0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

A szakmai fórum keretében tartott köszöntőjében Nagy István agrárminiszter egyebek mellett

azt ajánlotta azoknak a gazdálkodónak, akik a megemelkedett költségek miatt lemondanának támogatott beruházásuk megvalósításáról, hogy a jövő évben nyújtsák be újra a pályázatukat, amellyel gyors elbírálás mellett, a reális költségeknek megfelelő, magasabb összegű támogatáshoz juthatnak.

Így a fejlesztési támogatásra szánt összegek nem forgácsolódnak szét, az ágazat pedig új lendületet kaphat a fejlesztésekhez.

Fontos szempontnak nevezte a jövőre nézve, hogy a tenyésztés minden egyéb állattartáshoz köthető tevékenység alapját adja, és az állattartóknak azt tanácsolta, hogy ne jövedelemnek tekintsék a támogatásokat, hanem fordítsák a jobb tartási körülményekre, korszerűbb technológiára, versenyképességük, hatékonyságuk növelésére. „Ez az alapelv jelöli ki a XXI. századi magyar állattenyésztés irányát.”

Kiemelte azt is, hogy törvénymódosítás keretében

szeretnék 25 évre hosszabbítani azoknak az állattartóknak a haszonbérletét, akik az elmúlt tíz év folyamán az előírásoknak megfelelően használták a nemzeti parkokban, védett területeken bérelt legelőket.

A tervezett intézkedés célja a legeltetéses állattartás bázisának hosszú távú megőrzése.

Kiemelte, a 2023. január 1-jén hatályba lépő új Közös Agrárpolitika (KAP) magyar sikere, hogy fokozatos csökkentés mellett, de 2027-ig megmaradnak a hazai forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások. Sikerült megvédeni a termeléshez kötött támogatásokra fordítható összegek arányát is, amire 2027-ig a mostanival nagyságrendileg azonos összeg, évente mintegy 202 millió euró jut. A kedvezményezett ágazatok köre nem változik, a pénz több mint kétharmada az állattenyésztést segíti. A Vidékfejlesztési Program keretében továbbra is támogatják az állattartó gazdaságok versenyképességének javítását.

A tervek szerint ehhez 40 százalékos mezőgazdasági árbevétel és 10 ezer euró értékű üzemméret kell majd.

A támogatás mértéke 50 százalék lesz, de elérheti a 65 százalékot is, ha a pályázó fiatal gazda.

Az ökológiai gazdálkodás plusz 10 százalékot jelent, de a maximális támogatás a költségek 80 százalékát is elérheti, ha a beruházás célja a környezet- vagy a klímavédelem.
Továbbra is támogatják a védett és őshonos mezőgazdasági állatfajták fennmaradását, genetikai állományuk megőrzését, és a korábbinál nagyobb dotációt kap az állatjólét.

A miniszter hangsúlyozta, hogy fontos fellépni az állatifehérje-fogyasztást ellenző véleményekkel és az állattenyésztést rossz színben feltüntető híresztelésekkel szemben. „Meg kell mutatni mindenkinek – mondta -, hogy a méltán híres magyar állattenyésztés nélkülözhetetlen termékeket állít elő, kiváló minőségben termel, a környezettel harmóniában dolgozik, figyelmet fordít a biodiverzitásra, részese a kultúrtáj megőrzésének és része a magyar kultúrának.”

Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke szintén arra biztatta az állattenyésztőket, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére se mondjanak le a fejlesztésekről, mert ez jelenti az ágazat jövőjét.

Felhívta a gazdálkodók figyelmét a kedvezményes hitel- és finanszírozási lehetőségekre, valamint a Nemzeti Földügyi Központ által meghirdetett kedvezményesen megvásárolható földekre.

Felértékelődött és a közgondolkodás fókuszába került az agrárium, és ezt ki kell használni az ágazat fejlesztése érdekében – hangsúlyozta köszöntőjében Gyuricza Csaba, a MATE rektora. Ehhez a megújult felsőoktatás már képes megfelelő intellektuális hátteret biztosítani.

A köszöntőket követő szakmai előadások során a versenyképes és klímabarát takarmányozásról beszélt Bustyaházai László, a Gabonaszövetség takarmánygyártó tagozatának elnöke, hangsúlyozva a termelők és a gyártók vertikális szövetkezésének a jelentőségét. Mint mondta, a magyar állattenyésztők kedvező helyzetbe kerülhetnek az EU-ban, de ehhez „pár évig túl kell élni.”

Az országos gyepfelmérés tapasztalatait osztotta meg dr. Bajnok Márta, a MÁSZ-NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoport szakmai vezetője. Mint mondta,

a hamarosan befejeződő felmérés célja egy olyan országos gyepkataszter elkészítése, amely reális képet ad arról, hogy hol milyen lehetősége van a gyep mezőgazdasági hasznosításának.

A húsfogyasztással kapcsolatos tudományos tanulmányok következtetéseit mutatta be dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója. Előadásából egyebek mellett kiderült, hogy a húst enni önmagában nem egészségtelen, sőt. Aláhúzta, hogy az állattartóknak véleménye szerint kezükbe kellene venni az irányítást annak érdekében, hogy a társadalom valós információkat kapjon a fenntartható táplálkozásról, valamint az állattartás szerepéről, valós helyzetéről.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu