0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Szobanövényeink és kerti növényeink, gyümölcsfáink egyik gyakori károsítói a pajzstetvek. Elnevezésük abból ered, hogy ezeknek a rovarfajoknak a hátát egy kemény pajzs takarja. Ez a pajzs védi a rovarokat, így az ellenük való védekezés nem éppen egyszerű.
A pajzstetvek viszonylag nagy testűek, könnyen észrevehetők, testhosszuk 2-5 milliméter közötti. Testük háti része pajzsszerűvé keményedik, ezért alakjuk szembetűnően domború.

Különösen gyakori a teknős pajzstetű, ami tűszerű szívó-szúró szájával a növény nedvességtartalmát veszi el. Folyamatos szívogatással a növények növekedését, fejlődését gátolja. A kártétellel érintett rész elkezd gyengülni, végül teljesen tönkremegy.

Nem csak szobanövények problémája 

A megtámadott növényen először szórványosan jelennek meg, majd egyre gyarapodó számban és végül teljesen ellepik, valósággal beborítják a növényt ezek a kártevők. A gyümölcsfákon, cserjéken, de az akácon különösen gyakoriak.
A pajzstetvek elleni védekezés alapja a téli tisztogatás. A már megfertőzött részeket le kell hántani, illetve ezeknek a pajzsait az alattuk levő tojásokkal együtt le kell súrolni vagy dörzsölni. Ez a tisztogatás fellazítja az élő pajzstetvekből álló réteget, így könnyebb és hatékonyabb a permetlé behatolása. Sokszor azonban már olyan mértékben elszaporodtak a pajzstetvek, hogy képtelenség jól letakarítani őket, ekkor csak a csonkolás szerű visszavágás segíthet.

Régebben, ha a gyümölcsfákon elszaporodtak, akkor a tisztogatással fellazított csoportjaikat hígított mészkénlével ecsetelték, vagy permetezték be. Jó vastagon lemosták ezzel az anyaggal a növényt, hogy a rejtett zugokba is jól megázzanak a tetvek. Ahhoz, hogy igazán hatásos legyen a kezelés, pár nap múlva megismételték.

A kezelés annál hatásosabb volt, minél közelebb volta permetezés ideje a rügyfakadáshoz, mert a tél elmúltával a pajzstetvek érzékenysége fokozódik a növényvédő szerekkel szemben. A gondos permetezés ellenére is óhatatlan, hogy egy-egy rovar megbújjon a rügyek mögött, vagy a kéreggyűrődésekben, emiatt hihetetlen gyorsan újra képesek elszaporodni.
Napjainkban a felszívódó szerek jó megoldást kínálnak a problémára, hiszen ezzel minden egyedhez „el lehet jutni” akkor, amikor a növény víz-, és tápanyag szállítása aktív.

Szobában nem szeretjük a vegyszert

Szobanövények esetén a nagyon fertőzött részek eltávolítása és a kevésbé fertőzött részekről a kártevők letörlése segíthet, hiszen lakásban nem igazán szerencsés a vegyszeres kezelés alkalmazása. Sokkal hatékonyabb, ha már amikor bevisszük a növényeket, tüzetesen átnézzük ezeket. A pajzstetűnek van a fejlődésében egy mászó állapot, ekkor a legvédtelenebb, ám gyakorta a klasszikus helyhez kötött alakjával találkozunk, ami nagyon ellenálló.
Egyik lehetőség kiirtásukra a szobanövények beköltöztetése előtt végzett növényvédő szeres kezelés, mely esetén megvárjuk a munkaegészségügyi várakozási időt, és csak ezt követően visszük be a lakásba a növényeket. Másik módszer, hogy vattára cseppentett alkohollal, vagy enyhén szappanos vízzel is többnyire ledörzsölhetők e kártevők a levelekről és a szárakról, de csak óvatosan, és utána tiszta vízzel zuhanyoztassuk le a növényt.

Fontos a folyamatos kontroll, azaz a telelő növényeinket rendszeresen nézzük át, és a pajzstetvek ellen már akkor tegyünk, amikor azok még nem szaporodtak el túlzottan.

A pajzstetvek általában a legyengült növényeket támadják, ám mivel a teleltetés nem arról szól, hogy a növényeink annyira toppon lennének, ezért a téli időszak az, ami sokkal kockázatosabb növényeinknek. A fényszegény és nem a legideálisabb körülmények ekkor pont a pajzstetű támadásoknak kedveznek.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu