Karapancsa évszázadai

Karapancsa nemcsak a Gemenc Zrt. most is működő erdő- és vadgazdálkodási bázisa, hanem két kastély és egy egyedi történelmi díszkert helyszíne, valamint a környéken 1986-ban elejtett, világrekord karapancsai trófea névadója is.

Karapancsa története a török hódoltság időszakára nyúlik vissza. A turbános világ alóli felszabadító harcok hadvezére, Savoyai Jenő herceg hősiessége jutalmául kapta meg azt a hatalmas birtokot, amely Mohácstól délre feküdt a Duna és a Dráva területén. A herceg megkezdte a birtok rendezését, Bellyén várszerű kastélyt építtetett, azonban örökös nélkül halt meg, így az uradalom visszaszállt a császárra, így Karapancsa akkortól egészen az államosításig Habsburg birtok maradt.

Paradicsomi állapotok

Több tulajdonos után, a 19. század második felében Habsburg Albrecht (Albert) lett a birtokos. Albrecht nemcsak kitűnő hadvezér volt, hanem jó gazdálkodó is, neki köszönhető, hogy mintagazdasággá szervezte az uradalmat, fejlesztette a halászatot és világszínvonalra emelte a vadgazdálkodást. Karapancsát a Duna árterének erdei vették körül, ahol különleges, érintetlen állatvilágot talált a korabeli utazó.

Alfred Brehm 1878-as ornitológiai gyűjtőútja során elragadtatással emlékezett meg a területről. Útitársát, Rudolf főherceget is lenyűgözte a látvány, útirajzában „paradicsomi állapotokról” írt.

Ennek az volt az oka, hogy az akkori szakemberek csak jótékonyan avatkoztak be az ősi természeti környezetbe. Mindennek eredményeként egyedi ártéri erdőterület alakult ki, amely nagyon kedvezett az ott felnövekvő szarvasállomány számára.

A megfelelő ökoszisztémának köszönhetően szarvasokkal népesült be a pompás terület. Voltak olyan egyedek, amelyek úszva keltek át a Dráván, de érkeztek Somogy és Tolna megyéből, sőt a Mecsekből is. Tudatosan nemesítették az állományt a Kárpátokból és Ausztriából betelepített szarvasbikákkal is.

Albrecht birtokait messze földön ismerték, mivel rendszeresen megjelent a korszak nagy kiállításain, hogy bemutassa uradalmainak terményeit, bányaüzemét és trófeáit. Egy ilyen alkalomra épült az 1894-ben vörösfenyőből készíttetett vadászkastélyt mintázó pavilon is. Az épületet először a Lengyel Nemzeti Kiállításon építették fel Lembergben. 1896-ban pedig Budapestre, a városligeti Ezredéves Országos Kiállításra szállították. Akkor már Albrecht elhunyt, ezért örököséhez, Habsburg Frigyes főherceg nevéhez kapcsolták az impozáns pavilont, amely ma felújítva a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjában, Pörbölyön tekinthető meg. Ez az egyedülálló épített örökség is jó példája annak, hogy az évszázadokon átívelő erdő- és vadgazdálkodás mennyire meghatározza a Gemenc Zrt. mindennapjait.

A karapancsai bika Fotó: Badari-Csiszár Angéla A világrekord gímtrófea A világhírű „bellyei szarvas” kiváló vérvonala a 20. század végén is megörvendeztette a gemenci erdőgazdaság szakembereit, hiszen 1986-ban Bleier József karapancsai fővadász által terítékre került egy gímszarvasbika, amely abban az évben első lett, és a mai napig a világranglista harmadik helyezettje. Mindez azt mutatja, hogy a Gemenc Zrt. tudatos vadgazdálkodásának köszönhetően, a szakemberek meg tudták őrizni a több mint száz évvel ezelőtti gímszarvas-populáció nem mindennapi genetikai állományát.

Fejedelmi vadászatok

Habsburg Frigyes főherceg, miután átvette a birtokot, feleségével, Izabella főherceg asszonnyal (Isabella von Croÿ-Dülmen hercegnő) együtt fejedelmi vadászatokon látta vendégül a korszak koronás főit a Bellyei Uradalomban.

Mindez azt is jelentette, hogy megfelelő ellátást kellett nyújtani a rangos vendégeknek. Egy ideig a 19. században épült Kiskastély minden protokolláris elvárásnak megfelelt, később azonban egyre szűkösebbnek bizonyult II. Vilmos német császár – aki több alkalommal is vadászott a területen – és kísérete számára. Éppen ezért a főhercegi házaspár új vadászkastélyt építtetett, amely minden esztétikai és kényelmi szempontnak eleget tett.

A Nagykastély 1910-ben készült el teljes pompájában, és fogadta negyedik, egyben utolsó látogatásán a császárt. Izabella főherceg asszony háziasszonyként irányította a vadászatokon résztvevő koronás fők megfelelő ellátását. Így például II. Vilmos császár számára – ismerve az uralkodó néprajzi érdeklődését – megszervezte, hogy a környékbeli sokácok nép- viseletbe öltözött tagjai néptáncbemutatóval kedveskedjenek az uralkodónak.

Császári történelmi díszkert

A Nagykastély megépítése mellett, természetesen a protokolláris feladatoknak is megfelelő díszkert szintén a kivitelezés szerves részét képezte. Habsburg Frigyes főherceg a császári udvar főkertészét, Anton Umlauftot bízta meg a parkosítás megálmodásával, aki 1907-1908 táján megalkotta a legmagasabb uralkodói igényeknek megfelelő kertterveket.

Anton Umlauft a korszak elismert szakembere volt. 1889-ben a Schönbrunni Kastélypark és kertegyüttes császári kertésze lett, 1896-ban pedig az Osztrák–Magyar Monarchia területén lévő császári kertek összességének igazgatójává vált. Ő készítette egyebek közt Eszterháza, Kismarton, Halbturn (Féltorony) kastély kertterveit.

A Gemenc Zrt. 2015-ben a korabeli tervrajzok és fényképfelvételek alapján az eredeti állapotot megközelítő formában állította vissza a karapancsai díszkertet. A kivitelezés során – többek között – elkészült a Nagykastély neobarokk díszkertjének rekonstrukciója, ennek keretében felújították a gímszarvasokat ábrázoló kőszobrokat is, valamint rendezték a Kiskastély és az egykori cselédlak környékét, a kastélypark fogadóterét, valamint a terítékhelyet. Megszépült a majorság teljes területe, és létrehoztak egy gyümölcsfajta-bemutató kertrészt. Helyreállították a vadgesztenyeallét és az egykori filagóriát, valamint az eredeti látványkapcsolatokat és a nagyrétet. A kastélypark bemutatására kerttörténeti tanösvény létesült. A kastélykert értékes, védett faállománnyal és madárfaunával is rendelkezik. Elvégezték az idős, beteg fák fadoktori kezelését és pótlását, valamint kihelyeztek számos madár- és denevérodút.

Modern főhercegnő Izabella főherceg asszony mellszobra Farkas Pál alkotása Fotó: Gemenc Zrt. Izabella nemcsak kitűnő háziasszony volt, de a korszak ismert és elismert fotográfusa is. Képeit országos magazinok közölték. A főherceg asszony szenvedélyes fotósként valódi kordokumentumot hagyott hátra, megörökítve a főhercegi vadászatokat, valamint a mindennapi élet részleteit, a korabeli élő népviseletet és népszokásokat is. Izabella korszerű gondolkodása tetten érhető mindazon fényképein, ahol dokumentarista eszközökkel – nem beállított módon – az egyszerű emberek munkával teljes mindennapjait örökítette meg.

Szállás a kastélyban

Az elmúlt több mint egy évtizedben a Gemenc Zrt. jelentős értékteremtő munkája révén, megmentette a Karapancsai Kastély és Major épületegyüttesét. Felújíttatta a karapancsai komplexumot, amely két kastélyból, rendezvényteremből, majorsági épületekből és turisztikai központból áll egy angolpark jellegű terület közepén.

A szállásként működő Nagykastély mellett teljes körű szolgáltatást nyújtó turistaközpont várja a látogatókat. Az egykori cselédlakásoknak helyet adó, téglahomlokzatú, tornácos épületet is felújították. A magas komfortfokozatú szálláshelyen 7 kétágyas fürdőszobás szobát, valamint egy közös társalgót, ebédlőt és konyhát alakítottak ki.

Az egykori Kiskastélyban erdészet- és vadászattörténeti bemutatót rendeztek be. A nyolc teremben bemutatják a főhercegi birtok kialakulását, a főhercegi családot, a területen végzett erdészeti, halászati, mezőgazdálkodási tevékenységeket, a terület nemzetiségeit, és a vadgazdálkodás és vadászati emlékek kiállításai is helyet kaptak. Az érdeklődő látogató Izabella főherceg asszony több kinagyított korabeli fotográfiáját szemlélve, vagy éppen a kerttörténeti tanösvény állomásait felkeresve élményszerűen tapasztalhatja meg a „boldog békeidők” karapancsai hangulatát.