Back to top

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Nagy István kiemelte, a januárban hatályba lépő KAP-ban fokozatos csökkentés mellett, de 2027-ig megmaradnak a hazai forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások, és sikerült megvédeni a termeléshez kötött támogatásokra fordítható összegek arányá
Nagy István kiemelte, a januárban hatályba lépő KAP-ban fokozatos csökkentés mellett, de 2027-ig megmaradnak a hazai forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások, és sikerült megvédeni a termeléshez kötött támogatásokra fordítható összegek arányá
Fotó: Lang Róbert
A szakmai fórum keretében tartott köszöntőjében Nagy István agrárminiszter egyebek mellett

azt ajánlotta azoknak a gazdálkodónak, akik a megemelkedett költségek miatt lemondanának támogatott beruházásuk megvalósításáról, hogy a jövő évben nyújtsák be újra a pályázatukat, amellyel gyors elbírálás mellett, a reális költségeknek megfelelő, magasabb összegű támogatáshoz juthatnak.

Így a fejlesztési támogatásra szánt összegek nem forgácsolódnak szét, az ágazat pedig új lendületet kaphat a fejlesztésekhez.

Bustyaházai László, a Gabonaszövetség takarmánygyártó tagozatának elnöke
Bustyaházai László, a Gabonaszövetség takarmánygyártó tagozatának elnöke
Fotó: Lang Róbert
Fontos szempontnak nevezte a jövőre nézve, hogy a tenyésztés minden egyéb állattartáshoz köthető tevékenység alapját adja, és az állattartóknak azt tanácsolta, hogy ne jövedelemnek tekintsék a támogatásokat, hanem fordítsák a jobb tartási körülményekre, korszerűbb technológiára, versenyképességük, hatékonyságuk növelésére. „Ez az alapelv jelöli ki a XXI. századi magyar állattenyésztés irányát.”

Kiemelte azt is, hogy törvénymódosítás keretében

szeretnék 25 évre hosszabbítani azoknak az állattartóknak a haszonbérletét, akik az elmúlt tíz év folyamán az előírásoknak megfelelően használták a nemzeti parkokban, védett területeken bérelt legelőket.

A tervezett intézkedés célja a legeltetéses állattartás bázisának hosszú távú megőrzése.

A rendezvényen megjelentek a tudomány, a szakpolitika és az érdekképviselet legfontosabb szereplői és az ország minden részéből érkeztek az állattartó gazdaságok tulajdonosai, szakmai vezetői
A rendezvényen megjelentek a tudomány, a szakpolitika és az érdekképviselet legfontosabb szereplői és az ország minden részéből érkeztek az állattartó gazdaságok tulajdonosai, szakmai vezetői
Fotó: Lang Róbert
Kiemelte, a 2023. január 1-jén hatályba lépő új Közös Agrárpolitika (KAP) magyar sikere, hogy fokozatos csökkentés mellett, de 2027-ig megmaradnak a hazai forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások. Sikerült megvédeni a termeléshez kötött támogatásokra fordítható összegek arányát is, amire 2027-ig a mostanival nagyságrendileg azonos összeg, évente mintegy 202 millió euró jut. A kedvezményezett ágazatok köre nem változik, a pénz több mint kétharmada az állattenyésztést segíti. A Vidékfejlesztési Program keretében továbbra is támogatják az állattartó gazdaságok versenyképességének javítását.

A tervek szerint ehhez 40 százalékos mezőgazdasági árbevétel és 10 ezer euró értékű üzemméret kell majd.

A támogatás mértéke 50 százalék lesz, de elérheti a 65 százalékot is, ha a pályázó fiatal gazda.

Az ökológiai gazdálkodás plusz 10 százalékot jelent, de a maximális támogatás a költségek 80 százalékát is elérheti, ha a beruházás célja a környezet- vagy a klímavédelem.
Továbbra is támogatják a védett és őshonos mezőgazdasági állatfajták fennmaradását, genetikai állományuk megőrzését, és a korábbinál nagyobb dotációt kap az állatjólét.

Gelencsér Attila országgyűlési képviselő, Nagy István, Gyuricza Csaba és Zászlós Tibor a kaposvári kampuszon
Gelencsér Attila országgyűlési képviselő, Nagy István, Gyuricza Csaba és Zászlós Tibor a kaposvári kampuszon
Fotó: Lang Róbert
A miniszter hangsúlyozta, hogy fontos fellépni az állatifehérje-fogyasztást ellenző véleményekkel és az állattenyésztést rossz színben feltüntető híresztelésekkel szemben. "Meg kell mutatni mindenkinek – mondta -, hogy a méltán híres magyar állattenyésztés nélkülözhetetlen termékeket állít elő, kiváló minőségben termel, a környezettel harmóniában dolgozik, figyelmet fordít a biodiverzitásra, részese a kultúrtáj megőrzésének és része a magyar kultúrának."

Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke szintén arra biztatta az állattenyésztőket, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére se mondjanak le a fejlesztésekről, mert ez jelenti az ágazat jövőjét.

Felhívta a gazdálkodók figyelmét a kedvezményes hitel- és finanszírozási lehetőségekre, valamint a Nemzeti Földügyi Központ által meghirdetett kedvezményesen megvásárolható földekre.

Dr. Bajnok Márta, a MÁSZ és a NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoportjának szakmai vezetője
Dr. Bajnok Márta, a MÁSZ és a NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoportjának szakmai vezetője
Fotó: Lang Róbert
Felértékelődött és a közgondolkodás fókuszába került az agrárium, és ezt ki kell használni az ágazat fejlesztése érdekében – hangsúlyozta köszöntőjében Gyuricza Csaba, a MATE rektora. Ehhez a megújult felsőoktatás már képes megfelelő intellektuális hátteret biztosítani.

A köszöntőket követő szakmai előadások során a versenyképes és klímabarát takarmányozásról beszélt Bustyaházai László, a Gabonaszövetség takarmánygyártó tagozatának elnöke, hangsúlyozva a termelők és a gyártók vertikális szövetkezésének a jelentőségét. Mint mondta, a magyar állattenyésztők kedvező helyzetbe kerülhetnek az EU-ban, de ehhez „pár évig túl kell élni.”

Wagenhoffer Zsombor, előadásából egyebek mellett kiderült, hogy a húst enni önmagában nem egészségtelen, sőt
Wagenhoffer Zsombor, előadásából egyebek mellett kiderült, hogy a húst enni önmagában nem egészségtelen, sőt
Fotó: Lang Róbert
Az országos gyepfelmérés tapasztalatait osztotta meg dr. Bajnok Márta, a MÁSZ-NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoport szakmai vezetője. Mint mondta,

a hamarosan befejeződő felmérés célja egy olyan országos gyepkataszter elkészítése, amely reális képet ad arról, hogy hol milyen lehetősége van a gyep mezőgazdasági hasznosításának.

A húsfogyasztással kapcsolatos tudományos tanulmányok következtetéseit mutatta be dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója. Előadásából egyebek mellett kiderült, hogy a húst enni önmagában nem egészségtelen, sőt. Aláhúzta, hogy az állattartóknak véleménye szerint kezükbe kellene venni az irányítást annak érdekében, hogy a társadalom valós információkat kapjon a fenntartható táplálkozásról, valamint az állattartás szerepéről, valós helyzetéről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindult az NLSF Program a fogathajtó szakágban

A Magyar Lovassport Szövetség előterjesztésére Magyarország kormá­nyá­nak támogatásával 2022-ben elindult a Nemzeti Lovassport és Sport­lótenyésztési Program. Az elsődleges elképzelések szerint csak a három olimpiai szakágat érintette volna, de az eredményességeket figyelembe véve a lovastorna és a fogathajtó szakágak is részeseivé váltak a programnak.

Meglévő állományokkal is lehet pályázni baromfi állatjóléti támogatásra

A már meglévő állományokkal is pályázható a Baromfi állatjóléti támogatás - közölte az agrártárca az MTI-vel szerdán.

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Reziliencia az agráriumban - Ki marad a végén?

A generációváltás új szabályozása és az agrárium válságállósága volt a két kiemelt témája a negyedik alkalommal megrendezett Agribusiness Konferenciának december 6-án. Az ország legnagyobb agráriummal és agrárgazdasággal foglalkozó egyetemközi diákszervezete a szaktárca, valamint a banki és a termelő szektor jelentős képviselőit hívta meg a tanácskozásra.

Generációs megújulás támogatása

A mezőgazdaságban tapasztalható elöregedés megállítása, az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, valamint a fiatalok vidékről való elvándorlásának csökkentése érdekében az agrártárca stratégiai célkitűzései között eddig is szerepet kapott egy mezőgazdasági generációs megújulást segítő intézkedéscsomag kidolgozása és megvalósítása.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Januárban indul a Településfásítási Program harmadik üteme

A Program folytatásában ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhetnek fákat. 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amiből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Az AKIS és az azt támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Tervben

Az Agrártudás- és Innovációs Rendszer (angol betűszóval: AKIS) az új Közös Agrárpolitika részeként az új KAP Stratégiai Tervbe is beépült, támogatva a tanácsadást, a képzést, az interaktív innovációs projekteket, a tudáscsere-lehetőségeket és a mezőgazdasági termelők összekapcsolását a tanácsadással és a kutatással.