Back to top

Karapancsa évszázadai

A mellék- és holtágakkal szabdalt, vadregényes Alsó-Duna-völgyében barangolva különleges élményekben lehet részünk. A déli határ mentén, Hercegszántó közelében pedig legendás történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhely található: a Karapancsa Kastély és Major.

Karapancsa nemcsak a Gemenc Zrt. most is működő erdő- és vadgazdálkodási bázisa, hanem két kastély és egy egyedi történelmi díszkert helyszíne, valamint a környéken 1986-ban elejtett, világrekord karapancsai trófea névadója is.

A Nagykastélyt 1910-ben építtette Habsburg Frigyes főherceg
A Nagykastélyt 1910-ben építtette Habsburg Frigyes főherceg
Fotó: Gemenc Zrt.

Karapancsa története a török hódoltság időszakára nyúlik vissza. A turbános világ alóli felszabadító harcok hadvezére, Savoyai Jenő herceg hősiessége jutalmául kapta meg azt a hatalmas birtokot, amely Mohácstól délre feküdt a Duna és a Dráva területén. A herceg megkezdte a birtok rendezését, Bellyén várszerű kastélyt építtetett, azonban örökös nélkül halt meg, így az uradalom visszaszállt a császárra, így Karapancsa akkortól egészen az államosításig Habsburg birtok maradt.

Paradicsomi állapotok

A Kiskastélyban néprajzi, erdészet- és vadászattörténeti kiállítást rendeztek be
A Kiskastélyban néprajzi, erdészet- és vadászattörténeti kiállítást rendeztek be
Fotó: Gemenc Zrt.
Több tulajdonos után, a 19. század második felében Habsburg Albrecht (Albert) lett a birtokos. Albrecht nemcsak kitűnő hadvezér volt, hanem jó gazdálkodó is, neki köszönhető, hogy mintagazdasággá szervezte az uradalmat, fejlesztette a halászatot és világszínvonalra emelte a vadgazdálkodást. Karapancsát a Duna árterének erdei vették körül, ahol különleges, érintetlen állatvilágot talált a korabeli utazó.

Alfred Brehm 1878-as ornitológiai gyűjtőútja során elragadtatással emlékezett meg a területről. Útitársát, Rudolf főherceget is lenyűgözte a látvány, útirajzában „paradicsomi állapotokról” írt.

Ennek az volt az oka, hogy az akkori szakemberek csak jótékonyan avatkoztak be az ősi természeti környezetbe. Mindennek eredményeként egyedi ártéri erdőterület alakult ki, amely nagyon kedvezett az ott felnövekvő szarvasállomány számára.

A Kiskastélyban berendezett néprajzi kiállítás
A Kiskastélyban berendezett néprajzi kiállítás
Fotó: Gemenc Zrt.
A megfelelő ökoszisztémának köszönhetően szarvasokkal népesült be a pompás terület. Voltak olyan egyedek, amelyek úszva keltek át a Dráván, de érkeztek Somogy és Tolna megyéből, sőt a Mecsekből is. Tudatosan nemesítették az állományt a Kárpátokból és Ausztriából betelepített szarvasbikákkal is.

Több évtized munkájának következtében vált világhírűvé a „bellyei szarvas”, ezért a kontinens uralkodói, a kor koronás fői közül is sokan megfordultak Karapancsán.

Albrecht birtokait messze földön ismerték, mivel rendszeresen megjelent a korszak nagy kiállításain, hogy bemutassa uradalmainak terményeit, bányaüzemét és trófeáit. Egy ilyen alkalomra épült az 1894-ben vörösfenyőből készíttetett vadászkastélyt mintázó pavilon is. Az épületet először a Lengyel Nemzeti Kiállításon építették fel Lembergben. 1896-ban pedig Budapestre, a városligeti Ezredéves Országos Kiállításra szállították. Akkor már Albrecht elhunyt, ezért örököséhez, Habsburg Frigyes főherceg nevéhez kapcsolták az impozáns pavilont, amely ma felújítva a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjában, Pörbölyön tekinthető meg. Ez az egyedülálló épített örökség is jó példája annak, hogy az évszázadokon átívelő erdő- és vadgazdálkodás mennyire meghatározza a Gemenc Zrt. mindennapjait.

A karapancsai bika
A karapancsai bika
Fotó: Badari-Csiszár Angéla

A világrekord gímtrófea

A világhírű „bellyei szarvas” kiváló vérvonala a 20. század végén is megörvendeztette a gemenci erdőgazdaság szakembereit, hiszen 1986-ban Bleier József karapancsai fővadász által terítékre került egy gímszarvasbika, amely abban az évben első lett, és a mai napig a világranglista harmadik helyezettje. Mindez azt mutatja, hogy a Gemenc Zrt. tudatos vadgazdálkodásának köszönhetően, a szakemberek meg tudták őrizni a több mint száz évvel ezelőtti gímszarvas-populáció nem mindennapi genetikai állományát.

Fejedelmi vadászatok

Habsburg Frigyes főherceg, miután átvette a birtokot, feleségével, Izabella főherceg asszonnyal (Isabella von Croÿ-Dülmen hercegnő) együtt fejedelmi vadászatokon látta vendégül a korszak koronás főit a Bellyei Uradalomban.

Így Karapancsán – többek között – megfordult I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár, Rudolf főherceg trónörökös, Ferenc Ferdinánd trónörökös, az angol trónörökös, XIII. Alfonz spanyol király és gróf Széchenyi Zsigmond is.

Mindez azt is jelentette, hogy megfelelő ellátást kellett nyújtani a rangos vendégeknek. Egy ideig a 19. században épült Kiskastély minden protokolláris elvárásnak megfelelt, később azonban egyre szűkösebbnek bizonyult II. Vilmos német császár – aki több alkalommal is vadászott a területen – és kísérete számára. Éppen ezért a főhercegi házaspár új vadászkastélyt építtetett, amely minden esztétikai és kényelmi szempontnak eleget tett.

Kadia-csatorna Karapancsa mellett
Kadia-csatorna Karapancsa mellett
Fotó: Gemenc Zrt.

A Nagykastély 1910-ben készült el teljes pompájában, és fogadta negyedik, egyben utolsó látogatásán a császárt. Izabella főherceg asszony háziasszonyként irányította a vadászatokon résztvevő koronás fők megfelelő ellátását. Így például II. Vilmos császár számára – ismerve az uralkodó néprajzi érdeklődését – megszervezte, hogy a környékbeli sokácok nép- viseletbe öltözött tagjai néptáncbemutatóval kedveskedjenek az uralkodónak.

Császári történelmi díszkert

A Nagykastély megépítése mellett, természetesen a protokolláris feladatoknak is megfelelő díszkert szintén a kivitelezés szerves részét képezte. Habsburg Frigyes főherceg a császári udvar főkertészét, Anton Umlauftot bízta meg a parkosítás megálmodásával, aki 1907-1908 táján megalkotta a legmagasabb uralkodói igényeknek megfelelő kertterveket.

Az ebédlő berendezése hűen tükrözi a császári korszakot
Az ebédlő berendezése hűen tükrözi a császári korszakot
Fotó: Gemenc Zrt.

Anton Umlauft a korszak elismert szakembere volt. 1889-ben a Schönbrunni Kastélypark és kertegyüttes császári kertésze lett, 1896-ban pedig az Osztrák–Magyar Monarchia területén lévő császári kertek összességének igazgatójává vált. Ő készítette egyebek közt Eszterháza, Kismarton, Halbturn (Féltorony) kastély kertterveit.

Az egykori cselédlak ma a bakancsos turisták kedvelt szálláshelye
Az egykori cselédlak ma a bakancsos turisták kedvelt szálláshelye
Fotó: Gemenc Zrt.
A Gemenc Zrt. 2015-ben a korabeli tervrajzok és fényképfelvételek alapján az eredeti állapotot megközelítő formában állította vissza a karapancsai díszkertet. A kivitelezés során – többek között – elkészült a Nagykastély neobarokk díszkertjének rekonstrukciója, ennek keretében felújították a gímszarvasokat ábrázoló kőszobrokat is, valamint rendezték a Kiskastély és az egykori cselédlak környékét, a kastélypark fogadóterét, valamint a terítékhelyet. Megszépült a majorság teljes területe, és létrehoztak egy gyümölcsfajta-bemutató kertrészt. Helyreállították a vadgesztenyeallét és az egykori filagóriát, valamint az eredeti látványkapcsolatokat és a nagyrétet. A kastélypark bemutatására kerttörténeti tanösvény létesült. A kastélykert értékes, védett faállománnyal és madárfaunával is rendelkezik. Elvégezték az idős, beteg fák fadoktori kezelését és pótlását, valamint kihelyeztek számos madár- és denevérodút.

Modern főhercegnő

Izabella főherceg asszony mellszobra Farkas Pál alkotása
Izabella főherceg asszony mellszobra Farkas Pál alkotása
Fotó: Gemenc Zrt.
Izabella nemcsak kitűnő háziasszony volt, de a korszak ismert és elismert fotográfusa is. Képeit országos magazinok közölték. A főherceg asszony szenvedélyes fotósként valódi kordokumentumot hagyott hátra, megörökítve a főhercegi vadászatokat, valamint a mindennapi élet részleteit, a korabeli élő népviseletet és népszokásokat is. Izabella korszerű gondolkodása tetten érhető mindazon fényképein, ahol dokumentarista eszközökkel – nem beállított módon – az egyszerű emberek munkával teljes mindennapjait örökítette meg.

Szállás a kastélyban

Az elmúlt több mint egy évtizedben a Gemenc Zrt. jelentős értékteremtő munkája révén, megmentette a Karapancsai Kastély és Major épületegyüttesét. Felújíttatta a karapancsai komplexumot, amely két kastélyból, rendezvényteremből, majorsági épületekből és turisztikai központból áll egy angolpark jellegű terület közepén.

A jellegzetes Monarchia korabeli, ódon hangulatú épületek közül a legimpozánsabb a Vadászkastély, ahol az eredeti enteriőrt is rekonstruálták.

A szállásként működő Nagykastély mellett teljes körű szolgáltatást nyújtó turistaközpont várja a látogatókat. Az egykori cselédlakásoknak helyet adó, téglahomlokzatú, tornácos épületet is felújították. A magas komfortfokozatú szálláshelyen 7 kétágyas fürdőszobás szobát, valamint egy közös társalgót, ebédlőt és konyhát alakítottak ki.

A Gemenc Zrt. 2015-ben helyreállította a díszkertet
A Gemenc Zrt. 2015-ben helyreállította a díszkertet
Fotó: Gemenc Zrt.

Az egykori Kiskastélyban erdészet- és vadászattörténeti bemutatót rendeztek be. A nyolc teremben bemutatják a főhercegi birtok kialakulását, a főhercegi családot, a területen végzett erdészeti, halászati, mezőgazdálkodási tevékenységeket, a terület nemzetiségeit, és a vadgazdálkodás és vadászati emlékek kiállításai is helyet kaptak. Az érdeklődő látogató Izabella főherceg asszony több kinagyított korabeli fotográfiáját szemlélve, vagy éppen a kerttörténeti tanösvény állomásait felkeresve élményszerűen tapasztalhatja meg a „boldog békeidők” karapancsai hangulatát.

Fotó: Gemenc Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.