Hazánk kertészeti kultúrájára mindig hatással volt valami. Az 1900-as években a bolgárkertészet, majd az egykori Szovjetunió adta az irányvonalat, utána a század végén – és napjainkban is – inkább a nyugati országok iránymutatása lett a meghatározó. Bizonyos irányokat, csoportosításokat kicsiben, a saját kertben is érdemes alkalmazni. A tematikus kertészkedés lényege, hogy ne csak az alapján népesítsük be növényekkel a kertjeinket, hogy mi tetszik és egyben elviseli a helyi körülményeket, hanem kitűzünk célul valami ettől eltérő válogatási elvet is.
Pizzára vagy fejfájásra
Nagyobb kertészeti árudákban már kaphatók díszes cserepekben összeültetett fűszernövények „pizza” felirattal. A marketing ötletessége itt tényleg hasznos, hiszen e dekoratív cserepekben 3-4 olyan növényfajt ültettek össze, ami pizzakészítéskor felhasználható zöldfűszerként.
Ha egymás mellé csoportosítjuk a pizza fűszereit, akkor ezt megtehetjük a salátafűszerekkel (hiszen a salátakeverékeket is sokféle fűszernövénnyel feldobhatjuk – lestyán, oregánó, vagy a sarkantyúka, melynek levele és virága is jól mutat ízletes salátákban), de italfűszereknek is lehet külön helye, ami limonádékészítéskor jön jól. Itt a mentafélék, a méhbalzsam, vagy az ánizsizsóp fajok jól megférnek egymás mellett. Ehhez hasonlóan elkészülhetnek a gyógynövény-összeültetések is, ahol akár fejfájásra való, alvást segítő és nyugtató, vagy meghűlés elleni gyógynövények kerülhetnek egymás mellé – tehát az összeültetés alapjául a felhasználhatóság szolgál.
A nálunk fejlettebb kertkultúrával rendelkező országokban egyre inkább előtérbe kerülnek a tematikusan kialakított növényegyüttesek.
Az ott lakók pedig nem „legelik tarrá” ezeket, de senki nem szól azokra, akik pár levelet elvisznek, vagy kiemelnek egy-egy tövet, amiből sok van – hiszen ezért vannak. Ez a közösségi fűszerkertészkedés nálunk még nem divat (pár helyen elvétve már Magyarországon is van ilyen), pedig hasznos lenne és a tematikus kertészkedésnek ez is az egyik elindítója lehetne.
Télen szedhető zöldségek
Mivel újra eljön majd a tél, itt az idő eltervezni, mit szeretnénk jövőre látni a kertünkben, de egyes tematikus projekteknek akár télen is neki lehet kezdeni. Jó ötlet például kialakítani egy olyan részt, ahol télen is frissen szedhető növények találhatók. Számos káposztaféle van, például a tépőkelfélék, melyek egész télen megtartják a lombjukat, így bármikor szedhetünk belőlük konyhai felhasználásra. A bimbós kel szintén télen is szedhető. A csicsóka pedig a földben hagyható, és a hideg időszakban, de felengedett talajból bármikor kiemelhetünk belőle egy főzésre valót.
Sárgarépából, tarlórépából, néhány késői retekből is hagyhatunk majd télire a téli tematikus kertrészben, de a salátafélék egy része és a rukkola is késő őszig, kora télig rendelkezésünkre áll majd a téli zöldségesben.
Fontos munkákA gyógy- és fűszernövények többségét hasznos, ha tavasz és ősz között többször visszavágjuk, így gyorsan regenerálódnak és nagyobb mennyiségű alapanyagot adnak, melyek mind zöldfűszerként fogyaszthatók, vagy télire szárítva elrakhatók. Ha nem vágjuk vissza időnként a citromfüvet, a mentákat és más évelő fajokat, akkor virágozni kezdenek, és így jóval kevesebb betakarítható részt nevelnek. Ezeket a növényeket nem szokás a házikertekben vegyszerrel permetezni, így a visszavágás a növényvédelmi problémák megjelenése esetén (például lisztharmat) is jó lehetőség a gond megoldására. Bár általában igen tág tűrésűek, de meghálálják, ha aszályos időben öntözzük őket, ám az öntözés során a talajba leszivárgó öntözővíz a tápanyagok egy részét is a gyökérzóna alá mossa. Így tápanyag-utánpótlásra is szükség lehet, amit komposzttal, érett marhatrágyával, vagy akár granulált termékekkel is megoldhatunk. Ahogy az évelő dísznövények többségére is jellemző, az évelő gyógy- és fűszernövényekre is igaz az, hogy 3-5 évente érdemes felszedni és átültetni az idősebb töveket, mert ezzel ifjíthatók. |
Ehető szobai növények
Érdemes megismerni és használni olyan ehető fajokat is, amelyek télen szobanövényként tarthatók, de felhasználhatók más célokra is. Ilyen többek között az okinawa spenót, vagy egy másik szobai dísznövényként is tartható faj, a bazella, más néven a malabári spenót. De amikor megismerjük a gulant, a gotu kolát vagy a pekingi füvet, kiderül, hogy ezek keleten híres gyógynövények, melyekből érdemes naponta egy-egy levelet elfogyasztani. Ezek a növények tényleg szépek, de hasznosak is.
A jávai ginzeng (Talinum paniculatum) opár gyöngye spenótként is ismert. Sok haszna van ennek a magról és dugványról is szaporítható cserepes növénynek. Vaskos gyökere a ginzengnél is hatékonyabb vitalizáló szer, levele nyersen is csipegethető, ehető.
Az új-zélandi spenót (Tetragonia tetragonoides) leveléből, hajtásából a spenóthoz hasonlóan főzelék, saláta készülhet. E növény őshazájában az elfásodott termések a szárakon maradva várják meg az esős időt, amikor a felverődő esőcseppek kiverik a rekeszekből az előzőleg bejutott vizet a maggal együtt. A magvak teljes csíraképességüket 3-6 hónapos utóérleléssel érik el. Ennyi idő telik el lényegében Afrikában az esős időszak megérkeztéig. A tok szélén duzzadó sejtek vannak, amelyek a termés felnyitását csak nedves körülmények között teszik lehetővé. Az új-zélandi spenót vastag, húsos-pozsgás levelű, nálunk egyéves, lágy szárú növény.
A szórtan álló levelek széle ép, a fonák irányába visszahajló. A párolgás csökkentését csekély számú légzőnyílásuknak köszönhetik, és nyúlós, nyálkatartalmú nedvük is a növény vízmegkötését segíti elő. A gyökerek nem raktároznak vizet, a növény mégis jól gazdálkodik a korlátozott vízmennyiséggel, mert a vastag leveleken vékony hártya alakul ki, amely megakadályozza a túlzott párologtatást.
Az angyalfű, vagy pekingi fű (Murdannia loriformis) hatását akkor kezdték kutatni, miután egy rákos beteg meggyógyult a zöld részeiből készült turmixkúrától. Azóta számos tumorfajtánál igazolták gátló, kórlefolyás-lassító és számos egyéb gyógyhatását. Szubtrópusi eredetű faj, nálunk cserepes növényként tartható, főleg sarjhajtásokkal szaporítható. Színes levelű díszváltozata is ismert.
Az okinawa-spenót (Gynura crepioides) az egyik fő eledele a világ leghosszabb életű embereinek. Levelei nyersen is ehetők, vagy spenótként elkészíthetők.
A gulan, jiogulan (Gynostemma pentaphyllum) néhány levelét elegendő naponta teának elkészíteni, vagy salátában felhasználni, már érezhető a gyógyhatása. A növény Kína déli részéből származik, ahol a „halhatatlanság növényének” nevezik, mert úgy tartják, hogy azon a területen, ahol rendszeresen fogyasztják a gulan teáját, a lakosság nagy része 100 évnél is tovább él. Mindemellett ez a dekoratív kúszónövény a szobánkba, a télikertbe, a balkonra vagy a teraszra is tehető. Erősíti az immunrendszert, javítja a vérkeringést, csökkenti a koleszterinszintet, antioxidáns hatású, szabályozza az anyagcserét, megelőzi a stressz által okozott betegségeket, erősíti az idegrendszert. A gulan kiváló a kimerültség ellen. Ezen kívül pozitív, harmonizáló hatással van a közérzetre.
A gotu kola, vagy ázsiai gázló (Centella asiatica) főleg a keleti világban népszerű, ahol gyakran az „élet forrásaként” emlegetik. Ezen becenevét egy legenda ihlette, amely szerint egy füvész kétszáz éves koráig élt, mert naponta fogyasztotta a növényt valamilyen formában.
Ez az állapot akkor alakul ki, amikor az erekben található „szelepek” elgyengülnek vagy károsodnak, ami a vér felgyülemléséhez vezet a láb ereiben. Ez visszerekhez vagy vérrögökhöz vezethet.
A brahmi (Bacopa monnieri) egy olyan gyógynövény, amit az ájurvédikus gyógyászatban az idegrendszer erősítésére, a memória- és koncentrálóképesség növelésére, asztmára, Alzheimer-kór kezelésére használnak. Szorongásoldó gyógyhatású szerként is alkalmazzák, javítja a szervezet stressztűrő képességét. Télen szobában, nyáron a kertben is tartható, nagyon vízigényes, akár vízinövényként is tartható faj.
Ezek adaptogén gyógynövények. Míg hazánkban és a nyugati orvoslásban egyes betegségekre vagy tünetekre használunk fel gyógynövényeket, az adaptogén csoportba tartozóknak más a hatásmechanizmusuk. Ezek lényege, hogy nem egy-egy körülhatárolt betegségre jók, hanem segítenek fokozni az emberi szervezet lelki és fizikai stresszel kapcsolatos ellenálló képességét. Ez is egy jó tematika, ha ilyen széles hatókörű immunerősítő növényekkel vesszük körbe magunkat.
