csak azok folytatták ezt a munkát, akik képesek kiváló minőségű termény előállítására. Rajtunk kívül ez vonatkozik a paradicsom- és a paprikatermesztőkre egyaránt.

A beregszászi piacon most is jó áron kel el mind a saláta-, mind a konzervuborka
A beregszászi piacon most is jó áron kel el mind a saláta-, mind a konzervuborka

Hogyan látja, jutott a megyében termelt konyhai alapanyagokból a hágón túlra?

– Meggyőződésem, hogy jóval kevesebb került oda, mint más években. Gondoljunk bele! Nyár elején több héten át országos volt az üzemanyaghiány. Akkor mindenféle ilyen jellegű szállítás leállt. Inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy az ismert okokból az ország déli-délkeleti megyéiből nem jött ilyen jellegű áru. Más években például a Herszon környéki agrár­vállalatok árasztottak el bennünket olcsó, nagyüzemileg termesztett, géppel betakarított paradicsommal. Velük egyszerűen nem tudtunk versenyezni. Jellemző a mostani idényre, hogy a dömpingidőszakon szinte észrevétlenül túljutottunk, most meg már minden alapvető zöldségfélének emelkedik az ára.

Összeszámolták-e, hogy mennyire kifizetődő mostanság hajtatott zöldség termesztésével foglalkozni? – Ezt a kérdést már Baksa András csongori gazdának tettem fel.

– Nyilvánvaló, hogy addig hozzá nem kezdünk semmihez, amíg az alapvető számításokat el nem végezzük – hangzik a válasz. – Ha csak a szükséges inputanyagok árának a változását néztük volna, akkor bizony elmegy a kedvünk az egésztől. Például

az uborka tápoldatozásához szükséges káliumnitrát ára két év alatt két és félszeresére, a palántaneveléshez használt tőzegé a duplájára emelkedett, akárcsak az alapvető növényvédő szereké.

Igazából az tartotta bennünk a lelket, hogy már a tavalyi esztendőt is eredményesen zártuk, és az idei szezonnyitás is jól sikerült. Mind a fóliaházakban, mind a szabadföldön nevelt hónapos retket folyamatosan keresték, minden tételt jó áron sikerült eladni.

Marad-e ebből az optimizmusból a jövő esztendőre is?

– Kell, hogy lelkileg megerősödjünk, és egyben szakmailag is fel kell készülnünk a következő idényre. Néhány gazdatársammal arról beszélgettünk a minap, hogy kora tavasszal mi módon tudnánk megfelelő hőmérsékletet biztosítani a palántanevelőben áramszünet esetén. A hajtatóközeget ugyan fával fűtjük, ám a forró vizet keringető szivattyú mégiscsak árammal működik. Van köztünk, aki a benzinmotorral hajtott áramfejlesztőre esküszik, de olyan is akad, aki azt állítja, hogy mindez egy akkumulátorral is megoldható, méghozzá úgy, hogy a szivattyú és az akku közé beiktatnak egy berendezést, ami az egyenáramot átalakítja váltóárammá.

Már erjesztőtartályban a korai borszőlő

Ahogy a Kárpát-medence más szőlőtermő tájain, úgy Kárpátalján is javában tart a korai borszőlők betakarítása. Bár a hűvös tavasz miatt a szőlő a szokásosnál két-három héttel később kezdett rügyet fakasztani, ám mostanra, úgymond, helyreállt a természet rendje. Némelyik családi pincészetben már forr a Csabagyöngyéből, a Favoritból, a Cserszegi fűszeresből szűrt must. Hamarosan követi őket a többi, sorrendben az errefelé igencsak népszerű Néró, illetve – „lánykori nevén” – az Oportó.

A Varga családi pincészetben az először leszüretelt Csabagyöngye zajos erjedése már befejeződött
A Varga családi pincészetben az először leszüretelt Csabagyöngye zajos erjedése már befejeződött

Milyennek ígérkezik az idei évjárat?

– A mostani esztendő egészen más, mint a többi – állítja Bíró Ernő benei szőlész-borász. – Elsősorban azért, mert kedvenc növényünk gyakorlatilag három hónapon át nem jutott érdemi csapadékhoz, amit hasznosítani tudott volna. Emiatt a bogyók általában kisebbek a megszokottnál. Jelenleg még nehéz megállapítani, hogy a nagy melegben mennyire égtek el a borok gerincét adó, a nedűk karakterét alapjában meghatározó savak, ám szemmel látható – és nagyon örvendetes –, hogy a fürtök egészségesek. Közel negyven esztendeje köteleztem el magam ezzel a szakmával, és ezalatt sokfélét megtapasztaltam. Legfőképpen abban bízom, hogy

a mögöttünk hagyott rendkívüli aszályos időjárás az aromák, az ízek, az illatanyagok terén a szokottnál eltérő végeredményt produkált, ami végső soron egyedivé varázsolja a mostani évjáratot

– még akkor is, ha az eddigi mérésekből, próbaszüretekből kitűnik, hogy a must cukorfoka alacsonyabb az átlagosnál. Beigazolódott a régi igazság, hogy a cukorképződéshez kellő mennyiségű vízre van szükség.

Ilyen helyzetben mi a teendő?

– Immáron az egész Kárpát-medencében általánossá vált, hogy a gazdák több menetben takarítják be a termést. Ennek köszönhetően ugyanabból a fajtából az első szüreti fordulót követően könnyű illatos bort készíthetünk, a két héttel későbbi szüretből pedig nagyobb fajsúlyú, tüzes nedűket. A kétfordulós szüret idén azért is indokolt, hogy idejekorán tehermentesítsük a tőkéket. Ne feledjük, nyár elején, a növény virágzása után még úgy nézett ki, hogy a legtöbb fajtából rekordtermésnek örvendhetünk.

Tudjuk, hogy Ukrajna hagyományos szőlőtermesztő vidékein harcok dúlnak. E körülményt figyelembe véve mennyire értékelődött fel a kárpátaljai szőlészet-borászat?

– Ukrajnában a szőlővel beültetett termőterület nagyságát – a korábban elcsatolt Krím félszigeten található ültetvényeket nem számítva – mintegy 42–45 ezer hektárra becsülik. Kárpátalja részesedése ebből a maga 6,5–7 ezer hektárjával nem túl jelentős, csupán mintegy 15 százalékos. Ám a mostani körülmények miatt ennél sokkal jelentősebb lesz a piacra gyakorolt hatásunk. Termesztési körzetünkben a csemegeszőlővel foglalkozók rendre úgy nyilatkoznak, hogy folyamatosan és jó áron kel el az árujuk, és bíznak a folytatásban. Kárpátalja a fóliás csemegeszőlő-termesztés terén is élen jár, és most ez is versenyelőnyt biztosít a mieink számára.

Ami pedig a borszőlőt illeti: gazdatársaimmal igen sok, Ukrajna különböző megyéiben tevékenykedő szőlésszel-borásszal tartjuk a kapcsolatot.

Tudjuk például, hogy Odessza megye egyes termesztőkörzeteiben a gazdaságok a háborúval járó sok-sok bizonytalanság miatt még a metszést sem szervezték meg.

Még inkább vonatkozik ez a másik két, a szőlőtermesztés terén jelentős potenciállal rendelkező megyére, Mikolajivra és Herszonra.

Ám a helyzetet mindenképpen reálisan kell értékelni. Ha a nálunk fejlettebb világ országai kifizetőnek látják, akkor rövid időn belül eláraszthatják nagyáruházainkat viszonylag olcsó külföldi borokkal.

Nekem igazából egy harmadik javaslat nyerte el a tetszésemet, ami kiiktatja a palántanevelőt, és a helyre vetést részesíti előnyben, mind az uborka, mind a paradicsom, mind a paprika esetében. Igaz, hogy így későbbre tolódik a szezonkezdés és nem a megszokott időben kerül piacra az első termés, de az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy ez nem feltétlenül okoz jelentős bevételkiesést. A magyarázat egyszerű: a drágán kínált legkorábbi primőrt egyre kevesebben tudják megfizetni. Félő, hogy ez a tendencia a továbbiakban változatlanul érvényesül.

Hogy a gazdák körében milyen nagy az elszántság, arról Kovács Beáta, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány irodavezetője tájékoztatott.

– Néhány évvel ezelőtt a magyar kormány támogatásával meghirdettük az Első Lépés programot, ami főként a kezdeti nehézségek leküzdését, a családi gazdaságok modernizálását és az optimális birtokméret kialakítását célozza.

A projekt lényege, hogy a hajtatásban érintettek modern fóliaházra és a hozzájuk tartozó fűtőberendezésre, öntöző- és párásítórendszer kialakítására pályázhatnak kamatmentesen.

A megítélt összeget három éven belül, részletekben kell visszafizetni. Számunkra is meglepő módon hatalmas az érdeklődés a mostani pályázat iránt. Több mint nyolcvanan nyújtottak be kérelmet, ami 50 százalékos növekedést jelent a tavalyihoz képest. Az üzenet számunkra egyértelmű: az itthon maradottak bíznak saját munkaerejükben és szaktudásukban, abban, hogy megállják a helyüket a kárpátaljai agrárium sikerágazatában, a hajtatott zöldségtermesztésben, és ezzel továbbra is megélhetést biztosítanak családjuk számára.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Volt, ahol a szokásosnál háromszor több eső esett

Az aszályos nyár után a kilencedik legcsapadékosabb szeptember volt az idei 1901 óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a Facebook-oldalán.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

A paprika is lehet mag nélküli

Különlegesen finom és egyedi formájú paradicsomot, mag nélküli snackpaprikát és kivételesen magas hozamú minidinnyét nemesít az izraeli székhelyű Breedx vállalat. 

Költségoptimalizálás a Fruit Logistica jelszava

2023. február 8–10. között rendezik a világ legnagyobb zöldség-gyümölcs frissáru-kereskedelem tematikájú üzleti találkozóját Berlinben. A kiállítók hivatalos jelentkezési határideje már lejárt, de a szervezők közleménye szerint várólistára még fel lehet iratkozni.

Műtrágyából ne keverjen AdBlue-t!

Lesz-e elég AdBlue a piacon? Hogyan kell tárolni és meddig áll el ez a fontos adalékanyag? Ha ugyanúgy karbamidból áll, mint a műtrágya, akkor miért nem lehet házilag előállítani? Érdekes AdBlue-kisokost tett közzé a minap az agrarheute.com portál három nagy mezőgépgyártó cég segítségével.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

"Pizza-kert": hozzávalók egy helyről

Rendezni, csoportosítani nemcsak a házban lehet, hanem a kert, vagy annak egyes részei is kaphatnak valamilyen tematikus funkciót a díszítő cél mellett.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.