Back to top

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem – új eszköz a fertőzöttség méréséhez

A méhészet ősi hagyomány, Európában évezredek óta tartanak mézelő méheket. A méhek kritikus fontosságúak a természeti környezetben; fenntartják a biológiai sokféleséget azáltal, hogy alapvető beporzást biztosítanak számos kultúrnövény és vadon élő növény számára.

Közvetlenül hozzájárulnak az emberi jóléthez a méz, a virágpor, méhviasz, propolisz és a méhpempő mint étrend-kiegészítő és élelmiszer-összetevő révén, olvashatjuk az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) oldalán.

Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint a világ élelmezésének 90 százalékát adó 100 növényfaj közül 71-et a méhek poroznak be.

Az Európai Unióban termesztett növények többsége rovarbeporzástól függ. A beporzásnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez szükséges alapvető értékén túlmenően, a beporzás globális éves pénzbeli értékét több száz milliárd euróra becsülik. Ezek az adatok rávilágítanak a méhek fontos ökológiai és gazdasági értékére.

Az elmúlt 10-15 évben a méhészek a méhek számának szokatlan csökkenéséről és a méhcsaládok elvesztéséről számoltak be, különösen a nyugat-európai országokban,

köztük Franciaországban, Belgiumban, Svájcban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban. Mindezek mögött nem azonosítható egyetlen kizárólagos oki tényező; számos lehetséges probléma járul hozzá, amelyek együttesen vagy külön-külön hatnak. Ide tartoznak az intenzív mezőgazdaság és növényvédőszer-használat, az éhezés, a méhlegelők csökkenése, a vírusok, a kórokozók és invazív fajok – például az ázsiai nagy méhatka (Varroa destructor), az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) és a kis kaptárbogár (Aethina tumida) –, valamint a környezeti változások (például az élőhelyek töredezettsége és elvesztése). Vitathatatlanul szükség van az egészséges méhállományok megfigyelésére és fenntartására, nemcsak helyi vagy országos, hanem világszinten is!

A Varroa Shaker Device-t (VSD) alkotó alkatrészek vázlata és az összeszerelés módja (Insects, 2022 May; 13[5]: 457. F. J. Posada-Flórez et al.)
A Varroa Shaker Device-t (VSD) alkotó alkatrészek vázlata és az összeszerelés módja (Insects, 2022 May; 13[5]: 457. F. J. Posada-Flórez et al.)

Számos módszer létezik a méhcsaládok Varroa-népességének mérésére. Az atkafertőzés felmérésének legjobb módszere legyen gyors, hogy lehetővé tegye a méhészek gyors döntését a kezelések alkalmazásáról, és alapuljon olyan mintavételi módszereken, amelyek pontosan megmutatják a kaptárban lévő atkanépességet. Az alapvető módszerek közé tartozik a fiasítások szemrevételezése és a dajkaméhek testén látható atkák ellenőrzése. Ezzel a módszerrel a méhész képes kimutatni a Varroa jelenlétét, de nem tudja könnyen megbecsülni az atkanépességet, például a 100 méhre jutó atkák számát.

Az atkanépesség meghatározására a legelfogadottabb módszerek közé tartozik a higiénikus alj használata, a méheken való megfigyelés, valamint cukor- vagy éterhengerlés, illetve alkoholos mosás.

Egy nagyon friss, 2022 májusában közölt tanulmányban (Development and Evaluation of a New Effective Tool and Method for Assessing Varroa destructor [Acari: Varroidae] Mite Populations in Honey Bee Colonies. Insects 13[5]: 457.) olvashatunk egy méhcsaládok atkafertőzöttségének felmérésére szolgáló új eszközről. A Varroa Shaker készülék (Varroa Shaker Device = VSD) polivinil-klorid (PVC) csőből készül, három egységből áll (1. ábra). A tesztelések után összehasonlították a méhészek által széles körben használt porcukortekercs módszerrel.

A shakeregységek belsejében különböző sűrűségű hálók találhatók; a nagyobb lyukméretű háló választja el a méheket az atkáktól, a kisebb lyukméretű háló pedig befogja az atkákat.

A VSD használata során a méheket csak vízzel rázzuk mosóoldatként. Az atkák visszanyerése VSD-vel > 90 százalék, ami megegyezik a porcukros módszerrel (2. ábra) mért értékkel.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a VSD pontosan értékelte az atkaterhelést, amikor < 250 méhből álló mintát használtak, és 250 milliliter vízzel rázták őket egy percig. Annak érdekében, hogy bármilyen mintavevő eszközzel pontos atkaszámlálást lehessen elérni, a méheket nyitott és/vagy fedett fiasítású keretekből kell venni, ahol az atkák nagyobb valószínűséggel találhatók. A VSD laboratóriumi és terepi körülmények között is használható a méhcsaládok atkafertőzöttségi szintjének pontos felmérésére vagy élő atkák kutatási célból történő gyűjtésére.

Porcukortekercses Varroa-teszter (2021, Kristi Cook, Health & Pests)
Porcukortekercses Varroa-teszter (2021, Kristi Cook, Health & Pests)

A higiénikus aljdeszka használata jó becslést adhat a kaptár atkaterheltségére nézve – bár az atkák megszámlálása nehézségekbe ütközik, például törmeléktől való elkülönítés –, azonban az adott kaptár méhállományának mérése nélkül nehéz kiszámítani a 100 méhenkénti atkaszámot, amely standard mérőszám annak meghatározásához, hogy kell-e atkaölő kezelést alkalmazni (IAP – integrált atkairtó program).

A porcukros módszer finom poralakú cukrászati cukrot használ, amely bevonja az összegyűjtött méheket, és segít elválasztani a hozzájuk tapadó atkákat egy edényben (általában széles szájú befőttesüvegben) végzett rázás során (2. ábra).

A rázási idő változhat, és a rázás során a hálós/lyuggatott fedélen áthulló atkák egy vízzel teli edénybe esnek. Ezután a vizet szűrhetjük és az atkákat gyűjthetjük, vagy megszámolhatjuk a víz felszínén lebegő atkákat. Sok atka túléli ezt az eljárást, így ez a módszer hasznos, ha élő atkákra van szükség, széles körben elfogadott, de a gyakorlatban – különösen, ha terepen alkalmazzák – vannak bizonyos korlátai. Először is, a porcukor erősen higroszkópos, így ha a relatív páratartalom magas, a cukor rátapad a mintavevő készülékre és/vagy a méhekre, így valószínűbb, hogy a Varroa a méhekhez tapad vagy erősen bevonódik cukorral. Másodszor, a befogott méhek által a rázás során kibocsátott riasztóferomon vonzza a méheket a környező kaptárakból, ami megnehezíti az egymás után több kaptár mintavételezését. A cukorhengerteszt másik kellemetlensége, hogy a rázás során keletkező cukorpor egészségkárosítóvá válhat, ezért a felhasználónak maszkot kell viselnie. Végül, ezzel a módszerrel nehéz meghatározni a mintázott méhek pontos számát.

Az előzőhöz némileg hasonló eljárás során a fedett edénybe gyűjtött méheket porcukor helyett éterrel vagy alkohollal (izo­propanollal vagy etanollal) rázathatjuk. Ez után az erőteljes rázás után – esetenként mechanikus forgó-rázó géppel – a mosóoldatot átszűrjük, az esetleges atkákat összegyűjtjük, és feljegyezzük a számukat. Az éteres/alkoholos mosószer használata azonban veszélyes vegyszernek teheti ki a felhasználót és a környezetet. Ezen túlmenően az éter/alkohol tűzveszélyt is jelent, ha a terepen érintkezik egy meggyújtott füstölővel. A cukortekercs-módszerhez hasonlóan, a felhasználó szükség esetén, a nagyobb pontosság érdekében megismételheti a mosást. Az éter/alkohol mosóoldatként történő használata elpusztítja a méheket és az atkákat.

Az atkanépesség mérésére szolgáló módszer megválasztása során a méhésznek más fontos tényezőket is figyelembe kell vennie a pontos becsléshez. Egyrészt a gyűjtendő méhek számát, a méhek gyűjtésének helyét és a minta felrázásához szükséges időt.

Némely javaslat szerint az atkaszámláláshoz mintánként több mint 300 méh szükséges. A nagyszámú méh eltávolítása helyrehozhatatlanul károsíthatja a kisebb méhcsaládokat, túl kevés (például < 100) viszont nem teszi lehetővé a „100 méhenkénti” atkaszám standard küszöbértékének kiszámítását. A második figyelembe veendő tényező az, hogy a telepen belül hová kell vinni a méheket mintavételre. A Varroa inkább a dajkakorú méheket kedveli, így a mézkeretekről gyűjtött méhek nem ugyanannyi atkát mutatnak (általában kevesebbet), mint a fiasításokból gyűjtött méhek. Végül: a mintákat akár cukorban, akár éterben/alkoholban tartalmazó edények rázogatására fordított idő befolyásolhatja az összes atka teljes eltávolításának hatékonyságát az összegyűjtött méhekből. Ez az utolsó pont egy másik problémát vet fel: az atkanépesség becsléséhez szükséges szabványos rázóedény használatát.

Ezek figyelembevételével tervezték és építették meg a Varroa Shaking Device-t (VSD), amelynek anyagköltsége csekély, és gyors, pontos becslést tesz lehetővé, miközben alig jelent veszélyt a méhészre. Tervezői felmérték, hogy a VSD mennyire hatékonyan és mennyi ideig tartó rázás esetén távolítja el az atkát a különböző méretű méhekről. Újraértékelték a méhek elhelyezkedését is a kaptárban, amely lehetővé teszi az atkafertőzések legjobb becslését, és végül összehasonlították a VSD és a porcukros módszer hatékonyságát. A gyakorlatban a VSD 60 másodpercig történő rázását javasolják – ennyi is elegendő volt az atkák hatékony elkülönítéséhez. Hosszabb rázási idő esetén több törmelék jut át az atkaszűrőn.

Összességében a VSD hasonló teljesítményt nyújt, mint a porcukros módszer, amely a jelentések szerint az eddigi legjobb az atkaszám felmérésére és az atkák elkülönítésére. A két módszer közötti választás tehát a felmerülő költségeken, a könnyű használhatóságon és a felhasználót érintő esetleges veszélyeken múlik.

Bagóné dr. Vántus Viola

tudományos munkatárs,

PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

Nem kívánatos kölyökként jött világra, most új Guiness-rekordot állított fel

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája - írta a BBC hírportálja pénteken.

Javul a madárinfluenza-helyzet

Javult a járványügyi helyzet a madárinfluenzával érintett területeken, ezért február 1-jétől enyhítések léptek életbe Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegye korlátozás alatt nem álló területein a vizes élőhelyek, állandó vizes terület közelében található állattartó telepekre vonatkozó betelepítési szabályokban - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön a honlapján.

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket, amelyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A mézjelölési szabályok szigorítását sürgeti Magyarország Brüsszelben

Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások szigorítására.

A méhész is vállalkozó 6.

Ha vállalkozók vagyunk, tudnunk kell, honnan származik a bevételünk. Ez a méhészetben sok esetben meglepően egyszerű, hiszen legtöbbünk csak három fajtamézet termel. Ebben az esetben, ha termelő méhcsaládjaink számát megszorozzuk a megtermelt fajtamézek családonként pergetett átlagával, megkapjuk, mennyi mézet termeltünk. Ha ezt megszorozzuk a felvásárlási árral, megkapjuk a bevételünket.

Új, halálos vírust fedeztek fel az óceánokban

Egy eddig ismeretlen vírust azonosítottak a Hawaii Egyetem Egészségügyi és Partravetődési Laboratóriumában (Health and Stranding Lab), mely halálos a bálnákra és delfinekre nézve. Először egy 2010-ben partra vetődött Longman-féle csőröscetből mutatták ki, ám mostanra 10 különböző tengeri emlősfajnál is megtalálták.

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.