0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Méhészet: melyik anya a jó anya?

A közelmúltban a Méhészet szaklap egyik cikkében az időszerű teendők olvasása közben megragadt egy mondat a fejemben, és nem hagyott nyugodni. Az akác utáni teendők egy zárójelbe tett mondatrésze (a rajbölcsőből kelt anya hajlamosabb a rajzásra) sarkallt írásra. Mivel az ördög a részletekben rejlik, úgy gondoltam, bontsuk ki ezt a témát bővebben.

Idestova 33 éve méhészkedem, és volt szerencsém több szempontból megfigyelni a méhek viselkedését, szaporodását. Méhészetemben az anyák pótlását vásárolt bölcsőkkel, párzatlan és párzott anyák mellett a rajzás során keletkező bölcsők mentésével is végzem.

Tudom, hogy vannak rajzásra hajlamosabb méhfajták és méhcsaládok is, de ez csak egy tényező a sok közül, amit valóban figyelembe kell vennünk egy nagyüzemi méhészetben a tenyésztés és szaporítás során.

Volt már több olyan évünk (az idei is ilyen), amikor a 130-as állományomból egyetlen rajom sem volt, nem akartak szaporodni, és a következő évben nem győztem túrni a kaptárakat, és felhelyezni a Snelgrove rajzásgátlókat, mert még a leggyatrább méhcsalád is rajzásba fogott. Kérdezem én: hogyan állunk ezzel a rajzási hajlammal, egyik évben van, a másikban meg nincs?

Ahhoz, hogy megértsük a rajzást, mint a méhek természetes szaporodási hajlamát, ami egy igen összetett folyamat eredménye, a sok tényezőt három nagyobb csoportba sorolnám.

A méhcsalád tulajdonságai (fajtája, erőssége, egészségi állapota, atkafertőzöttsége, rajzó hajlama… nem véletlenül hagytam a végére).

A méhészeti technológia (kaptárméret, azaz van-e elegendő hely a fészekben a petézésre, a méztérben a méznek, a méhész tevékenységei, beavatkozásai a megfelelő időben stb.).

A környezet (időjárás, méhlegelő, hordási viszonyok). Szerintem ez a legfontosabb, mert erre van a legkisebb ráhatásunk, s a szakmai tudásunkon keresztül ehhez kell igazítani a méhcsaládjainkat… ha sikerül.

Ezek közül, ha valami kibillen, máris oda a méhcsalád gazdasági tevékenységének eredményessége. A rajzási hajlam feléledése több tényező együttes hatásának következménye.

Kezdeném a méhcsalád erősségével, amely a méhcsaládon belül a fiatal, garatmirigy-váladékot termelő egyedek számának nagy arányával függ össze. Amennyiben a fiatal méheknek a méhész nem ad teret (üres fiókot) és munkát (műlépet), valamint az időjárás változékonysága miatt napközben beszorulnak a kaptárba, a zsúfoltság és meleg hatására beindul a szaporodási folyamat. A rajzásérett család sorra húzza az anyabölcsőket, és az biztos, hogy a természetes bölcsők kellő pempőt és meleget kapnak, hiszen a méhek a legmegfelelőbb helyen húzzák. Tény, hogy van különbség rajbölcső és váltóbölcső között, de ami a legfontosabb és közös bennük, hogy petéből történik az indulásuk. Az anya fejlődésének és további sorsának döntő állomása a párzás, amely a heregyülekező helyen történik, és ez az a terület, ahol a méhésznek a legkisebb a ráhatása ilyen méhsűrűség mellett, mint a hazai. Apacsaládok ide, apacsaládok oda, a véletlenen fog múlni, hogy milyen lesz a párzás utáni következő nemzedékek sora.

Amikor méhcsaládokat adok el, mindig jön az okoskodó kérdés: mikoriak az anyák? Erre a válaszom: jó teljesítményűek, mert úgyis azokat fogja majd kiválasztani.

Ritka a háromévesnél idősebb anya, lásd küllemi jegyek alapján, például festés vagy a fiasításos lépek száma, egyöntetűsége, a család népe, erőssége beszél az anya teljesítményéről. Volt már olyan egy-, illetve kétéves méhanyám, amelyiknek a teljesítményére nem voltam büszke, le is cseréltem, mert rövid időn belül herét kezdett petézni, s ez annak volt a jele, hogy baj van az anyával, nem volt tökéletes a párzás.

A legfontosabb a rajzást előidéző tényezők közül az időjárás, ami kihat a méhlegelőre, az anyák fejlődésére, a párzásra és nem utolsósorban az elfogadásra az anyásítás során. Esős, változékony, hordástalan időben a párzás sohasem tökéletes. Vannak olyan sorozatok, amelyek semmit érők, és vannak sorozatok, amelyek jól beválnak és teljesítenek. Hűvös időben a gyurgyalagok is gyakori vendégek méhesünkben, és komoly károkat okoznak, mint külső környezeti tényezők az anyanevelésben. Lehetne még sorolni és elemezgetni az okokat és tényezőket az anyák esetében, de most az általam legfontosabbaknak gondoltakat emeltem ki.

Szaporítás és anyanevelés szempontjából az akác virágzásától a gyalogakác elvirágzásáig, a május 10-től június 10-ig tartó hordásos időszak a legkedvezőbb. Akác végén a munka nélküli méhtömeget anyanevelésre és szaporításra lehet/kell felhasználni. Kölyökcsaládok készítésére legalkalmasabbak a már kipergetett mézes fiókok, így kettős a haszon, mert a méhek vigyázzák a lépkészletet. A „nyalatásos szaporítás” leggyorsabb és legbiztonságosabb módja a kelő bölcsővel vagy párzott petéző anyával való tartalék egységek készítésének. A 10 keretes Hunor kaptár második fiókja fölé anyarácsot teszek úgy, hogy előzőleg két kelő fias lépet lerázva (anya ne legyen rajta) felfüggesztek a harmadik kipergetett mézes fiókba. Hordásos időszak végén járunk, helyére lehet műlépet tenni a fészekbe. Nagy előnye, hogy anyát nem kell keresni, így ez a munkafázis felgyorsul. Két-három óra elteltével a nap végén még világosban levesszük a harmadik fiókot, amelybe már a mézes és fias lépekre felmásztak a méhek, s teszünk alá aljdeszkát és rá menekülőteret, valamint tetőt, és röpkörzeten kívülre szállítjuk. Az átrakodás előtt közvetlenül fél kiló cukorlepényt és bölcsőt vagy zárkázott anyát helyezek a fiasításos keretek fölé.

Az anyásítást és elszállítást követő négy napig nincs teendő. Az ötödik napon ellenőrizzük az anyabölcsős egységet, hogy sikerült-e az anya kelése, egy hét múlva pedig a petézést.

Párzott petézővel való anyásítás esetén a zárka nyitása (ötödik nap) előtti napon a fiasításos kereteken a pótbölcsőket el kell rombolni (!), ezzel segítve az anya munkáját, és amennyiben nem támadják a zárkázott anyát (fűszálpróba) és már viaszt építenek, „meszelnek” a zárka köré, a zárkázás negyedik-ötödik napján kirágósra állítva kiengedhető az anya.

Kérdés és örök dilemma, hogy az anyákat kísérő méhekkel vagy kísérők nélkül használjuk. Én mindig kísérőkkel szoktam, de mindennap megspriccelem a méheket és a keretek tetejét Apimillel, ami nagyban segíti az elfogadást. Pár nap elteltével ellenőrizzük az anya meglétét, petézését, s ha kudarcot vallott az anyásítás, ami ritka, de előfordul, még egy bölcső és egy újabb fedett fiasításos keret behelyezésével még menthető az egység és a munkánk.

Az idei anyásítási tapasztalataink igen kedvezőek, hiszen folyamatosan volt hordás az anyásítási időszakban.

A rajzással nem sok bajunk volt, csak váltóbölcsőket húzott pár család. A szaporodási időben mentett bölcsőkből nevelt anyák mindig jobb minőségűek, mint amikor valaki pótbölcsőből neveltet anyákat. A pótbölcsőből nevelt anyáknak jóval kevesebb a petecsövecskéjük, mint a petés rajbölcsőkből kelt anyáknak, és teljesítményük is szerényebb lesz az elkövetkező termelési időszakban.

Az anyásítási időszak végén azt tapasztaltuk, hogy a termelésbe állított anyáknak jó, ha kétharmada teljesít majd az elvárásainknak megfelelően, és az egyharmadát még az első évben le kell cserélni. Szaporodási időszakban (május közepén) új családok anyái már napraforgón megmutatják képességeiket, s akkor érdemes a szelektálás, mivel gyenge családdal és annak gyengén teljesítő anyjával a télnek menni nagyon kockázatos! Aki tavaly napraforgó környékén készített méhcsaládokat vagy váltott anyákat, annál tavasszal ezekben a családokban igen nagy volt a pusztulás. Az okok egy részét abban találtuk, hogy nem volt lehetőség, azaz elegendő idő az anyák teljesítményének vizsgálatára és a szelektálásra.

Buczkó Endre, Tószeg

Forrás: Méhészet