Back to top

Sopron csak egy lépésnyire van

Egymás megismerését szolgálta a közelmúltban szervezett „határ menti” tanulmányút. A Soproni Borút Egyesület borászai, a borvidék szakmai szervezetei színes programmal várták a szakújságírókat.

Fotó: viniczai
Jó száz évvel ezelőtt ki törlődött a határokkal, a monarchia idején amikor a nyugati szőlőterületek egyetlen borvidéket alkottak Sopron-Ruszt-Pozsonyi néven. A szőlőskerteket pusztító járványok és a történelem viharai – a párizsi békecsinálók – azonban szétszakították. Nagy és jelentős vidék volt hajdanán a teljes Fertő-tó környéke, valamint a Soprontól délre elnyúló – ma Közép- és Dél-Burgenland néven ismert – kiváló ausztriai borvidékek, továbbá ide tartoztak a közeli Kis-Kárpátok lankáin termő szőlők is. A határok különböző oldalán – bár semmi nem indokolta volna - a fejlődés is különböző irányokba haladt.

Kelet-Európa borvidékeit szétszabdalták, napjainkban viszont újra lehetőség nyílik a közvetlen párbeszédre, a szakmai eszmecserére.

„Garázsborászatának” kincseit mutatta be Iváncsics Zoltán, aki 1973 és 1992 között a Soproni Állami Gazdaságban dolgozott, a végén borászati üzemvezetőként irányította a munkákat. Mint elmondta, pályázatokból, lépésről-lépésre építették fel szintén szakmabeli feleségével a 4,4 hektáros, ma 500 hektoliteres vállalkozásukat. Igyekeztek ökologikus szemlélettel összerakni a borászatot, így például a hűtéshez az energiát a tetőn elhelyezett napelemek biztosítják. Szívükön viselik a Kékfrankos és a Zöld veltelini sorsát, ma 11 -féle bort forgalmaznak. Termésük felét a háznál értékesítik, a többit vendéglátó helyeken szolgálják fel, többek között a két Michelin csillaggal rendelkező Onyx étteremben. Sikereiket jelzi, hogy tíz alkalomból nyolcszor elnyerték a Sopron város bora címet.

Iváncsics Zoltán
Iváncsics Zoltán
Fotó: viniczai

Történelmi hátteret biztosít a kóstoláshoz a 760 négyzetméteres Pálos pince Bánfalván, melyről az első írásos emlékek 1771-ből származnak. Tulajdonolták a karmeliták, volt légópince, az elbeszélések szerint a 4,5 kilométerre fekvő Rákóczi pincével összeköttetésben állt. A 10 hektáros Bónis-Reitter Borászat családi vállalkozás igyekszik a hagyományokat megtartva a mai, modern piac igényeit kielégíteni.

Boraikban törekednek a gyümölcsös jelleget megőrzésére még akkor is, ha a bor hordóba kerül.

Nehéz kiemelni a bemutatott borsorból bármelyiket, de hadd álljon itt a MusKata, amely különleges Bónisék számára, hiszen kislányuk nevéről kapta. Az illatos Muscat ottonel és a tartalmas Zenit házasításából született, friss, gyümölcsös, mégis tartalmas fehérbor. „2017 óta nem lehet rossz évjáratról beszélni, a Kékfrankost a klímaváltozás felhozta”- magyarázta Bónis Péter borász, aki a Soproni Borút Egyesület alelnöke, értékesítésük harmadát a helyben fogyasztás teszi ki, ugyanennyit visznek el a pincétől.

Ám, hogy ne csak a határon inneni borokkal ismerkedjünk, másnap Kismartonba – Eisenstad - utaztunk, ahol az Esterházy Kastély történelmi tárlatának megtekintése mellett, megismerkedhettünk Burgerland legnagyobb bormúzeumával. A Burgenlandi Bormúzeum az Esterházy Kastély történelmi boltozatos pincéjében új, de hagyományokban gazdag otthonra talált.

Az értékes gyűjtemény több mint 700 tárgyat mutat be, amelyek történeti és kultúrtörténeti áttekintést kínálnak a hagyományban gazdag burgenlandi borászatról.

Itt hallhattuk, hogy Joseph Haydn - akit II. Pál Antal herceg helyettes kápolnamesterként alkalmazott az Esterházy-udvarban - maga is rendelkezett kismartoni otthonában, a Hayndgasse-ban saját szőlőtőkékkel, ugyanakkor fizetésének egy részét, évente 10,5 hektolitert borban kapta.

Az ezredforduló környékén nyilvánvalóvá vált, hogy a kastélypince már nem felel meg egy korszerű borászat kívánalmaknak, így a közeli Darázsfalván – Trausdorf an der Wulka – építette fel korszerű üzemét az Esterházy család, amit 10 kilométeres körzetben 60 hektárnyi szőlő szolgál ki. Bár valaha több szőlővel is rendelkeztek, de koncentrálni kezdték a területeiket. Eleinte csak a család ellátására termelte, majd két évtizede megindult a külső értékesítés. Két éve elhatározták, hogy kevesebb, de magasabb minőségű borok előállítására koncentrálnak, célként tűzték ki a friss, gyümölcsös tételek megalkotását.

Esterházy Borászat
Esterházy Borászat
Fotó: viniczai

Az új feldolgozót 2006-ban adták át. Nem volt könnyű az építkezés, hiszen a talajvíz alig fél méterre van alattuk, így egyszintű, dupla falú szigeteléssel rendelkező üzemet hoztak létre, amiben nincsen lépcső, így minden mozgatás akadálymentesen történik. Kísérletező borászat, amit mi sem mutat jobban, mint Kékfrankosukat különböző – fa, acél és háromféle amfóra – edényekben érlelnek.

Hordóikat a saját erdeikből származó tölgyfából készíttetik, míg az amfórák – beton, kerámia, agyag – az olasz Drunk Turtle gyárból származnak.

Frank Schiller, a cég ügyvezetője kiemelte, három kategóriába sorolták boraikat. Az Estoras borcsalád etikettjén a Jó Fülöp által 1430-ban alapított Aranygyapjas Rend érdemjele látható, melyet az Esterházyak közül elsőként I. Miklós gróf kapott meg 1628-ban. A középkategórában már megjelölik a termőhelyet, s a Fraknói várban található festmény nyúl – fehérborok – és lúd – vörösborok – figurái díszítik, nyakukban hérics „koszorúval”. A legmagasabb kategória a hagyományokra épít, a Cardonnay-ból és Kékfrankosból álló tételek címkéin a kastélyból származó festmények részletei jelennek meg. Emellett megtaláljuk a projektborokat, kísérleteik eredményeit, melyeket csak a hátcímkén különböztetnek meg.

Ám visszatérve Sopronba, a határon túli borászatokkal is versenyképes tételeket előállító Taschner Bor- és Pezsgőházban zártuk a tanulmányutat.

Taschner Kurt munkáját számtalan hazai és nemzetközi díj minősíti. A mintegy 30 hektáros vállalkozás első Irsai Olivér borát idén augusztus 15-én szüretelték, s ottjártunkkor már engedélyeztetés alatt állt. A ponzichter családból származó szakember gravitációs feldolgozót hozott létre. Első bora 2000-ben készült, első szőlője Cabernet franc volt, ami ma is szerelemgyerek. Évente 2000-3000 palack pezsgőt készítenek, számukra alapvetően hobbi, s ahogyan a szakember mondta, a hobbijára pedig áldoz az ember. Ma mind a három klasszikus, champagne-i szőlőfajtát, azaz Chardonnay-t, Pinot noir-t és Pinot meunier-t is művelnek.

Az Alpok, a Fertő - mint sztyepptó - és a Kisalföld találkozása, a változatos talaj sokszínű borvidéket hozott létre, melynek csak egy része található határainkon belül. „Egy borász számára az a jó, ha a többi borásznak is jól megy”- fogalmazta meg Taschner Kurt, miért is fontos a határon átnyúló összefogás.

Az összetartozás hagyományait jelzi, hogy amikor hazánkban a megindult a téeszesítés, a soproni német ajkú lakosok inkább saját szövetkezetet alakítottak.

A Sopron-Ruszt-Pozsonyi borvidék összes szőlőterülete 1910-ben 33607 kataszteri hold volt, mely 764 bortermelő község között oszlott meg. Még sorolni is nehéz lenne. A legjellemzőbb az 1800-as évek végéig a fehér szőlő volt, az 1910-es évekre azonban a vörösbor aránya elérte a 70 százalékot. A ma jellegzetes szőlőfajta, a Kékfrankos az 1890-es évektől került előtérbe.

A Soproni-hegység alapkőzete a kristályos pala, a gneisz, fedőkőzete pedig a mészkő, illetve a csillámpala. Miután ez utóbbiak mozaikszerűen váltakoznak, illetve a szőlőtermő területek kitettsége is eltérő. Emellett az Alpok felől érkező hűvösebb, csapadékosabb légtömegek csapnak össze a délről időnként megjelenő mediterrán hatással, és persze az itt kezdődő Kisalföld éghajlatával. Ezt a sokszínűséget gyúrja egybe a Fertő víztömege. Sopronban is kiemelt jelentősége van a dűlőknek. Meg sem lepődhetünk, hogy történetileg 184 – jellemzően német - dűlőnév alakult ki, amit a 90-es években hoztak vissza.

Fotó: viniczai

Sopron németajkú, szőlő- és bortermeléssel foglalkozó, munkaszeretetükkel és szorgalmukkal kitűnő gazdapolgárai voltak a ponzichterek. Nevük a német Bohnenzüchter (babtermelő) kifejezésből ered, ugyanis a szőlőben köztesként babot és más konyhakerti növényeket termesztettek. Sopronban ma is természetes, ha valaki német, horvát vagy magyar gyökerekkel bír, netán mindhárommal, ám mindenki magyarnak vallja magát.

A többség soha nem tartotta svábnak magát, inkább egy bajor-bécsi tájszólást beszéltek, pedig volt, hogy 300 éven keresztül csak német nyelvű iratok készültek a városházán.

Babos pogácsa, babos rétes, sőt babsterc került az asztalra, amikor a város Német Nemzetiségi Önkormányzatának tagjai fogadtak székhelyükön – amit megosztanak a horvát kisebbséggel és a Európai Borlovagrend Hungária Konzulátus Soproni Legációjával – a város patinás főutcáján található a Reipál-Házban. Ezt követően kis poharas ízelítőn találkozhattunk az utóbbi évek díjnyertes boraival. Molnár Ákos, a borvidék hegyközségi tanácsának elnöke hangsúlyozta: ezerarcú borvidék, gazdag történelemmel, kiemelkedő természeti értékekkel. „A soproni bor soproniságát nehéz megfogni, annyira változatosak az adottságaink. Szinte minden igénynek meg tudunk felelni”- magyarázta a szakember. Lukács Szabolcs, 2007 országos sommelier bajnoka igyekezett eligazodni a fajták és technológiák adta labirintusban, a borvidéken található közel 130 borász adta sokszínűségben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Elmerült figyelem

Úszó, lebegő tárlatként újították meg a halászati kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Részben azért, hogy érvényesülni tudjon az eddig tablókkal takart gótikus épületbelső. Mi az, ami különösen figyelemre méltó a halászatban egy néprajzos muzeológus számára? Erről is beszélgettünk Balpataki Katalin kurátorral.

Egyre erősebb a magyar borászati ágazat

Az országnak minden adottsága megfelelő ahhoz, hogy jó minőségű borokat állíthassunk elő a kiváló magyar szőlőfélékből - jelentette ki dr. Nobilis Márton az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a Fritz Birtok ünnepélyes üzemavatóján, csütörtökön, Szekszárdon.

100 éves a Soproni Egyetem Botanikus kertje

A Soproni Egyetem Botanikus Kertje a város „zöld tüdeje” és egyben az oktatás-kutatás és a hallgatói élet központja is. Az idei centenáriumi rendezvénysorozat keretében konferenciát rendeztek a Soproni Egyetemen, amely a Botanikus kert 21. századi szerepét vizsgálta az oktatás, a kutatás, a természetvédelmi értékek és a városi rekreációs szolgáltatások oldaláról.

Biztatónak ígérkezik a hajtatás őszi fordulója

A kárpátaljai piacokon a tavalyi ár öt-hatszorosáért sikerült értékesíteni a salátának való uborkát, a paradicsomot szintén, így nem csoda, hogy a fóliás zöldségtermesztők közül aki él és mozog, az már nyár közepén megkezdte az őszi forduló munkálatait. Az ügyesebbek első tételei már augusztus végén, szeptember elején a fogyasztókhoz kerültek.