Back to top

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Bódi szilva
Bódi szilva
A kökényszilva elő-ázsiai származású, gyakran tövises cserje vagy fatermetű, 3-6 méter magas növény. Hajtásai eleinte nemezesek, majd csupasszá válnak. Leveleinek alakja az elliptikustól a tojásdadig változik, 4-8 centiméter hosszúak, kissé recézettek, karéjosak, fiatalon szőrösek, majd kopaszok. A levélnyél 1-2 centiméter hosszú, nem mirigyes. Áprilisban nyíló virágai fehérek, kerek szirmúak, fürtökben állnak. Gyümölcse lehet kerekded és tojásdad is, kocsánya szőrös. A héja többnyire kékesfekete, ritkábban sárga (hamvasfehér), édes húsú, a csontár felülete sima, lapított. Nem magvaváló. A convar. insititia cserjetermetű, mint a convar. juliana, a St. Julien típusok és az elvadult alakok kisebb pomológiai értékűek. Elsősorban Délkelet-Európában és Kis- Ázsiában gyakori, de a közel-keleti előfordulása is természetes. Szubspontán faj. 1755-ben Abraham Juslenius írta le, majd Carl von Linné 1759-ben megerősítette a meghatározást.

Ismeretlennek nevezik

A kökényszilva áprilisban virágzik
A kökényszilva áprilisban virágzik
Kultúrában a történelem előtti idők óta megtalálható, ami származását is bizonytalanná teszi, ezért sokféle elméletre adott okot.

A faj neve teljes mértékben tükrözi a botanikusok véleménybeli különbségét, az insititia a latinban átvitt értelemben ismeretlent jelent.

Az első leírói és Augustin Pyramus de Candolle álláspontját fogadjuk el, mert ahogy a neves paleobotanikus írta, a „történeti és archeológiai adatok összevágnak”. Szerinte ugyanis Dél-Európában, Örményországban, a Kaukázus déli részén és a Kaszpi-tó környékén volt bennszülött növény. Kis-Ázsiában és a Kaukázus említett régiójában a leggyakoribb; a szíriai előfordulását pedig a damascena jelzővel illetik.

Botanikai besorolásának és eredet-meg­határozásának problémaköre annak is köszönhető, hogy mint jövevény (archeofiton) faj, a korai bronzkortól a különböző népcsoportok hozzájárulhattak a terjedéséhez, termesztésbe vételéhez.

Mivel a gyümölcse felülmúlta a kökényét, könnyen terjedt Európa-szerte, noha a flórában mindenütt megvolt a „konkurens” kökény. A legutóbb összeállított régészeti adattárban közel 4800 kökényszilva-csontárt azonosítottak a kutatók eddig Magyarországon nyolc ásatási területről. Ezek szinte kizárólag Prunus insititia-kőmagvak és néhány töredék. Noha a Prunusok nagy gazdag­ságban fordulnak elő Eurázsiában, a kökényszilva azért tudott stabilan megmaradni, mert – mint svéd genetikusok kutatásai igazolták – nem képes spontán módon kereszteződni a Prunus domestica-alakokkal.

Tarpai utca szilvafákkal
Tarpai utca szilvafákkal
Lezárva a nyelvtörténeti és archeológiai értékelést, az első hazai feljegyzés az Oklevélszótár szerint 1334-ből származik. A Kykynzylwaberek földrajzi név ugyan a kökényszilvára és a kökényre is utalhat, de Lippay János már önálló alaknak írta le, majd később Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály Magyar füvészkönyve (1807) ténylegesen különálló fajként jelölte.

A faj taxonómiai elhelyezése rendkívül vitatható, főleg a hozzá sorolt kultúralakok különbségei miatt. Lippay leírása óta a damaszkuszi szilva és a Besztercei szilva azonossága nagyon elfogadott, mi is eddig ezt követtük,

pedig a damascena néhány tulajdonságában eltér a régi Besztercei szilvánktól: a másodlagos élőhelyük, a termékenyülési viszonyok és a gyümölcs alakja (elsősorban kerekded) és a duránci jellege különbözik.

A kökényszilva könnyen elvadul, számos változata ismert, így a var. leopoldina (Simonkai Lajos) vagy a var. cyclopetala (Borbás Vince). Bizonyosan a rómaiak galliai és britanniai hódításával magyarázható a kökényszilva megjelenése a 3. és 5. századi Nyugat- és Délnyugat- Európában. A Farleigh Damson, Pru­ne Damson, Aylesbury Prune, Frogmore, King of the Damson, Merryweather, Early Rivers, a Blue Violet és a Common Damson a főbb angol kökényszilva-tájfajták. De a példákat írországi, francia, német példákkal is lehetne folytatni.

A Nemtudom szilva a Tisza árterén él a természetben
A Nemtudom szilva a Tisza árterén él a természetben

A sárgásfehér héjú típusok megtalálhatók Nyugat-Európában is, de elsősorban a Balkánon és a Kárpát-medencében váltak ismertté.

A Prunus insititia fája nem termetes, de erős gyökérzete miatt talajvédő szerepe is van, a középkortól Nyugat-Európában szélvédőnek ültették. Édes gyümölcse a fanyar héja és a magvak íze miatt volt kedvelt gyümölcs. Mára alanyként maradt meg a jelentősége. Igaz, a Black Bullance és Black Samas alakok még mindig megtalálhatók a nagyobb fajtagyűjteményekben.

Legismertebb a Nemtudom szilva

Nálunk a Bódi és a Boldogasszony szilva (Lotyó, Potyó) a Jászságban is jelentéktelenné vált. Kis fát nevel, gyenge növekedésű, korán virágzik, nem fagy­érzékeny. Augusztus elején érik, bőtermő. Kicsi, gömbölyded gyümölcse sötétkék, hamvas, húsa zöldessárga, édes, közepesen leves, nem magvaváló. A fán sokáig megmarad, képes ott megaszalódni; kiváló pálinka-alapanyag.

A Merryweather fajta kipusztult a ceglédi gyűjteményben
A Merryweather fajta kipusztult a ceglédi gyűjteményben

Egy másik fajtát, a Nemtudom szilvát széles körben termesztik. Házikertekben, utcai fronton és a Tisza árterén gyakori.

Erős növekedésű, a vízállásos helyeken is megél, gyökérsarjakról könnyen szaporítható.

Két klónfajtája ismert: a Penyigei és a Panyolai. Pethő Ferenc professzor a Tisza menti településeket kutatva felmérte a Nemtudom fajta gyakoriságát, a fák életkorát, művelését, ápolását, a szaporítási módját. Az áprilisi virágzás ellenére is érheti fagykár a virágokat és a terméskezdeményeket. A Nemtudom szilva eredetét kutatva indokoltnak találtuk a Penyigei és Panyolai fajtaváltozat megkülönböztetését. Az előbbi gyümölcshúsa egyszínű a mag körül, nem mutat eltérést, de a Panyolai húsa a mag körül sötétbordó. Hasonlóságot látunk a Tisza-vidéki korai Besztercei és a Vérbélű változattal. Faust Miklós (USA, Beltsville) mind a négy tájfajtából vizsgálatra kapott mintát tőlem, és a vérbélű változatokban nem találták meg a szilvahimlő vírus látens nyomait, amit feltételeztünk.

Nemtudom szilva gyökérsarjai
Nemtudom szilva gyökérsarjai

A Nemtudom szilva sajátos ökológiai igényű szilvafajta, a Felső-Tisza-vidéken általában jól terem, alkalmas friss fogyasztásra, lekvárnak, aszalásra és kiváló pálinka-alapanyag.

Penyige és Panyola népe évek óta megünnepli értékes szilvájuk termését, ami főleg az idén fontos esemény, amikor az aszály már a Beregi-medencét is elérte. A Penyigei P3 klónt vizsgálatba vontuk Cegléden, és az idén szinte a kökénnyel azonos nagyságú gyümölcsöt kaptunk öntözetlen körülmények között.

Hazai vizsgálatok

Az elmúlt fél évszázadban öt kökényszilvaklónt (C. 83, C. 422, C. 806, C. 1253 és C. 1422) vizsgáltunk, alanyfajta-választási céllal.

A C. 83 bizonyult a legjobb alanynak, amely öntermékenyülő, április közepén virágzik, 11-12,5 grammos gyümölcsöt terem. Igen hamvas, sötétkék héjú, egy kilogramm magból 150-165 csemetét tudtunk fölnevelni.

Alanynak alkalmas lehet a Fehér szilva is, ebből négy változatot vizsgáltak az egykori Kertészeti Egyetemen. Valódi damascena-klónfajtából nincsenek már tapasztalataink. Viszont a Bódi szilva és a Kecskeméti 101 kökényszilvafajták rendszeresen és bőven teremtek a ceglédi génbanki ültetvényben. Kérdés, hogy a fák az egyre szárazabb években miként tudják majd elviselni a klímaváltozás következményeit.

Oltvány St. Julien A alanyon
Oltvány St. Julien A alanyon
A kökényszilva Európában, sőt Észak- Amerikában is meghonosodott, de még mindig hiányosak róla az ismereteink.

Az 1954/55-ben Cegléden létesített szilvafajta-gyűjteményben például a Merryweather szilvafajta a harmadik-negyedik évben kipusztult, és még volt néhány másik francia és angol eredetű fajta is, amelyek nehezen viselték az 1960-as évek klímáját.

A St. Julien alanyfajta-sorozat viszont megmaradt a faiskolai termesztésben kökényszilvának. Néhai Holly László (Tá­piószele) egykor szóban közölte, hogy amikor Aleppóban dolgozott az ottani génbank fejlesztésén, sokfelé látott szilvafákat. Nézetünk szerint ezek valódi damascena fák lehettek. Eldöntése viszont a mai helyzetben lehetetlen, így biztosan megmarad a Prunus insiti­tia genetikus és történeti titokzatossága.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Valós értéket tükrözzön az ár

Steven van Schilfgaarde, a Royal FloraHolland virágtőzsde vezérigazgatója szerint 2022 nehéz és különösen kiszámíthatatlan év volt. A tőzsde kiadványa szerint azonban év végére így is átlépte a forgalom az ötmilliárd eurós határt, ami viszont csaknem 600 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Bevételek, kiadások Hollandiában

A Wageningen Economic Research éves bevételbecslésének összeállítása alapján 2022-ben Hollandiában minden mezőgazdasági és kertészeti ágazatban növekedtek a költségek. A nagyobb kiadásokat a szántóföldi gazdálkodásban és az üvegházi termesztés bizonyos ágaiban bőven ellensúlyozta az értékesített termékek ára, a dísznövénykertészetben viszont olyan mértékben zuhantak az eladási árak, hogy számottevő az érintettek bevételcsökkenése.

Valaha súlyosabban károsítottak

Több olyan károsító is van, amely tömegszaporodásával rendkívüli károkat okozott a mezőgazdaságban az elmúlt hatvan év során, mára azonban szerencsére jóval kevésbé kell tartani tőlük.

Étel, mint gyógyszer? Közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik

A kutatások azt mutatják, hogy az egészségügyi szakemberek által javasolt ételek javíthatják a jólétet, de az étel nem egy tabletta, és a szakértők ajánlásai sokkal bonyolultabbak ennél.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

A 8 legjobb ital a szervezetben lévő gyulladás fékentartására

A szervezetben lévő gyulladás egy természetes folyamat, amely valójában segíthet az egészség megőrzésében. Problémák akkor merülhetnek fel, ha krónikusan magas a gyulladás szintje, ami számos egészségi állapottal jár együtt.