Back to top

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

A Dummerstorf Haszonállat-biológiai Kutatóintézet (FBN) és a Neubrandenburgi Egyetem közös kutatócsoportja jutott erre a következtetésre. Nemrég tették közzé a „ZwiHanf” című kutatás eredményeit, amiben azt vizsgálták, hogy az ipari kender köztes kultúrnövényként való termesztése milyen hatással van a talaj nitráttartalmára, illetve hogy a kenderlevél alkalmas-e a szója kiváltására a tejelő tehenek takarmányában.

Az utóbbi években a kendertermesztés reneszánszát éli, és az új fajták csak nyomokban  tartalmazzák e hasznos növényfaj visszaszorítására ürügyként szolgáló pszichoaktív anyagot, a THC-t. A kendernek a tápanyagutánpótlási- és a vízigénye egyaránt kicsi, gyakorlatilag nem igényel növényvédő szert a termesztése.

A német tudósok szerint a növényvédelmi előírások szigorodása és a klímaváltozás miatt egyaránt kiválóan alkalmassá teszik szántóföldi termesztésre. A kender gyökérzete 3 méter mélységig lenyúlhat, és gyors növekedése során sok nitrogént felvesz a talajból. Egyelőre nem sikerült meghatározni, hogy mely talajrétegekben mennyi nitrátot vesz fel a növény, de folytatják az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat.

A kender takarmányként való hasznosítását szigorúan szabályozzák: a THC-tartalma nem haladhatja meg a 0,2 százalékot.

Ennek megfelelően a német kutatók THC-mentes fajtákkal vizsgálják a kender alkalmasságát a szója kiváltására a tejelő tehenek takarmányozásában.

A szójaliszt köztudottan sok fehérjét tartalmaz, de azt kevesen tudják, hogy a kenderlevél fehérjetartalma is 23 százalékkal meghaladja a herefélékét és a lucernáét, amellett olajtartalma elérheti a 20 százalékot. Viszont még nem sikerült tisztázni e fehérjék és zsírok emészthetőségét, hogy egyéb összetevői netán rontanak-e az állatok emésztésén, vagy hogy hogyan befolyásolják a kérődzők metántermelését. E kérdésekre is keresik a választ német kutatók.

Forrás: 
topagrar.com
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Meglévő állományokkal is lehet pályázni baromfi állatjóléti támogatásra

A már meglévő állományokkal is pályázható a Baromfi állatjóléti támogatás - közölte az agrártárca az MTI-vel szerdán.

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Azerbajdzsán a harmadik legnagyobb mogyoró exportőr a világon

2022-ben összesen 67 ezer tonna mogyorót takarítottak be Azerbajdzsánban. Ezzel az ország a globális piacokon a harmadik legnagyobb mogyoróexportőr – mondta Szurhaj Novruzov a mezőgazdasági minisztérium tisztviselője.

Egy meglepő összetevő, hogy a sült zöldségek tökéletesek legyenek

A kiegyensúlyozott étrend fenntartása érdekében az étkezéseknek sovány fehérjéket, teljes kiőrlésű szénhidrátokat és zöldségeket kell tartalmazniuk. Nem újdonság, hogy a zöldségek az egészséges táplálkozás létfontosságú részét képezik.

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Jelentős mennyiségű madarat veszélyeztet a kihalás Romániában

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül - közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Növényvédelem drónokkal – szabályos vagy sem?

Nemcsak a mindennapokban, de az agrárszektorban is egyre nagyobb érdeklődés övezi a drónhasználatot. Alkalmazásuk a mezőgazdaságban viszonylag újkeletű dolog, azonban Magyarországon még nem teljesen kidolgozott a jogszabályi keretrendszer, mely ezen eszközök használatát és a velük történő növényvédelmi szolgáltatást teljesen legálissá tenné. Ennek ellenére rohamosan terjed a mezőgazdasági szektorban a használatuk.

A magas koleszterintartalmú élelmiszerek hatásai a koleszterinszintre...

A koleszterin fontos a sejtmembránok szerkezetének fenntartásában, és segíti a szervezetet a D-vitamin és a létfontosságú hormonok előállításában. A szervezet ugyan termel koleszterint, de ha sok koleszterint fogyasztunk, akkor kevesebbet állít elő. Valamint, ha nem fogyasztunk magas koleszterintartalmú ételeket, a testünk akkor is elegendő mennyiséget termel.